Tíz tudnivaló a Somló-hegyről
Amikor köveket nyelünk
2012-01-25 | Tóth Adrienn
A legfontosabb hazai furmintterroirok felderítésének útján következő állomásunk a Somló. Nem véletlen, hogy annyira karakteres a furmintízkép a fejünkben, hiszen Tokaj mellett a másik meghatározó termőterület is hasonló alapkarakterrel bír, Somló is vulkanikus eredetű. A furmint pedig, mint tudjuk, készségesen mutatja be a földet, amelyen tőkéi fejlődtek. Következzen tehát tíz tudnivaló a Somlóról!
1. A Somló története ott kezdődik, amikor a földtörténeti harmadkorban hazánk területét tenger borította, amely – miután elveszítette a kapcsolatát az óceánnal – egy hatalmas beltengerré vált. Ezt a vízfelületet a tudomány Turáni-tónak nevezi, ránk eső öble volt a Pannon-tó.
2. Az eredetileg sós vizű tavat a környező édesvizű folyók szép lassan átalakították, egyrészt vizét fokozatosan édessé hígították, másrészt hordalékukkal a fent említett harmadkor végére olyannyira feltöltötték, hogy néhány vulkánkitörés eredménye már megmutatkozhatott a felszínen. A Somló mellett így jött létre Badacsony, a Szent-György-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Tóti-hegy és a Haláp.
3. A vulkán kráterének megnyílásakor először lávadarabkák és a finom, 2 mm-nél kisebb átmérőjű kőzetdarabkákból álló vulkáni hamu került a felszínre, amely lassan kőzetté, azaz tufává alakult.
4. A vulkánkitörés második fázisa a lávafolyás. A kráter oldalán leömlő láva gyors lehűlésével, és így különös formájú megszilárdulásával jött létre a bazalt. Mivel a Somló esetében ez a két kőzet találkozik, sokan egyszerűen bazalttufának nevezik a hegy jellegzetes formáit.
5. A bazalt egyébként a leggyakoribb kiömléses kőzetfajta, és mivel gyorsan hűlt le, sok aprószemcsés kristályt és némi kőzetüveget tartalmaz, amely idő híján nem tudott kikristályosodni.
6. A Somló mai formája azonban a gyors vulkánkitörés után lassú munkával jött létre. Ahhoz, hogy a Pannon-tó körülötte felhalmozódó üledékét szépen elfújja a szél, idő kellett, míg végül nem maradt más, mint a megkeményedett bazalt. Tulajdonképpen így „emelkedett ki” a hegy.
7. Bár több elképzelés él a köztudatban, a legelterjedtebb mégis az, hogy a Somló neve onnan ered, hogy réges-rég főleg som borította, így a hegy messziről „somlott”. Mára ezek helyét a hegy alsó és középső sávjában átvették a szőlők, a hegy tetejét pedig erdők borítják: tölgyesek, gyertyános-tölgyesek és bükkösök.
8. Jellemző növényfaj errefelé a borostyán, az ujjas keltike, a csillagvirág, a leánykökörcsin, a fehér sás, a ligeti perje és a medvehagyma. Az itt élő állatok felsorolásakor nem hagyható ki a lábatlan gyík, a fürge gyík, a zöld gyík és a fali gyík, valamint az erdei sikló, a holló és az egerészölyv.
9. Ha arra járunk, a pincék mellett keressük fel a hegy északi oldalán található Somló várát! A szabálytalan alakú, belső tornyokkal és több udvarral ellátott várromban még mindig fellelhető a régi írások alapján meghatározott konyha helye.
10. Egy másik látnivaló a Somló délnyugati oldalán található Szent Ilona- vagy más néven Szent Kereszt-kápolna. A mai épület elődje valószínűleg a törökök által veszett el, az általa létrejött hiányt a hívek a XIX. század első felére pótolták.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!