A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Kékfrankos a Vashegyről

Interjú Rainer Gargerrel

2014-04-07 | Tóth Adrienn


Ha a kékfrankos szőlőfajtát emlegetjük, hamar eszünkbe jut a Soproni borvidék, hiszen számtalan termelő készíti ott el borait e fajtából. Kevesen gondolunk azonban ezen belül a vaskeresztesi körzetre, pedig a kékfrankosnak itt is régre visszanyúló hagyományai vannak. Külön érdekesség, hogy egy osztrák vállalkozó, Rainer Garger magyar unokatestvérével, Garger Imrével és a szőlőtermesztő Reinhold Krutzlerrel összefogva ezen a tájon kezdett szőlőművelésbe egy évtizeddel ezelőtt. A helyi borkultúráról, adottságokról Rainer Gargert, a Weinmanufaktur Eisenberg tulajdonosát kérdeztük.


 

Miért pont Vashegy?

A Vashegy földrajzi értelemben egységes borvidékként kezelhető, a történelem azonban úgy hozta, hogy egy országhatár választja ketté: így amit Magyarországon Vashegynek, Ausztriában Eisenbergnek neveznek. Mindkettőre igaz azonban, hogy hazájukon belül egyelőre egyikük sem sorolható az ismertebb bortermő tájak közé.

Mégis akadnak olyan borkedvelők és szakmabeliek, akik nagyra értékelik a táj kékfrankosait és blaufränkischeit erőteljes gyümölcsösségük és minerális zamataik okán. Mindez annak az eredménye, hogy a Vashegy ideális körülményeket biztosít ahhoz, hogy teljes érés valósulhasson meg, méghozzá lassan, fokozatosan, így valósítva meg az aromatika kifejlődését is a megfelelő cukorfok elérésén túl.

Milyen konkrét jellemzőket sorolhatunk fel?

Magyarországon belül Vashegy a Soproni borvidékhez tartozik, boraiban azonban tisztán megkülönböztethető a soproni körzet tételeitől, köszönhetően az eltérő talajtani és éghajlati adottságoknak.

A tél errefelé enyhe és rövid. Az általában korán beköszöntő tavasz és a napos, meleg nyár elősegíti a kékfrankos érését. Ez főképp a déli és délnyugati fekvésekre igaz, ahol szinte egész évben süt a nap. A szőlőket erdők veszik körül, amelyek arról gondoskodnak, hogy a gyümölcsök éjszakára lehűljenek, így akadályozva meg, hogy túl hamar szökjenek fel a mustfokok. Az érés utolsó szakaszában, szeptemberben és októberben a nappali és az éjszakai hőmérséklet különbsége elérheti akár a 10 fokot is. Ez a szempont az aromatika minél teljesebb kifejlődésén túl egyúttal a savak megőrzését is lehetővé teszi.

Kékfrankos a Vashegyről

A kékfrankos a pinot noirhoz hasonlóan érzékeny a talajra, amelyen növekszik. Tapasztalataink szerint a fajta meghálálja a régióra jellemző vörös színű palát, amely leginkább az osztrák oldalon fordul elő, valamint ennek kék és zöld változatait, amelyek viszont a magyar részre jellemzőek.

Milyen hatást gyakorolnak ezek a természeti adottságok az itt születő borokra?

Mind a talaj, mind az éghajlat közrejátszik a Vashegy kékfrankosainak egyedülálló karakterében: az éles, ásványos ízekben, a telt, több rétegből álló textúrában és az intenzív sötét bogyós gyümölcsös aromatikában. A magas minőségű vashegyi kékfrankosok szerintem gond nélkül érlelhetőek akár 15-20 évig. Csúcsukra a tapasztalataim szerint körülbelül tíz év után érnek, amikor szerkezetük és minerális ízeik lekerekednek, homogén egységet alkotva a vastag gyümölcsösséggel.

Mekkora múltra tekint vissza a helyi borkultúra?

Egy, a Vashegyen megtalált sírkőből következtethetünk arra, hogy már a kelták is készítettek itt bort. Később természetesen a rómaiak fordították hasznukra a táj adottságait, és kezdtek errefelé szőlőművelésbe. A jelenhez már közelebb eső történelmi források az 1221-ben, a ma Pornóapátinak nevezett Pernauban alapított apátsághoz kötődnek. A korunkban Vaskeresztesként emlegetett települést olyan hűbérbirtoknak tartották, amelyen szőlőművelés folyt. Tulajdonképpen azon ültetvények, amelyek ma a Nador nevű borunk alapanyagát adják, hajdanán az apátság tulajdonában álltak. A bor nevét az apátságot alapító István nádorról kapta.

Mely szőlőfajták bírnak történelmi gyökerekkel errefelé?

Történelmi értelemben két szőlőfajta volt leginkább jellemző erre a vidékre: a furmint és a kékfrankos, ma már egyértelműen az utóbbi az uralkodó.

Kékfrankos a Vashegyről

A legendán túl miért különleges a Nador?

Ezt a történelmi ültetvényt nem művelték az elmúlt hatvan évben, mert túl meredek volt, és nehézséget jelentett itt a szőlő gondozása. Mindez lehetővé tette, hogy a talaj kipihenje magát, és feltöltődjön. Körülbelül tizenkét évvel ezelőtt kezdtünk e terület rekultivációjába, így jelenleg a Nador borunkhoz tízéves, erőteljes tőkék termését szüreteljük, amelyek közvetítik a mineralitást a borban.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a vashegyi terroir mennyit adhat a borunkhoz, ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy addig érleljük a tételeket a pincében, amíg teljes mértékben kifejlődik bennük az ásványos karakter. Ennek támogatására igyekszünk minél kevésbé beleavatkozni az erjedés, valamint a négy-öt évig tartó érlelés folyamatába. A Nador előbb két évet tölt használt, 500 literes tölgyfa hordóban, majd 2-3 évet palackban a piacra kerülés előtt. Az a célunk, hogy egy olyan elegáns és karcsú bort készítsünk, amelynek ízei kirobbannak a borértők szájában.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!