Sajtok kézikönyve

Borok kísérői

2013-09-14 | Tóth Adrienn

Ha a borkóstolás mellé kísérő falatok szükségessége merül fel, általában a sajt az első és leginkább kézenfekvő opció. Nem is véletlenül, hiszen a jól megválasztott típusú és érettségű sajt remek társa lehet egy jó hangulatú borkóstolónak. Persze léteznek komplett szabályrendszerek a megfelelő sajt és bor párosok kialakításához, tulajdonképpen azonban az igazi harmónia úgy érhető el, ha nemcsak a borokat, hanem a sajtokat is ismerjük. Ennek megoldásában segíthet a Sajtok kézikönyve. Soha rosszabb házi feladatot!

A kötet végigolvasása tulajdonképpen egy sajtkurzusként is felfogható. Elsőként jön az elméleti alapozás: a sajtkészítés története, az előállítás folyamata, az alkotóelemek, a sajt és az egészség kapcsolata, a sajtvásárlás vagy a különböző sajttípusok csak néhány a közül a témák közül, amelyek az első fejezetben röviden, tömören kifejtésre kerülnek.

A legtöbb borkedvelő számára valószínűleg szimpatikus lesz, hogy ezt követően földrajzi értelemben közelítjük meg a kérdést, és a különböző sajtországokat veszik sorra a kötet készítői.

Egy dán, svéd, norvég összefoglalóval indítunk, amelyből például kiderül, hogy az édesszájú norvégok a sajtkészítés során megmaradt savóból gjetostot készítenek, amely egy tömör barna kocka, amit vékonyan a kenyérre kennek. Íze miatt karamellsajtnak is nevezik. Szót ejt ugyanakkor a kötet még sok európai országról, Nagy-Britanniáról, Hollandiáról, Svájcról, Franciaországról, és még sorolhatnánk.

A kötet négyötödét azonban már a konkrét, kóstolni való lecke, a sajttípusok teszik ki. Ezekről természetesen a legtöbb ember fejébe úgy égnek majd be az információk, ha azokat nem pusztán vizuális úton igyekszik az agyába vésni, hanem illatokon, ízeken, textúrákon keresztül.

Hiszen mennyire más az érzés, amikor a francia AOC kéksajtról, a bleu d’ auvergne-ről nemcsak elképzeljük, hogy milyen lehet, hanem meg is kóstoljuk például egy tokaji késői szüretelésű édes bor vagy egy szamorodni mellé, miközben származásáról, tulajdonságairól, történetéről, előállításáról és a konyhában történő felhasználásáról olvasunk.

Sajtok kézikönyve

Nem lehet okunk panaszra, hiszen a kötet szerzői minden sajttípusnál italajánlattal zárják a bemutatást. Természetes az, hogy most Alexandra Kiadó által megjelentetett, de eredetileg német kiadású kötet szerzői elsősorban nemzetközi borkategóriákat emlegetnek, azon belül is főleg franciákat. Valószínűnek tartjuk azonban, hogy aki minimális jártassággal bír ezeket illetően, hamar talál majd magyar alternatívát is.

Az itthon is sok helyen kapható brie-hez a Sajtok Kézikönyve által ajánlott gyümölcsös vörösbor, például a beaujolais (nem feltétlenül a nouveau) behelyettesíthető egy villányi portugieserrel vagy egy szekszárdi kadarkával. A chabichou du poitou-hoz pedig, ami egy tíz napig érlelt lágy kecskesajt, a könyvben feltüntetett sancerre vagy pouilly-fumé helyett megkóstolható egy egri, mátrai vagy észak-balatoni sauvignon blanc. A kötetben kifejtett nemzetközi példák mellett pedig érdemes a hazai prémium sajtokkal is kísérletezni, hátha azokból is nemzetközi kategória válik idővel.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!