Királyudvar Úrágya 2000 - Demeter Zoltán interjú
Furmintlegendák 4. rész
2013-02-14 | Tóth AdriennIdőrendi sorrendben az első furmintlegenda a Királyudvar Úrágya Furmintja 2000-ből. A bor készítésének idején Szepsy István és Demeter Zoltán is a pincészetnél dolgozott, ezért mindkettőjüket megkérdeztük arról, mit jelent számukra ez a bor, és mit gondolnak, milyen hatással volt a borvidékre. Mai cikkünkben Demeter Zoltán osztja meg gondolatait ezzel az ikonikus borral kapcsolatban.
Több szempontból is fontos volt ez a bor. Egyrészt egy teljesen új hangulatú üzenetet közvetített Tokaj kapcsán: olyat, amelyet mindenki megérthetett. Ezt a borvidéket évszázadokon keresztül az édes borok tették világhírűvé. A ’90-es években, a rendszerváltást követően megindultak a külföldi tőke által megvalósított beruházások, mert több nagyvállalat is részesülni akart a világ első számú édes boros borvidékének sikereiben.
Majd eltelt tíz év. Ez alatt az aszúkészítésnek az elmúlt évtizedekben „hagyományossá” vált technológiáját újra kellett értelmezni. Tíz év alatt elképesztő munkának és jelentős mennyiségű pénznek köszönhetően sikerült megfejteni a titkot, még az állami szabályozás ellenében is. Ekkorra a hazai és nemzetközi szakma felismerte a csodát, a világ mégsem kezdett a tokaji édes borok ünnepléséhez, sajnos az üzleti siker elmaradt.
Milyen következményekhez vezetett ez a borvidéken?
Kis csalódottság volt megfigyelhető, mert az autentikus édes borok adta gazdasági lehetőségeket a pincészetek nem tudták kihasználni. Jelentős összegeket és energiát fektettek az aszúk készítésébe és érlelésébe, de a megfelelő volumenű és értékű értékesítés elmaradt. Ennek okainak elemzése még el sem kezdődött.
Ekkor jelent meg a száraz bor, amely hamarosan elképesztő sikertörténetté vált. Valószínűleg a komoly, nagy formátumú száraz tokaji borok nem születtek volna meg, ha nem lett volna irántuk tudat alatti igény. Ez persze elsősorban azon családi pincészetek oldaláról jelent meg, akik jelentős tartalékok híján pusztán édes borok készítésével képtelenek lettek volna hosszú távon fenntartani működésüket. Az út megtalálása létkérdés volt.
A 2000-es Királyudvar Úrágya Furminthoz tudat alatti mozdulatok vezethettek Szepsy István és a magam részéről is. Úgy gondolom azonban, hogy a bor jelentőségének megértésében fontos szerepet töltött be Alkonyi László. Együtt fedeztük fel, hogy ez a borminőség ott van a pincében, rendelkezésre áll akkor is, ha mi eddig nem tudtunk róla, vagy más szándékaink voltak vele. Persze már ekkor is dűlőszelektáltan dolgoztuk fel a borokat, de akkor ez még inkább egyszerű technikai döntés volt, nem állt mögötte a dűlők azon fokú megértésének vágya, mint ami ma dolgozik bennünk.
Mi történt tehát abban a pillanatban?
A felfedezés lényege az volt, hogy megismerhetjük az Úrágya-dűlő kivételességét egy száraz boron keresztül. Ekkor eszméltünk rá a hozamkorlátozás jelentőségére is, amelyet István már régóta gyakorolt. Az ily módon pihentetett, nem túlhajtott szőlők munkájának eredménye pedig ott volt a hordóban. Ekkor véltünk először apró párhuzamokat felfedezni a világ vezető száraz boraival, például a burgundiakkal.
A 2000-es Királyudvar Úrágya jelentősége abban áll, hogy a legmegfelelőbb pillanatban született meg, akkor, amikor az őket körülvevő érdektelenségből fakadóan egy leheletnyi kiábrándultság kezdett erőt venni az itt dolgozó innovatív borászokon.
Szerintem tulajdonképpen ez a fordulat, a száraz tokaji bor tette lehetővé, hogy Tokaj továbbra is betölthesse a mozdony funkcióját hazánk borvilágában. Ezzel nem azt mondom, hogy a világ legfontosabb bora ne az aszú lenne, de a borvidék működésének és érvényesülésének eszközét ma inkább a száraz borokban látom.
A 2000-es Úrágya által kapcsolódott össze a dűlő és a száraz bor fogalma, és ez tette lehetővé, hogy a nem tudatosból tudatossá alakuljon a szemléletmódunk. Aztán következett 2001, amely nem volt alkalmas arra, hogy magas minőségű száraz borokat készítsünk, de 2002-ben már elkezdődött az aszúszemek kiválogatásának folyamata, azok érlelésre gyakorolt hatásának megértése.
Korábban is készültek száraz borok. Ez miért volt más?
Kétségtelenül léteztek már korábban is száraz tokajik, de azok nem voltak ilyen kiemelkedőek, nem arattak ekkora hazai és főleg nemzetközi visszhangot. Ez a bor egy olyan kombinációját adta az évjáratnak és a termőhelynek, amely felnyitotta a szemünket, és onnantól felgyorsult a folyamat. A termőhelyi egyediség kérdésének jelentőségét ez után fedeztük fel, innentől hatalmas figyelmet fordítottunk a dűlőkre és a tudatos szárazbor-készítésre.
Számomra ez a bor jó bizonyíték arra, amit mindig is gondoltam: a borok előttünk járnak. Mi maximum álmodni tudunk egy bort, de ez nem jelenthet mérnöki pontosságú megvalósítást. A bor vezet minket: mindig egy kicsit többet mutat meg magából, és ha ezt megértjük, és ennek megfelelően fejlődni tudunk, olyan borokat zárhatunk palackba, amelyek megint többet adnak. Nem lustálkodhatunk, évről évre épülve kell dolgoznunk.
Azt a forradalmi változást, amit ebben az időszakban átéltél, érezted azóta?
Most kísérteties hasonlóságot érzek a pezsgő kapcsán, kicsit a hóna alá nyúlhat, és a siker felé mozdíthatja a borvidéket. Persze ehhez rengeteg munka kell, hiszen a pezsgő nem készül olyan mértékben „magától”, mint a bor, itt sokkal nagyobb az emberi szerepkör jelentősége.
Ha ezen a ponton belegondolunk az évszámokba, rájövünk, hogy a 2000-es Királyudvar Úrágya után pont tíz évvel később 2010 adott egy olyan évjáratot és ezzel egy olyan alapanyagot, amely – szigorú válogatás mellett – megfelelő volt a pezsgőkészítés alapboraként. A saját pincém esetében például a 2010-ben leszüretelt és kiválogatott szőlő 70%-ból pezsgő készült. Így talán az is elképzelhető, hogy a következő évtized Tokajban a pezsgőé lesz.
Remélem, a pincészetek lelkesedése az új iránt nem kopott meg. Annál inkább nem kophatott meg, mivel még egy generáción belül vagyunk, és a feladat nem változott: az új dolgok alapjainak lerakása a következő generáció számára, hogy építkezni tudjanak. A pezsgő esetében a jogi akadályok megszűntek, kezdődhet a munka.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Az aszúk tökéletesek, a vörösök többségének kell még egy kis idő
Mesterkurzusok “vájt orrúaknak” a Winelovers Grandon
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!