Tíz tudnivaló a Móri borvidékről

Az ezerjó otthona

2014-02-26 | Tóth Adrienn

Annak ellenére, hogy országos viszonylatban a Móri egyenlőre nem tartozik a legismertebb borvidékeink közé, a borok iránt érdeklődő fogyasztók, különösen a fiatal generáció tagjai, egyre többször emlegetik a nevét, fogyasztják a borait. Köszönhető mindez annak, hogy az utóbbi években a boros köztudatban markánsan megjelenő ifjú borászok válnak ismerté Mórról, akik a borvidék nevét nem egyszer játékosan beleszövik boraik elnevezésébe is. Lássunk most tíz tudnivalót a borvidék kapcsán!

1. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának 2013-as adatai szerint a termőterület nagysága alapján ugyan csak két hektárral, de a Móri borvidék számít hazánk legkisebbjének. Művelt szőlővel borított terület 560 hektár, míg a sokáig legapróbbként emlegetett Somló esetében ez a szám 562. Potenciális növekedésre még bővel akad tér, hiszen a borvidék nagysága kb. 2000 hektár, amelyből majd’ 1500 első osztályú besorolású.

2. A borvidékhez hat település tartozik, a névadó Móron túl Pusztavám, Söréd, Csókakő, Zámoly és Csákberény. Érdekesség, hogy a borvidék sokáig a szomszédos Neszmélyhez tartozott, 1901-ben kérvényezte Mór város képviselőtestülete, hogy „Mór és vidéke” önálló borvidékként jelenhessen meg.

3. A Vértes és a Bakony völgyében évszázadok óta elsőbbséget élvezett a szőlőművelés és a borkészítés mint bevételi forrás más mezőgazdasági tevékenységekkel szemben. A történet már a római korban elindult, és egészen a török uralomig töretlen volt a fejlődés. Ezt követően a XVIII. században indult újra a helyi borkultúra fellendülése, amely elsősorban a kapucinusoknak és a német telepeseknek volt köszönhető.

4. A borvidék történelmi hagyományai közé sorolható a vidéken elterjedt móri bálványprés. Hajdanán jellemző volt, hogy a borvidékeken olyan prések alakultak ki, amelyek az elvárt borstílus létrejöttéhez hozzájárultak. Az itteni bálványprések többsége a XVIII-XIX. században készült, de még a múlt század ’60-as éveiben is közel kétszáz állt működésben belőlük. A prés egyediségéhez a vörös süttői mészkő is hozzájárult.

5. A borvidék szinte kizárólag fehérborokra építi portfólióját. Az egyik első fajta, amely mindenkinek eszébe jut Mór nevét hallva, az ezerjó, de e mellett művelnek itt chardonnay, cserszegi fűszeres, királyleányka, leányka, olaszrizling, ottonel muskotály, rajnai rizling, Müller Thurgau (rizlingszilváni), sauvignon blanc, szürkebarát, tramini és zöld veltelini szőlőfajtákat is.

6. A borvidékkel azonosított ezerjó hungaricum fajta, amelyet az is bizonyít, hogy szerte az országban különböző neveken ismerik. A tudósok szerint a XIX. században a Felső-Duna mentéről terjedt el, ma Mór mellett a Neszmélyi és az alföldi borvidékeken ismert leginkább. Akár sok más régi fajta, ez is 1956-ban kapott hivatalos állami elismerést. Késői érésű, belőle bizonyos évjáratokban akár botritizálódott édes bor is készíthető.

7. Mór klimatikus adottságai folytán a hűvösebb borvidékeink közé tartozik, részben ennek köszönhető az itt készült borokra jellemző élénk savgerinc. A tél általában enyhe, a klimatikus kockázatot a nyári és az őszi időszakban hulló csapadék jelentheti.

8. Az alkalmanként kihívást jelentő éghajlati adottságok miatt az átlagosnál is nagyobb a jelentősége a szőlőtermesztés céljaira megfelelő dűlők kiválasztásának. Míg déli borvidékeinken lassan a közvetlen déli fekvések kezdenek kevésbé közkedveltek lenni a túl sok napsugárzás okán, addig az északi területeken a déli, délnyugati lejtők a legkedvezőbben a mikroklíma kedvezőbb voltának köszönhetően.

9. Talajadottságok szempontjából színes a kép, hiszen található errefelé lösz, mészkő, barna erdőtalaj, agyag és kavicsos váztalaj is. Ezen talajtípusok bizonyos területeken meghatározónak mondhatók, ám a legtöbb dűlőben keverednek egymással.

10. A borvidékre látogatók két pincészet felkeresése között felfedezőtúrára is indulhatnak, megismerve a környék kulturális és természeti nevezetességeit. Ezek közé sorolható a csókakői vár, amely 479 méter tengerszint feletti magasságon egy sziklaplatóra épült. De fontos megemlíteni még a Lamberg-kastélyt is. A késő barokk stílusú épületet a Lamberg család nyári rezidenciájának építették meg Fellner Jakab tervei alapján 1766-ban.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!