Sokat várok a rajnai rizlingtől
Bujdosó Ferencnél jártunk 1. rész
2013-01-22 | Tóth Adrienn
Dél-balatoni pincéket körbejáró sorozatunkat most Bujdosóékkal folytatjuk. Ízig-vérig családi pince ez, amelyben három generáció is kiveszi a részét a munkából. Bujdosó Ferencet, a pincészet borászát elsőként arról kérdeztük, mióta létezik a pincészet, és hogy határozná meg, jelenleg milyen fejlődési szakaszban vannak.
Az idei immár a pincészet huszonegyedik szürete, de mióta az eszemet tudom, a család mindig szőlészettel foglalkozott, így gyerekkorom óta megszokott közeg volt számomra a szőlő és a pince. A Bujdosó Pincészet fejlődése eddig is folyamatosan zajlott, lépésről lépésre haladtunk. 2008-ra lettünk kész a borászat technológiájával, a jövőben ezt már csak kisebb igazításokkal kell finomítanunk.
Mekkora a szőlőterületek nagysága?
2000 óta folyamatosan zajlik a fajtaváltás és újratelepítés, ennek eredménye a ma 82 hektáros ültetvényszerkezet, amelynek fiatalítása részben még most is tart. Általános értelemben sokszor elhangzik, mekkora értéket képviselnek az öreg tőkék, az adott szituációk megítélésekor ugyanakkor figyelembe kell venni például azt, hogy az idős nagyüzemi ültetvényeket az elavult művelésmód és a tőkék rossz állapota miatt sok esetben gazdaságtalan fenntartani.
A szőlők megújítása gyakran jár együtt új területek bevonásával és fajtaváltással. Milyen szempontok alapján hoztátok meg a döntéseket ebben a kérdésben?
Apu lassan ötven éve dolgozik szőlővel a borvidéken, az ez alatt felhalmozott ismeretek sokat jelentenek nekünk, az ő tapasztalatára támaszkodva állt össze a mai 82 hektár. A közel ötven évjárat, melyet eddig itt a Balaton déli partján szüretelt, lényegesen megkönnyíti számunkra a dűlő és a fajta párosítását.
Bár az átalakításokat 2000-ben kezdtük meg, 2008 óta, mióta véget ért a borászati háttér kialakítása, folyik nagyobb ütemben a munka, ami évente 5-9 hektár telepítést jelent. Most minden erőnket erre összpontosítjuk, hiszen a szőlő mindennek az alapja. S mivel Zsigu öcsém szerint mi katedrálist építünk, ehhez széles alapok kellenek! A borászat és a család jövőjét biztosítjuk azzal, ha a jó dűlőket a megfelelő fajtákkal kombináljuk.
Mely fajtákhoz fűzöl nagy reményeket?
A harmadik nyarukat megélő fiatal rajnai és olaszrizling szőlőink már az idén bizonyították, hogy joggal kerültek az általunk legjobbnak tartott dűlőbe. A Matacs szürkebarátból pedig a 2011 válogatás már palackban érik.
Hol találhatóak ezek a fehér szőlők?
A viszi Csiriptetőn művelünk 27 hektárt. Ez egy hűvösebb terület, amely 7 kilométerre fekszik a Balatontól. Amikor Rádon már talajmunkák végezhetőek, és indul a szőlő, itt még hófoltok vannak. Egyértelmű, hogy ez nem vörösboros dűlő, de kifejezetten előnyös a fehérboroknak, mert az élénk savakat és a gyümölcsös aromákat megtartja itt a szőlő, még olyan rendkívüli körülmények között is, mint a 2012-es szüret, hála a dűlő mikroklímájának és a jó víztartó képességgel rendelkező talajszerkezetnek.
A Csiriptetőt még apuék az állami gazdaság idején traminival telepítették be, ami már többször kiváló kései szüretelésű alapanyagot adott. A 2007-es évjárat termése még az Aranyhíd nevet viselte, de 2011-től már Tramontana kerül a címkékre. Mi a tramini mellé olasz- és rajnai rizlinget, valamint királyleánykát ültettünk ide, de kíváncsiak vagyunk a sauvignon blanc-ra is.
Melyek még a birtokhoz tartozó fontosabb dűlők?
Balatonbogláron a Kokashegy, Lellén a Farkastanya és az Ibituba. A Matacs-, a Bánomhegy- és a Borszérű-dűlő Szőlőskislak határában található.
Az egyes dűlők közötti különbség megértéséhez jól jönnek a borvidék terroirjával kapcsolatos alapvető információk. Beszélnél erről?
A Dél-balatoni borvidék esetében a dűlők közötti különbség elsősorban nem csak az eltérő talajadottságokban keresendő, inkább a fekvés és a klíma jelentősége óriási. Cabernet sauvignonnal például több dűlőben is foglalkozunk: a legforróbb szőlőnkben minden évben biztonsággal beérik ez a napsütést igénylő, hosszú tenyészidejű fajta, a laposabb, a terület meredekségéből nem profitáló dűlőkben ugyanakkor gondok adódhatnak az éréssel, így ezek inkább csak rozé készítésére alkalmasak.
Ezért mi a mikroklimatikus viszonyokat is számításba véve döntünk a telepítésről. Ahogy elkezdünk felkapaszkodni a domboldalakon, kötöttebb lesz a talaj, vékonyodik a termőréteg, csökken a tápanyagtartalom.
Mely szőlőfajtákkal dolgoztok?
Művelünk olaszrizlinget, rajnai rizlinget, királyleánykát, szürkebarátot, chardonnay-t, sauvignon blanc-t és traminit. A kék szőlők közül merlot-val, cabernet sauvignonnal, franc-nal és pinot noirral foglalkozunk. És tervezünk még kékfrankost a védett, déli fekvésű Borszérű-dűlőbe.
Sok fajtával foglalkoztok. A kékfrankoson túl van még, amelyikkel kacérkodsz?
Lassan a végére érünk azoknak, amelyeket fontosnak tartottuk a portfólióba. Az azonban talán egy szőlővel foglalkozó család esetében nem meglepő, hogy mindannyian imádjuk a csemegeszőlőt, ezért ebből már több fajtát is telepítettünk. Idén fordult termőre a moldova, az itália, és művelünk chasselas-t is. Egyik finomabb, mint a másik, jól tárolva egészen tavaszig eláll, igazi csemege.
Visszatérve a borszőlőkre: melyiket tartod közülük a legkomolyabbnak?
Tapasztalataim szerint a világfajták jobban tűrik a szélsőségeket. Szeretem például a sauvignon blanc-t, mert sokoldalú fajtának tartom. Minden évben hordós érlelésű tételként egyik alapja a fehér birtokborunknak, a Nemerének, korán szüretelve pedig a pince első újbora. A másik fajta, amihez nagy reményeket fűzök, a rajnai rizling: alig várom, hogy 1000-1500 literes fahordóban erjeszthessem!
A fehér hungarikumok közül a furmintot szeretem, mert abban szerintem benne van az az erő, amely komoly teljesítményre teszi képessé. Épp ezért a magunk örömére valószínűleg telepítünk is belőle, egy különösen szép fekvést szánunk neki Szőlőskislak és Balatonboglár határában.
Cikkünket holnap folytatjuk.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!