St. Andrea: Örökségünk, amit elfogadtunk
Egernek és borainak is hosszabb idő kell
2016-04-21 | Bánlaki D. Stella
„A helyi termékeket szeretnénk megmutatni, Eger hagyományait kihangsúlyozni” – mondja a St. Andrea. Az Egri borvidék ikonikussá vált borászata ezért ma már elsősorban a Bikavérre és az Egri csillagra fókuszál, fajtaboraikat évek óta hiába keressük az üzletekben. Nem úgy a Kékfrankos Április mesterkurzusán, ahol ifjabb Lőrincz György a résztvevők kedvéért néhány kadarkát és kékfrankost is leporol a félretett, kereskedelmi forgalomban nem elérhető palackjaik közül. Ennek kapcsán kérdeztük a fiatal borászt.
A honlapotokon azt írjátok, hogy szeretnétek "nagyon egyedi" borokat készíteni. Mitől lesz nagyon egyedi egy bor?
Az egyedi szó mellett az egries szót emelném elsősorban ki, mivel mi az Egri borvidék tükrében szeretnénk olyan borokat készíteni, amilyeneket sehol máshol nem lehet. Szerintünk ennek eszköze a hagyományokon alapuló szőlő- és bortermelés, amely pedig azt jelenti, hogy házasított borokat termelünk. Ez egy örökség, amit mi elfogadtunk. Természetesen a helyi fajtákat helyezzük előtérbe, így kapnak egyedi stílust a borok.
Export szemszögéből nézve mi a házasítások szerepe a világpiacon?
Egy házasítás mindig nehezebb helyzetben van, mint egy fajtabor, utóbbiakat ugyanis könnyebben értelmezik a fogyasztók, előbb nyúlnak ezekért, különösen ha már felismerik az adott szőlőfajtát. Egy házasítás, amely sokféle szőlőfajtát tartalmazhat, az más kategória. Mi is sok fajtát használunk, ezek előnyös tulajdonságait és szépségeit próbáljuk ötvözni, így talán egy másik dimenzióra emelkedhet a bor.
A bikavér neve és fajtái sokkal kevésbé ismertek a világban, mint például Bordeaux vagy akár a Chianti és szőlőfajtái. Mekkora hátrányt jelent ez ma a külföldi értékesítés során?
A külföldi borfogyasztóknak Magyarországról először két bor jut eszébe: a tokaji aszú és az egri bikavér. Európában már sokan hallottak a bikavérről, habár sajnos a múlt rendszer mennyiségi bortermelése okozhatott kellemetlen élményeket a fogyasztóknak. Ezért most próbáljuk újrafogalmazni ezt a házasítást, próbáljuk bebizonyítani, hogy lehet nagyon komoly egri bikavéreket készíteni. Elindultunk egy úton, ami persze hosszú lesz, de biztató jel, hogy az Egerbe látogatók már most is elsősorban a bikavért keresik, legyen szó akár borkedvelőkről, sommelier-kről vagy master of wine-okról.
Szortiment, hagyományos egri házasításokból
Régen azért is készítettünk rengeteg fajtabort, mert szerettük volna megismerni az egri termőhelyeket. Ma már lényegében csak két borunk van: Egri bikavér és Egri csillag. Ezeket három minőségi szinten, három kategóriában is meg tudjuk jeleníteni: classicus, superior és grand superior. Ezen felül pedig az egyes dűlők is be tudnak mutatkozni önállóan, így szépen fel lehet építeni a két borból is egy szortimentet.
Mennyire tud egy házasítás, akár egy bikavér megmutatni egy területet, egy dűlőt?
Itt Egerben mindegyik szőlőfajta jól érzi magát, nagyon magas minőségben lehetmegtermelni őket, persze egries stílusban. Hála Istennek a bikavér alapjai hordozzákmagukban a termőhelyi karaktereket, kiemelném a kékfrankost és a pinot noir-t. Ezeken keresztül egy bikavér is jó közvetítő tud lenni.
Azt mondod, minden fajta jól érzi magát, közben a fajtaborok az elmúlt években rendre eltűntek a portfóliótokból. Előtérbe került viszont – a bikavérek mellett – az egri csillag. Egerben a fehér fajták is kimagaslóan tudnak teljesíteni?
Abszolút. Kevesen gondolják, hogy mennyire fontos az egri termelők életében a fehérbor. Ezt két dolog is alátámasztja: hagyományosan jóval több fehérszőlő fajta kötődik Egerhez, mint kékszőlő. Egyik oldalon ott van a furmint, a juhfark, a kéknyelű, a leányka, a zenit, a zengő, és még rengeteg, miközben a kékszőlők közül csak a kékfrankos és a kadarka említhető tradicionálisan egriként. A másik tény pedig, hogy a borvidék jelenlegi 62 szőlőfajtájából is 42 fehér. Ahogy máshol is Magyarországon, úgy Egerben is nagyon fontos ma a fehérbor.
A St. Andrea saját területein most hogyan oszlik meg a szőlőfajták aránya?
Nagyon fiatal birtok vagyunk, 2002-ben alapítottuk a St. Andreát, az ültetvényeink zöme saját telepítés. Jelenleg 17 szőlőfajtával foglalkozunk, körülbelül 70-30% lehet a kék- és a fehérszőlők aránya, ezt szeretnénk majd közelíteni egymáshoz. Most már jóval tudatosabban végezzük a telepítéseket, Eger jellemző fajtáit ültetjük. Számunkra ilyen szempontból a legfontosabbak az olaszrizling, a hárslevelű és a furmint, a kékszőlők közül pedig egyértelműen a kékfrankos.
A furminttal mi a cél, mi a tapasztalat?
Egerben is több területen termett furmint, aztán a múlt rendszer bikavér programja során kikopott. Mi most meg akarjuk ismerni ezt a szőlőfajtát, mert elképesztő minőséget produkál Tokajban is. Úgy gondoljuk, hogy ez is képes a termőhelyi üzenetet közvetíteni és átadni a házasításokban.
Hangács
Három dűlőben van furmintunk, a 2015-ös év volt az első, amikor önállóan el tudott készülni kéthordónyi fajtabora a Boldogságos dűlőből. Nagyon örültünk neki, izgalmas bort adott, kíváncsian várjuk az újabb évjáratokat.
Te tartod majd a mesterkurzust, de apukád intézte a szervezési részt. Hogyan oszlik meg a munka a családotokban?
Miután a szőlész-borász diplomát megszereztem a Corvinus Egyetemen, gyakorlatot szereztem idősebb és ifjabb Szepsy Istvánnál Tokajban, illetve egy osztrák birtokon Krems-ben, valamint Új-Zélandon is dolgoztam. Édesapám közben egyedül próbált mindent felügyelni: a szőlőt, a bort, a marketinget... 2013-ban úgy gondoltam, hogy ideje segítenem neki, csatlakoztam a St. Andrea Szőlőbirtokhoz. Azóta kétgenerációs a családi borászat.
Én a szőlészeti részt irányítom, édesapukám pedig a pincemunkákat és minden mást. A borokat együtt házasítjuk, együtt döntjük el, hogy melyik fajták milyen arányban kerülnek az egyes borokba. Örülök neki, hogy ad a véleményemre. Hálás vagyok, hogy Magyarország egyik legkomolyabb termelője mellett dolgozhatok! Nap, mint nap nagyon sokat tanulok tőle!
Ifj. Lőrincz György
A mesterkurzuson összehasonlíthatjuk a fajtaborokat és az azokból készült házasításokat. Szerinted mi lesz a tanulság?
Nagyon remélem, hogy sokak számára megerősítés lesz ez a kurzus, és bebizonyítja, hogy az Egri borvidékben elképesztő lehetőségek rejlenek, és hogy a helyi szőlőfajták is nagyon magas minőséget képesek produkálni – akár önállóan, akár a házasítások gerinceként. Nagyon várom ezt a kóstolót.
A 2006-os Merengő mit mutat most?
Édesapukám sokáig ezt a bort tartotta a legjobbjának, mert talán a legegriesebb Merengő a maga 50%-os kékfrankos alapjával, de az évjárat is remek volt. Időtállóak az egri borok, ez a borvidéknek egy hatalmas értéke. Persze még csak 14 éves a birtokunk, ezért sok tapasztalattal nem rendelkezünk, de 2002-es Merengőt is bontottunk nemrég, és nagyon finom volt. Egernek és borainak hosszabb idő kell, amíg a legszebb arcukat tudják mutatni, de akkor megrendítőek tudnak lenni!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Mesterkurzusok “vájt orrúaknak” a Winelovers Grandon
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!