Mit tudnak a löszön termett tokaji borok?
Hétszől-lösz
2016-03-07 | Dámosy Dóra
Vannak olyan területek Tokaj-Hegyalján, ahol a szőlőnövény által elérhető talaj- és kőzetréteg jellemzően nem a vulkanikus kőzet, hanem a lösz, és az ezen kialakult löszös talaj. A lösz ásványgazdagsága, gyors hőfelvevő képessége által készülhetnek itt egyedülálló borok. A Tokaji lösz titka a Hétszőlő borokon keresztül – ezzel a címmel tart mesterkurzust a Hétszőlő Szőlőbirtok a Tokaji Március Nagykóstolón. Dr. Vitányi Béla geológus és Makai Gergely, a Hétszőlő Szőlőbirtok birtokigazgatója segítségével derítettük ki, mit is jelent a lösz a borok, és persze a borfogyasztók számára.
"Tokaj-Hegyalján a vulkanikus alapkőzet felett mindenütt található bizonyos vastagságú üledékes réteg, mely a jégkorszakban halmozódott fel. A szőlő szempontjából azonban az a meghatározó, hogy ez a réteg pár tíz centiméter, vagy 10-15 méter vastagságú" – kezdte a borvidék bemutatását Dr. Vitányi Béla geológus.
A Tokaj-Hegyaljai borvidék kőzet- és talajviszonyait elsősorban vulkanikus tevékenység alakította. A Zempléni hegység alapkőzetét ezért vulkáni kiömlési- és tufarétegek alkotják, elsősorban a savas kémhatású riolit, és a semleges andezit. A vulkanikus működést követően, üledékes löszképződés során laza, porózus szerkezetű kőzetréteg rakódott a vulkanikus kőzetrétegre, mely kialakulását tekintve üledéklerakódással, és annak cementálódásával keletkezett, ugyanakkor tartalmazhat mind üledékes, mind átalakult, mind vulkanikus törmeléket. Ha a finomszemcsés üledék cementálódik, és létrejön egy morzsalékos, könnyű szerkezetű, könnyen feltörhető kőzetréteg, mely akár a 10-15 méter vastagságot is elérheti a borvidék egyes területein.
Ahol a vulkanikus alapkőzeten nem maradt meg vastagabb üledékes löszréteg, ott a felszíni barna erdőtalaj kötött agyagtalaj – ez jellemezi a borvidék 90 százalékát. A fennmaradó hozzávetőlegesen 550 hektárnyi terület esetében a vulkanikus kőzetréteg felett egy vastagabb üledékes löszréteg található, ez a kőzet tekinthető talajképző kőzetnek.
Egybefüggő, vastag löszréteggel borított talaja a tokaji Nagy-Kopasz hegy dűlőinek van, illetve Olaszliszka egyes lejtőinek, ahol a dombok a síkvidékkel találkoznak. Mivel a lösz morzsalékos, laza szerkezetű kőzet, ezért szerves anyagokkal keveredve gazdag, jó minőségű talajokat ad. A csernozjom talajok alapkőzete a lösz. A savanyú kőzetek mállástermékei savas kémhatásúak, addig a lösz jellemzően lúgos kémhatású, így a löszös talaj kevésbé savanyú. Mindez nagyban befolyásolja a termőhelyen termesztett szőlő és az abból készülő bor adottságait, savasságát, karakterét.
Milyenek a borok a löszről?
Tokaj-Hegyalja egyik legszebb birtokteste, a Tokaji Hétszőlő Szőlőbirtok teljes, 55 hektáros területe a Tokaji Nagy-Kopasz hegy déli lejtőjén, vulkanikus alapkőzet felett kialakult löszös talajon helyezkedik el. A szőlőbirtok a nagy történelmi múlttal rendelkező Hétszőlő és Nagyszőlő, valamint a Kis-Garai és Lencsés dűlőkben birtokol területeket. Habár egybefüggő, déli kitettségű, és egészen hasonló adottságú területekről van szó, a terület 1991-es teljes újratelepítése és művelésbe vétele óta évről évre egyre gyarapodó, egyre pontosabb részletekbe menő fontos tudásanyag kristályosodik ki az egyes dűlőkről, parcellákról.
"A lösz Tokaj-Hegyalján kevesebb dűlőre jellemző, mint a vulkanikus altalaj, ezért itt a terroir stílusjegyei szembetűnőek. Tapasztalatunk szerint a borok lágyabbak, savtartalmuk alacsonyabb, ugyanakkor ezek a borok nagyon elegánsak, és egyfajta finesse, rafinéria jellemzi őket" – mondja Makai Gergely, a Tokaji Hétszőlő Szőlőbirtok birtokigazgatója. A szüreti időpontok gondos megválasztásával elérhető, hogy egyensúlyos borok készüljenek, melyek a terrior sajátosságát képesek megmutatni, visszaadják annak ásványosságát.
Művelés szempontjából a lösztalaj fontos tulajdonsága, hogy könnyen szárad és könnyen melegszik, ezért esőzések után hamarabb lehet rámenni, és itt nincs szükség olyan hosszú és erős hatástartalmú szerek használatára, mint a nehezebben kiszáradó területeken. Ugyanezen ok miatt a vegetációs időszakban előnyös, hogy rövidebb az egyes betegségek lefolyási ideje is.
A parcella sem mindegy
"Feladatunknak tekintjük, hogy a lösz, mint talajtípus által kínált lehetőségeket rétegzetten, a különböző borok karakterén keresztül mutassuk meg a fogyasztóknak, olyan letisztult és érett formában, amennyire csak lehetséges. Ezért készülnek dűlőszelektált aszúink és szintén dűlőszelektált száraz furmintunk, az elmúlt évben pedig bio furminttal is a piacra léptünk."
A magasabban fekvő területeken a vízerózió hatására a löszréteg elvékonyodott, egyes helyeken már csak 2-3 méter vastagságú, míg az alacsonyabban fekvő területeken a lösz vastagsága 8-10 méter is lehet, mindez visszatükröződik a dűlőszelektált borok karakterében.
A magasabban fekvő, szárazabb területek jobban ventilláltak, így innen száraz furmint készítéséhez szüretelhető jó minőségű alapanyag. A már említett 2014-es évjáratú bio furmint a Kis-Garai dűlőből készül, amelynél szintén a löszös dűlő karakterének, sajátosságainak minél tisztább bemutatása a cél. A szőlőbirtok késői szüretelésű hárslevelűjét jól ismerik a lágyabb, elegánsabb stílust kedvelő hazai fogyasztók.
"A Hétszőlő szőlőbirtok a lösz, az organikus művelési mód, és a történelmi hagyományok hármas egységét képviseli Tokaj-Hegyalján, és ennek a munkának meghatározó része, hogy a löszös talaj adta karaktert mind jobban érvényre juttassuk és megmutassuk a borban" – összegezte a birtokigazgató, aki Tokaji Március mesterkurzusán a bio és a dűlőszelektált furmintok, valamint aszúborai segítségével mutatja be a szőlőbirtok munkáját a mesterkurzus résztvevőinek.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
De'Ricci: generációkon átívelő tisztelet és hűség a terroir iránt
Megjelent a Winelovers Wine Awards eredményeit listázó digitális kiadvány
Mi történik ősszel egy biodinamikus szőlőben?
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!