Legendák és sötét alakok: a titokzatos Porto
Úti beszámoló Portóból, 2. rész
2015-07-31 | Zacsek Ágnes
A legjobb marketingeszközök a legendagyártás, a titokzatosság, és a turistacsalogató előállító helyek. Ezt Porto, és egyik legrégebbi pincéje, a Sandeman is tudja. Úti beszámoló, második rész.
Úti beszámolónk első részéért kattintson IDE.
A portói megszületéséről több elmélet is létezik. Az első szerint, amikor az angolok a franciákkal háborúztak a 17. század végén, akkor a francia borexport megszűnt, az angoloknak pedig ki kellett találni valamit, hogy borhoz jussanak. A portugáloknál már akkor is ott voltak a szőlőültetvények, ezért hozzájuk fordultak segítségért és borért. Ám adódott a következő probléma, hogy hogyan juttatják el a franciánál azért jóval gyengébb bort Angliába. Hogy ne ecetesedjen meg az ital, a hordókba indulás előtt brandyt öntöttek, hogy ezzel tartósítottak.
Egy másik, kevésbé elterjedt verzió szerint pedig állítólag egyszer egy liverpooli borkereskedő fia véletlenül meglátta, ahogy a lomegoi kolostorban egy apát a musthoz töltögetett mindig egy kis brandyt, ő pedig importálni szerette volna a különleges likőrbort.
A portói bor minőségét ma már három intézmény is védi: szigorú a szabályozás, komoly előírás vonatkozik arra, hogy a bor milyen szőlőfajtákból készülhet, azokból mennyi szüretelhető hektáronként, mennyi ideig érlelhetik hordóban, és hogy mennyi lehet a végtermék alkoholtartalma, fajsúlya.
A sötét köpenyes alak
Ha jobban érdekel minket a portói története, a Douro-folyó mentén utazgatva érdemes a Sandeman pincészetnél kezdeni a kóstolást, ahol az idegenvezető szívesen mesél a logón is látható titokzatos, fekete köpenyes alakról, a spanyol nemes figurájáról is. A skót tulajdonos, George Sandeman 1790-ben alapította a céget. A portugál köpenyes, kalapos férfit ábrázoló logó mára az egyik legismertebb világszerte, a Sandeman pedig a világ egyik legrégebbi márkája közé tartozik: 1877 óta létezik, és 1880 óra forgalmaznak címkézett portói bort. A cég ma a Sogrape Vinhos érdekkörébe tartozik, a Ferreirával és az Offley-vel együtt.
A Sandeman teraszán is érdemes fél órát ücsörögni és figyelni az embereket vagy a folyót. A pincészet azok közé tartozik, amelyek a magas palackszám mellett és ellenére magas minőséget képviselnek. Ha mégis valami könnyedebbre vágyunk a portói helyett, jól ismert koktélokat rendelhetünk.
Persze a koktélokban ismerős szpiritek, a vodka, a gin helyett itt mindegyikbe portóit töltenek.
Sok helyen kapni a „brazil mojitot”, a cachaça-val, a Sandemanban ezt is fehér portóival helyettesítik, izgalmas ízvilágot kapunk.
A kisebb borbárokban pedig olyan ismertebb és neves borászatok italait kóstolhatjuk meg, mint a C. N. Kopke, W. & J.GRAHAM & CA., S.A., Cálem, Burmester, Taylor's, Quinta da Casa Amarela, Ramos Pinto, Niepoort vagy a Royal Oporto. Portóban a csendes és száraz vörösborok is találunk korrekteket, úgyhogy ha már kicsit összeszűkült a szánk a sok cukortól, válthatunk.
További különlegességek és látnivalók, ha Portóban járunk
Fado: melankolikus zenei műfaj, melyet énekesnők adnak elő, általában gitárkísérettel. A szívszaggató, szomorú portugál népdalokat sok borbárban és étteremben meghallgathatjuk.
Azulejo: az ország jellemző díszítőelemei, a különleges színekben és mintákban játszó, házfalakon lévő mázas csempék, melyeket a mórok hagytak örökül, az épületdíszítés ezen módját tőlük vették át a portugálok.
A régi könyvesbolt: a Livraria Lello Portugália legrégebbi, ma is működő könyvesboltja, amit 1896-ben alapítottak. Csodálatos belső tere szinte még a könyvekről is elvonja a figyelmet, persze azok nélkül nem lenne ugyanaz. A halványan vöröslő padló, a kanyargó fakorlátok, díszes üvegbetétek és a felső részen található régi írógép tényleg visszarepít minket az időben. Az utcáról betérve mintha a legragyogóbb múltba, vagy akár Harry Potterék tanulótermébe csöppentünk volna.
Mercado Bolhao - a piac: a Mercado Bolhao, a portoi piac is kihagyhatatlan, a nap betűz szinte az ellenzők alá is, és ebben a különleges fényben bóklászhatunk a helyiek lassúságát átvéve a halas-, kolbászos-, virágos bódék között. Ha pedig a folyóparton összefújta volna a frizuránkat a szél, még egy fodrász szalont is találhatunk a piac területén.
Óceánpart: Ha már ott vagyunk az Atlanti-óceánnál, érdemes kibuszozni az óceánpartra is, a 200-as buszról bárhol leszállhatunk.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Látogatás az egyik legkisebb francia apellációban
A fenntarthatóság a borok egyik legfontosabb értékesítési kritériuma
Mesterkurzusok “vájt orrúaknak” a Winelovers Grandon
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!