A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Meg kell tanulnunk, hogyan bánjunk a kadarkával

Heimann Ágnessel beszélgettünk 1. rész

2012-04-08 | Tóth Adrienn


A kadarka egy olyan szőlőfajta, amelynek boráért sokan kóstolás nélkül, már a név hallatán is odáig vannak. Jelentőségével valóban illik számolni, hiszen a kékfrankos mellett ez tekinthető még olyan helyi kékszőlő-fajtának, amely hazánkra jellemző. És bár a cabernet stílusú érlelést kapott kadarkákon talán már túl vagyunk, valahogy mégsem tisztult le teljesen a kép a fajta borai körül. A kadarkáról, erről a valóban érdekes szőlőfajtáról Heimann Ágnessel beszélgettünk, aki családjával saját birtokukon régóta kísérletezik a fajta klónjaival.


 

Borászként mikor kerültél kapcsolatba a kadarkával?

Még 2000 előtt a Bakta tetején vásároltunk egy kisebb területet, amelynek már akkor része volt egy 0,3 hektár kiterjedésű, hagyományos művelésű karós kadarkaültetvény. Örültünk a fajtának, és évekig készítettünk is belőle bort. Be kell vallanom, nem volt egy nagy élmény.

Persze ebben valószínűleg jelentős szerepe volt annak, hogy a szőlőtőkék majdnem felét nem is kadarka alkotta, volt ott sok szlanka és más egyéb fajták. Több év kísérletezés után úgy döntöttünk, hogy kivágjuk ezt a – mondhatni – vegyes ültetvényt, és inkább egységesen kékfrankossal telepítjük be.

Ez az ültetvény tehát eltűnt. Mégis hogyan került újra vissza a Heimann-portfólióba a kadarka?

Az Iván-völgybe 2002-ben már mi telepítettünk 1,3 hektárra kadarkát. Mi is a P9-es, Németh Márton-féle fűszeres klónhoz nyúltunk, mivel akkor ez az egy volt elérhető. Sokan ma komoly ellenérzésekkel viseltetnek a P9-es iránt, pedig szerintem értékes, csak még nem tudjuk biztosan, hogyan is kell bánni vele.

Különleges törődést kíván magának?

Hát az biztos, hogy semmiképpen sem sorolnám az igénytelen fajták közé. Mivel a kadarka tekintetében a hagyományok megtartását különösen fontosnak tartjuk, ültetvényünk 2002-2010 között bakművelésű volt, hiszen korábban ez volt felénk a tradicionális művelési mód. A bakművelés alapból is munkaigényes, és akkor még nem számoltunk a fajta extra követelményeivel.

Melyek a legfontosabb veszélyforrások, és miért változtattatok 2010-ben?

2010 egy kritikus évjárat volt, rengeteg csapadékkal és az átlagosnál alacsonyabb hőmérséklettel. Így ez az év különösen erősen hozta ki a kadarkaültetvényünkben rejlő potenciális veszélyeket. A kadarka mint fajta kiemelten hajlamos a rothadásra. A rengeteg eső miatt befülledt a levegő a tőkék belsejében, és óriási pusztítást végeztek a gombás betegségek. A viharokkal járó erős szelek pedig rendre elszakították tőkéink kötözéseit, így azokat több alkalommal, rengeteg pluszmunkával kellett megerősítenünk.

Mivel hasonlókat egy újabb kedvezőtlen évjáratban már nem akartunk megkockáztatni, a minőségi szőlőtermesztésben mára általánosan elterjedt, modern, kordonos művelésmódra váltottunk. A régi bakművelésű tőkéken meghagytunk egy hajtást, és azt vezettük fel. Az volt az érdekes, hogy az ültetvény művelésmódjának megváltoztatásával átalakult a gyümölcs is: ugyanazok a tőkék kisebb, lazább fürtöket hoztak, mint az azt megelőző években.

A művelésmód megváltoztatásának hatása ilyen drasztikusan mutatkozott meg a gyümölcsön?

Ez számomra is meglepő volt. Ezután kicsit elgondolkozik az ember, és feltesz több olyan kérdést is, amelyre a válasz addig egyértelműnek tűnt. Elkezdtünk érdeklődni például a metszésmódok iránt. A kadarka esetében a magyar tankönyvi válasz erre a kérdésre egyértelmű: rövidcsapos metszést kell alkalmazni.

Egy ilyen tapasztalat birtokában azonban nem tudtam kiverni a fejemből más lehetőségeket. A kísérlet kedvéért így a kadarka ültetvény felén idén hűek maradunk a tankönyv által kijelölt korábbi gyakorlathoz, a másik felén azonban áttérünk a guyot-ra. Kíváncsian várom, hogy melyik hoz majd jobb termést, és mekkora lesz köztük a különbség.

Meg kell tanulnunk, hogyan bánjunk a kadarkával

Korábban említetted, hogy nem tartod elvetendőnek a P9-es klónt. Ismert azonban, hogy ennek ellenére folytattok kadarkaklón-kísérleteket. Mire jutottatok, szükség van erre a típusra?

Pont a klónkísérlet tanulsága erősített meg a P9-es fontosságában. Ennek eredményeként derült ki ugyanis, hogy jó évjáratban még terméskorlátozás nélkül is jó, fűszeres alapanyagot ad. Persze amellett nem mehetünk el, hogy alapjában egy tömör fürttel és vékony héjjal rendelkező kadarkatípusról van szó, amelyben szinte egymásba gyűrődnek a szemek. 

Egy ilyen kompakt szőlőfürt esetében, ha a szőlőszemek elérnek az érés azon fázisába, amikor vízzel telik meg a bogyó, és ezután jön a csapadék, menthetetlenül felreped a szem, és elindul a rothadás. Mivel pedig ez a gombás fertőzés a fürt belsejéből indul ki, szinte lehetetlen megállítani.

Mennyire gyakori ez a probléma?

Sajnos a kadarka egy késői érésű fajta, ez pedig eleve megnehezíti, hogy a teljes termés egészséges maradjon. A régiek szerint október beköszönte előtt nem lehetett elkezdeni a szedését, mi azonban, mivel elég meleg fekvésű területen található a kadarkánk, általában korábban le tudjuk szüretelni, egy forró évben akár szeptember közepén.

Ha a fertőzés beindulását követően nehéz hatékonynak lenni, mit tudtok tenni a megelőzés érdekében?

A fürtzáródás előtt egy penészedést gátló szerrel permetezünk; ezt fontosnak tartom, mert utána már nehéz eredményes lépéseket tenni. Nagyon fontos a tökéletes zöldmunka. A hajtásonként egy fürtre leválogatott szőlőt szépen kibontjuk, figyelve arra, hogy a fürtök ne érjenek egymáshoz, ne szoruljanak be a drótok közé, egyenként lógjanak a tőkén. Számunkra mindezek mellett is az adott év időjárása lehet a legnagyobb ellenség.

Azért ez elég rizikósnak hangzik. Mit jelent ez, ha konkrét számokat szeretnénk hallani? 

Tíz évből, a kellő óvintézkedések megtétele után, átlagosan két-három kiemelkedő, és három átlagosan jó év akad. A maradékra nálunk ott a rozé és a siller, két olyan műfaj, amely nem igényel magas érettségi fokú szőlőt.

Cikkünket holnap a kadarkaklón-kísérletekkel folytatjuk.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!