Más a pécselyi és más a balatonfüredi olaszrizling
Koczor Dórát kérdeztük
2014-10-28 | Tóth Adrienn
Bár a Koczor Pincészet országszerte még nem általánosan ismert, azok, akik Balatonfüredre járnak pihenni, valószínűleg jól ismerik már, hiszen az állandó vendégfogadás mellett a Koczor család gyakran szervez tematikus programokat. November elején például az újborokat egy Palya Bea-koncert kíséretében ízlelhetik meg a Balatont ősszel is kedvelő borbarátok. A pincészetről Koczor Dórát kérdeztük.
Honnan ered a borkészítés hagyománya a családban?
Édesanyám a Kisalföldről származik, az ő ágán inkább gyümölcstermesztéssel foglalkozott a családunk. Az apai ág azonban régóta komolyan vette a szőlőművelést. A szőlőterületeik Pécsely határában terültek el.
Apa kertészmérnöknek tanult, utána az agrármérnöki pályát járta végig, ezen belül azonban a fő profiljává a szőlőtermesztés vált. Az 1970-80-as években fontos feladata volt a Balatonfüred körüli telepítések irányítása. A főállás mellett, ahogy sokan, mi is műveltünk saját szőlőt, de a családi pince igazi lendületet csak a rendszerváltást követően kapott.
Ekkor már a saját borok készítése jelentette a fő vonalat, amelynek bevételeit dugók, szűrők és segédanyagok értékesítésével egészítette ki édesapám. Ahogy egyre nőtt a szőlőterületek nagysága, a pécselyi kis parasztpince egy idő után szűknek bizonyult, így a borászkodás leköltözött Balatonfüredre.
Mikor kapcsolódtál be te is a szorosabban a pince életébe?
1992-96 között jártam gimnáziumba, majd Szegeden folytattam egyetemi tanulmányokat történelem és angol szakon. Sokáig egyáltalán nem akartam a borászattal foglalkozni, de egy idő után mégis idekeveredtem, ezért úgy gondoltam, szükségem lenne a szőlész-borász szakiskolában megszerezhető ismeretekre is.
A családi borászatnál 1997-ben indultak el komolyabb fejlesztések, amelynek a középpontjában az új pince felépítése állt. Akkor abban bíztunk, ha ezzel készen leszünk, megkönnyebbülhetünk kicsit, de ma már látjuk, hogy egy működő borászat esetében a fejlesztéseknek soha nincs vége.
Az építkezésen túl 1996-2000 között a szőlőállomány megújításával is sokat foglalkoztunk, ami részben a régebbi ültetvények felújításával, részben pedig újak telepítésével járt. A tizenhat hektárból így lett huszonöt, amelyen viszonylag sok szőlőfajtát műveltünk.
Tervezitek a fajtakínálat csökkentését, átalakítását? Van olyan fajta, amelynek búcsút intenél?
Rizlingszilvánival nem szeretnék a jövőben foglalkozni, és sajnos a szürkebarát is egy olyan fajta, amely nem vált be, mert csak ritkán ad kiemelkedő minőséget, a legtöbb évben inkább átlagos borokat eredményez.
Az olaszrizlinget viszont fontosnak tartom, hiszen azon túl, hogy a borvidéken is komoly hagyományokkal bír, úgy tapasztalom, hogy az utóbbi időben reneszánszát éli. A borok karakterét természetesen alapvetően az évjárat és a termőhely határozza meg, mi ehhez olyan módon tudunk hozzátenni, hogy minden évben több termőterületen is több szüretet hajtunk végre.
Az olaszrizlingből készíthető boraink stílusát tovább színesítik a termőtájak is. A balatonfüredi területeinken például szépen töpped, botritizálódik a fajta, Pécsely határából pedig könnyedebb karakterű alapanyag érkezik, amely kedvez a reduktív borkészítésnek. Mindezek mellett nincsenek fix szabályok, mindenről az évjárat adottságai döntenek, és én nem is emlékszem két olyan évre, amelyek egyformák lettek volna.
Milyen feladatokkal foglalkozol elsősorban?
Az egyetem után elsőként a pincében dolgoztam, de később ez a feladatköröm bővült a vendéglátással, borturizmussal. A mi boraink főként helybeli értékesítés során találnak gazdára, de tervezzük a nyitást, mert örülnénk, ha az ország minél több pontján elérhetőek lennének. Persze a helybeli vendéglátásnak továbbra is kulcsszerepet szánunk. Ezt szolgálja a Koczor Pincészet étterme és tízszobás vendégháza is.
Érdekesség, hogy korábban oltványtermesztéssel is foglalkoztunk, és e tevékenységhez szükség volt egy raktárépületre is. Egy idő után azonban már nem volt gazdaságos ilyen kis méretben erre a szegmensre építeni. Amikor a megszüntetéséről döntöttünk, akkor kellett szembenéznünk a kérdéssel, hogy mi lesz a korábban erre használt épülettel.
Ekkoriban már kapcsolatban álltunk egy olyan céggel, amely mozgássérültek számára szervezett utakat, elsősorban Dániából. Velük együttműködésben döntöttünk az épület átalakításáról, ahol a mozgássérültek igényeit is kielégítő vendégszobák mellett egy százfős rendezvényterem is helyet kapott.
Korábban már említettük az olaszrizling vonatkozásában az egyes termőhelyek eltérő adottságait. Összefoglalhatnánk, hogy melyek a környékbeli, általatok művelt területek közötti legfontosabb különbségek, és hogy ezek milyen hatással vannak a borokra?
A Balatonfüred határában található termőhelyek jellemzően melegebb mikroklímával bírnak, a termőtalaj sekélyebb, a kőzet meszes. A magasabb átlaghőmérséklet miatt az innen származó szőlőkben alacsonyabb a savtartalom, amire nekünk a szüret időzítésekor figyelnünk kell. Ugyanez Pécselyre sokkal kevésbé jellemző. Ez a kettős trend legjobban a két területről származó olaszrizlingek összekóstolásakor tapasztalható meg.
Említetted, hogy a füredi ültetvényeknél kritikus kérdést jelenthet a savak alacsonyabb szinte. Van olyan szőlőfajta, amelyet ez a veszély jobban érint, mint a többit?
Például a Rozália, amely jó cukorgyűjtő, viszont a savai hajlamosak a lelágyulásra. A fajtát, amelyet Bakonyi Károly nemesített olaszrizlingből és piros traminiből, viszonylag kevesen ismerik. Mi az elsők között telepítettünk belőle törzsültetvényt. A Rozália az illatosabb fajtákhoz tartozik, nálunk száraz borként mutatja legszebb formáját.
Ha egy szőlőfajtával azonosíthatnád be a borvidékedet, melyik lenne az?
Az olaszrizling vagy a furmint. Az előbbi a legtöbb észak-balatoni pincéhez hasonlóan nálunk is fontos fajta, de az utóbbit is jó lenne visszahozni a környékre, régen ugyanis jelentős mennyiségben termesztették errefelé. Izgalmas fajtának tartom, amelyik a Balaton északi partján még keresi a helyét. Van azonban ezeken túl egy személyes kedvencem: a semillon.
Mind a háromról úgy gondolom, hogy lehetőségeket rejtenek: a könnyed, gyümölcsös boroktól a késői szüretelésű tételekig sokféle borstílus illeszthető hozzájuk, amelyről a termőhely és a fajta kombinációján, valamint a borászon túl természetesen mindig az évjárat dönt.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!