A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Nagybetűs szőlőfajta

Tíz tudnivaló az Irsai Olivérről

2012-11-21 | Tóth Adrienn


Ahogy késő ősszel az új évjárat darabjai egyre nagyobb létszámban tűnnek fel a borkereskedések polcain, úgy lesz mind gyakoribb az Irsai Olivér megjelenése is. Az e szőlőfajtából készült, friss karakterű borok utolsó palackjainak ugyanis igazi szezonjuk, azaz nyár végére ideális esetben el kell fogyniuk. Novemberben már nem azért fogyasztjuk őket, mert hűsítő, laza borokra vágyunk, hanem inkább, hogy kiélvezzük, és feltöltődjünk az új évjárat energiáival. Fussunk most át tíz fontos információt az Irsai Olivér kapcsán!


 

1. A szőlőfajták nevét a magyar helyesírás szerint kisbetűvel írjuk. Ugyanez igaz akkor is, ha például azt mondjuk: fröccsnek legjobb az olaszrizling, tehát amikor borokról általános értelemben beszélünk. Az Irsai Olivér néhány társával együtt azért kivétel, mert személynevet hordoz magában, ilyenkor szőlőfajtaként és borként is nagybetűvel írjuk a nevét!

2. Az Irsai Olivért Kocsis Pál nemesítette 1930-ban. Több évtizeddel előzte meg a néhány hete boncolgatott cserszegi fűszerest, amely a ’60-as években született, ami logikus is, hiszen annak a piros tramini mellett őse volt.

3. A fajtát a csabagyöngyéből és a pozsonyi fehérből nemesítették. Az előbbi egy Mathiász János által nemesített fajta, amely bár név szerint kevéssé ismert, a világ sok országában megtalálható. A pozsonyi fehér pedig egy régi magyar fehér szőlő, amelynek pöttyös és zöld bogyójú variációja létezik.

4. A névadó Irsai Olivérről egy ideig azt tartották mesefigura volt, mások azt mondták borkereskedőként száz pengőt fizetett azért, hogy róla nevezzék el a fajtát. A valóság azonban az, hogy Irsai M. Olivér akkortájt született, amikor a szőlőfajta. Így nem az ő, inkább édesapjáé, Irsai M. Józsefé az érdem, aki Kocsis Pál jó barátja volt.

5. A fajta ma sok hazai borvidéken elterjedt; könnyed, légies karaktere miatt elsősorban az ország északi és középső borvidékeinken foglalkoznak vele. Vannak azonban ültetvényei Ausztriában, Csehországban, Oroszországban és Szlovákiában, sőt megtalálhatóak tőkéi Ausztráliában, Indiában, Japánban és Kínában is.

6. A szőlőfajta azért is különleges, mert nemcsak borszőlőként használható, hanem csemegeszőlőként is, étkezési céllal. A szőlő erős növekedésű, igaz ez a tőkére és a vesszőből előbújó gyökerekre is. A szüretre sem kell sokáig várni, kedvelt újboralapanyag, egy átlagos évben augusztus közepétől már szedhető.

7. A fürt nagysága közepes, alakja kúpra emlékeztet. Laza szerkezetű, bogyói kicsik, de szívós héjuknak köszönhetően jól ellenállnak a betegségeknek, rothadásnak. Színe aranysárga.

8. Az Irsai Olivérből készített bor az illatos műfajhoz tartozik. Gazdag, kifejező, parfümös aromák jellemzik mind az illatát, mind az ízét. Mondhatjuk akár hátrányának is azt a tulajdonságát, hogy általában lágyabb savak jellemzik, tény azonban, hogy sok fogyasztó szemében ez vonzerő lehet. A fajta borai általában sikerrel vethetőek be a csak ritkán vagy csak édes bort fogyasztók számára.

9. Az Irsaiból általában száraz bor születik, amely a hűtőben töltött néhány óra után jól fogyasztható könnyű nyári hangulatú saláták mellé, friss sajtokhoz, például zöld fűszerekkel gazdagított kecskesajthoz vagy akár párolt csirkéhez.

10. Az általunk kóstolt Irsai fajtaborok és házasítások megtekintéséhez kattints IDE!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!