Három pezsgőstílus egy háztól
A limoux-i Antech pincészet 1. rész
2013-09-20 | Tóth Adrienn
A családi tulajdonban álló független pincészetet immár a hatodik generáció irányítja, folytatva három különböző pezsgőtípus, a crémant, a blanquette de limoux és egy ősi pezsgőműfaj készítését. Portfóliójuk kilencvenöt százalékát építik fel buborékos tételek, egyetlen csendes boruk a referenciának szánt chardonnay így maximum öt százalékért felel. A pincészet exportvezetője, Arnaud Frédéric Budapesten szeptember 5-én tartott mesterkurzust a Pezsgő Világ rendezvényén, mi ezt megelőzően beszélgettünk vele.
A család borhoz kapcsolódó története azzal indult, amikor Tisseyre-Limouzy família Saint-Hilaire-ben szőlőművelésbe kezdett. A 20. század elején Eugénie Limouzy egyike volt az első nőknek Languedoc-ban, akik maguk vezettek egy szőlőtermesztéssel foglalkozó birtokot. A következő fordulópontot az jelentette, amikor Eugénie unokahúga, Marguerite férjhez ment egy borászhoz, Edmond Antech-hez, aki kereskedelmi értelemben is márkává tette a család nevét.
Fiaik, George és Roger folytatták a pincészet fejlesztését technológiai és piaci értelemben egyaránt. Manapság George legidősebb lánya, Michèle Antech-Gazeau és férje, Jean-Christophe Chauvière vezetik a pincészetet. Százhúsz hektárnyi ültetvényt gondoznak, és emellett szőlőt vásárolnak fel annak érdekében, hogy évente körülbelül egymillió palackot hozzanak forgalomba.
A tőkék művelése az agriculture raisonnée elven alapul, amely a pincészet exportmenedzsere, Arnaud Frédéric szerint azzal a párhuzammal írható le, hogy általában egyik szülő sem szeretné folyamatosan gyógyszerekkel tömni a gyermekét, ha azonban úgy alakul, hogy szükség van rá, nem fogja megtagadni tőle.
Óceán és tenger közé szorulva
A Domaine de Flassian birtoknak, ahol a pezsgők készülnek, és a hozzá tartozó szőlőknek a Délnyugat-Franciaországban található Limoux ad otthont. A Languedoc-hoz tartozó Limoux apellációja negyvenegy településből épül fel, amelyek Carcassonne városa és a Pireneusok között húzódnak.
A vidék két erőteljes klimatikus hatásnak is ki van téve, mind az Atlanti-óceán, mind a Földközi-tenger befolyásolja az éghajlatát. Az egyes alrégiók adottságait ezen túl azok tengerszint feletti magassága teszi különbözővé.
A vidéket ennek megfelelően négy kisebb egység építi fel: a Terroir d'Autan, a Terroir Océanique, a Terroir Méditerranéen és a Terroir Haute Vallée. Ezen területek megkülönböztetése az eltérő talaj- és klimatikus adottságokhoz rendelt preferált szőlőfajtákban is megmutatkozik.
Ahogy azt a neve is elárulja, a Terroir Océanique van leginkább kitéve az óceán hatásának, klímáját emellett az teszi hűvössé, hogy ebben a zónában magasra húzódnak fel a szőlők. Ennek megfelelően az Antech család chenin blanc ültetvényeket gondoz itt. A Terroir Méditerranée-t ezzel szemben a Földközi-tenger közelsége befolyásolja leginkább, a legerősebben itt süt a nap, ezért ide a helyi szőlőfajta, a mauzac került.
A Terroir Haute Vallée szintén a hűvösebb alrégiók közé sorolható, köszönhetően annak, hogy a tőkék itt érik el a legnagyobb tengerszint feletti magasságot, akár 400 métert. Az ezen a vidéken termelt chardonnay-ra ennek köszönhetően az élénk savak lesznek jellemzőek, amelyek a pezsgőkészítés szempontjából kulcsfontosságúnak számítanak.
Három klasszikus pezsgőműfaj
Limoux AOC régiójában négy név jelenhet meg a címkéken, ebből az első három pezsgőt jelent: blanquette de limoux, crémant de limoux, blanquette méthode ancestrale és limoux. Az első két kategória közötti különbséget inkább szabályozásbeli eltérések adják, míg a blanquette méthode ancestrale egy ősi metódust jelent. Ebben az értelemben mindhárom tradicionális pezsgősítési mód.
A crémant de limoux és a blanquette de limoux az úgy nevezet tradicionális metódussal készülnek, ugyanazon a folyamaton megy át tehát az ital, mint Champagne-ban. Míg előbbi inkább a nemzetközi stílushoz igazodik, addig utóbbi ennek helyi megfelelője. Ennek fényében nem is meglepő, hogy hagyományos termékként a blanquette de limoux már 1938-ban részévé vált az AOC szabályozásnak, míg a crémant esetében erre 1990-ig várni kellett.
Igazán limoux-ivá az teszi a blanquette-et, hogy túlnyomó többségét, minimum 90%-át egy itt elterjedt szőlőfajta, a mauzac adja, amit chardonnay és chenin blanc egészíthet ki. Ezzel szemben a crémant esetében már a chardonnay és a chenin blanc a vezető fajta, amelyek azonban együttesen nem emelkedhetnek 90% fölé. E két szőlőt maximum 20% erejéig mauzac és pinot noir egészíti ki. Míg a blanquette esetében kilenc hónap, addig a crémant-nál egy év a minimális seprőn tartási követelmény.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!