Tíz tudnivaló a boldogkői várról

Lássunk többet borvidékeinkből!

2012-08-30 | Tóth Adrienn

Illő, hogy a nyár - legalább részben - az utazás, pihenés jegyében teljen. Ennek támogatására az elmúlt hónapokban borutazó sorozatot indítottunk. A sztereotípiák és persze az iskolai kalendárium által nyárinak tekintett utolsó augusztusi napokban még egy hazai nevezetességet szeretnénk körbejárni: a boldogkői várat, a tokaji borvidékhez kapcsolódó fontos látnivalót.

1. Boldogkőváralja település felett helyezkedik el a vár egy ovális alakú andezittufahegy tetején. Észak-déli tájolású, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos építmény. Történelme a mai napig nincs 100%-ig feltárva, például építésének pontos ideje is ismeretlen. Az tudható nagy valószínűséggel, hogy a tatárjárás után épült.

2. A vár építéséről, nevéről legenda szól, amelyet a vár tündérei néven emlegetnek. A történet szerint egy Bodó nevű helyi aszalómester rejtette el a tatárok elől menekülő IV. Bélát, aki ezért nemessé tette, és Aszaló és Bodolló községeket neki adományozta azzal a feltétellel, ha várat épít föléjük. Bodónak ekkor tett fogadalmat hét szép leánya, hogy csak akkor mennek férjhez, ha vőlegényük vállalja, hogy egy évig építi a várat. Hét évig tartottak a munkálatok, és mikor elkészült, itt ülték meg a hét leány lakodalmát, méghozzá egyszerre. A király a hét ifjú asszony boldogsága miatt Boldogkőnek nevezte el az épületet.

3. A boldogkői várban több nevezetesség is megtekinthető. Ezek közül az egyik a palotaszárny, amely eredetileg egy kétszintes építmény volt. Az állagmegóvás érdekében azonban egy magas tetőt építettek fölé, egy lovagteremmel toldva meg a várat.

4. Ebben az épületrészben talált otthonra Közép-Európa legnagyobb, több ezer elemből álló ólomkatona-kiállítása, amely a magyar történelem fontos eseményét, a muhi csatát ábrázolja. Az épületben ezentúl még megtekinthetőek régészeti, hadtörténeti, címer- és zászló-, börtön- és kínzókamra-, kovácsműhely-, pénzverde-, numizmatikai, ásvány- és szoborkiállítás.

5. A malombástyában található szárazmalmot úgy állították helyre, hogy a látogatók megtekinthessék, sőt ki is próbálhassák, hogyan működött egykoron.

6. A legutóbbi nagyobb rekonstrukciós munka 2002-ben zajlott le. Ekkor épült meg az alsó udvar falán egy száz méter hosszú gyilokjáró, az itteni lőréseken át kilátás nyílik a nyugati és az északi irányba. Az oroszlánszikla egy sziklakijáróval gazdagodott. Ezeken túl a vár pincéjében található kiállítóteret húsz méteres szintkülönbséggel összekötötték a várborozóval.

7. A boldogkői várnak 2004-ben zászlót készítettek, amely több korábbi darabot ötvöz, köszönhetően az épület összetett történetének és számos tulajdonosának. Az Anjou-korban itt élő Druget család emlékére került bele egy sárga sávos rész madarakkal és lilommal. A török időkben a várat birtokló Bebekek előtt tisztelegve korona és pálmás kereszt is díszíti a zászlót.

8. A várban nevezetes személyek laktak a történelem folyamán. Balassi Bálint például itt írta a Borivóknak való című versét. Fontos még megemlíteni, hogy prédikált e falak között Dévai Bíró Mátyás is, akit a „magyar Luthernek” tartanak.

9. A várból leereszkedhetünk Boldogkőváraljára, ahol érdemes felkeresni a helytörténeti gyűjteménynek és a Zempléni-hegység természeti értékeit bemutató kiállításnak otthon adó tájházat, a Péchy-Zichy kastélyt és ősparkot, valamint a római katolikus és görög katolikus templomot.

10. Egy bor-, jobban mondva pálinkakedvelőnek pedig kihagyhatatlan nevezetesség a Bestillo Pálinkaház és annak látogatóközpontja, ahol megízlelhetőek a főzde pálinkaklasszikusai és -különlegességei.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!