Furmint-futam
Érdekességek a szőlőfajtáról
2010-02-20 | Vizi CsengeHazánkban az egyik hungarikumnak számító szőlőfajta a furmint. Eredetére nézve több lehetséges útvonalat is fel lehet vázolni, mire eljutott a magyar földek lankáira. Bár a filoxéra vész után igen visszaszorult jelentősége, mégis fényes jövő várhat rá mind hazánkban, mind a külföldi fogyasztók körében. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy manapság egyre több és jobb minőségű száraz furmint jelenik meg a piacon, bár nemzetközi hírnévre az aszúk alkotójaként tett szert. Érdemes jobban megismerni a babérokra törő hungarikumunkat!
Mely vidékről való?
A furmintot már a 13. században ismerték Magyarországon, az idő tájt még Sopronban is termesztették, bár a neve ott nem furmint volt, hanem Zapfner. Ez a név először egy ajándékozási szerződésben olvasható.
Tokaj-Hegyalja, Sopron, Somló és Eger lankáink kívül még a Mecsekalján és Bükkalján is meg lehetett találni e hungarikumot.
A Mecsekaljára a 14. században került igen érdekes úton: egy káptalanban tokajihoz hasonló bort akartak készíteni, és a földdel együtt odaszállíttattak tőkéket, aminek következtében a furmint szőlőfajta is átkerült. A Bükkalján Tibolddaróc térségében nevelgettek furmintszőlőt, aminek nedűjét aztán Budafokra szállították pezsgő alapbornak.
Ha már a földrajzi elterjedésénél járunk, akkor érdemes megjegyezni, hogy szőlőfajtánk a Kárpát-medencén túlra nem jutott el, csupán néhány környező országban, így Horvátországban, Szlovéniában, Ausztriában stb. találkozhatunk vele egy-egy pincészetnél.
Ahol megtalálható más országok neveltjeként, mindenhol más és más névvel illetik. Így például ne lepődjünk meg, ha Szlovéniában egy sipon, Szerbiában egy moslavac, Horvátországban egy posip, Romániában egy grasa vagy épp Németországban egy mosler név alatt ismerős ízekkel találkozunk.
Két elmélet létezik származására nézve: a Földközi-tenger mellékéről származik, innen kerülhetett Magyarországra, a másik szerint a Szerémségből eredeztethető. A kétes múlt tisztázása érdekében több kutató is belevágott a furmint életvonalának feltérképezésébe.
Facsar Géza régészeti szőlőmag-meghatározása szerint is a 13. században jelen volt a furmint hazánkban, ekkor már Budán is termesztették. További kutatásokat folytatott e fajtával kapcsolatban Gombocz Zoltán és Bárczi Géza is, akik azt állapították meg, a furmint nevét és eredetét illetően is Franciaországból származtatható.
Gombocz a furmint nevével kapcsolatosan jelentette ki, hogy a „búza-szőlő” értelemben ez egy francia szónak és egy észak-francia szőlőfajtának feleltethető meg, Bárczi pedig a középkori Észak-Franciaországból származtatja e szőlőfajtát. Ezen elmélet szerint hazánkba a vallon betelepülők hozták magukkal.
A filoxéravészt megelőzően, vagyis az 1800-as évek vége előtt az egyik legelterjedtebb szőlőfajta volt Magyarországon, de aztán sokat veszített régi dicsőségéből. Az elmúlt években azonban úgy tűnik, megjelent az alagút végén a fény e szőlőfajta életében. Hisz ma hazánkban közel 4000 hektáron termesztik, a legnagyobb mennyiségben pedig Tokaj-Hegyalján találkozhatunk vele, ahol a szőlőtőkék kb. 60%-át a furmint teszi ki.
Melyek jellemzik legjobban?
A furmint a Vitis vinifera Pontian Balcanica ága. A fajtán belül fehér, piros és változó furmintcsoport különböztethető meg. Amelyből legelterjedtebb a fehér furmint. Jellemzően későn érő fajta, tőkéjére az erőteljes növekedés jellemző, míg közepes nagyságú, sárgászöld bogyókból épül fel, amik pettyesek, vastag héjúak, lédúsak.
Ez a szőlő nagyon alkalmazkodó fajta. Talán a legjobban képes összegyűjteni a gyümölcsben a környezet kvalitásait, így például Tokaj-Hegyalján vagy akár a Somlón a talaj összetétele megjelenik a furmint illat- és ízvilágában.
Milyen az ideális száraz furmint? Magas alkohollal bír, hiszen igen későn szüretelik, magas-közepes savai – ami fajtajellege - betöltik a szájzugot, testessége pedig elengedhetetlen. Diszkrét, de mégis kellemes illatú bor. Reduktív és oxidatív technikával is nagyon jó minőségű bort lehet belőle készíteni.
A furmint könnyedén a botrytis gombafertőzés áldozata lehet, ami azonban megfelelő körülmények esetén a nemes rothadás jótékony hatását kamatoztatja, ezzel a méltán híres tokaji édes borok alapját szolgáltatva: a furmint az aszú fontos tartozéka, de általában nem önmagában adja azt, hanem muskotállyal és/vagy hárslevelűvel keverve.
Milyen úton halad?
A Pécsi Tudományegyetemen 1951-ben indult el egy projekt a furmint szőlőfajtával, ami a mai napig tart. A kutatók 29 különböző klónnal rendelkeznek, amiből 4 államilag elismert. Mind a 29-ből készítenek kísérleti bortételeket, amiket 2009-től már teljes analitikai vizsgálatnak vetnek alá. E klónok mellé még továbbiakat is adoptálni kívánnak, amik olyanok lennének a minél jobb kvalitású, nagy, száraz furmintok érdekében, hogy a gyengébb évjáratokban is képesek legyenek jó minőséget adnak.
Kisebb bogyó és lazább fürt az elképzelésük alapja annak érdekében, hogy a rothadási folyamatokra kevésbé legyenek érzékenyek ezek az alanyok, továbbá a fürtök válogatásakor a szemek is könnyebben átláthatóak lennének, így teljesen ép fürt kerülhetne a présbe.
Amennyiben ez a szép új világ megvalósul, joggal emlegethetjük mindenhol a világban Spencer Schwarz furmintot jellemző szavait, amikor azt a világfajtákkal hasonlította össze: „a furmint bírja a chardonnay súlyát és struktúráját, chenin blanc gyümölcseit, a pinot grigio és a rajnai rizlingnek a savait és ásványosságát.”
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
A Top 100 legjobb bor közé már csak aranyérmesek kerültek
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!