Újra életet vinni a talajba
Stumpf Miklóssal beszélgettünk 1. rész
2012-07-06 | Tóth AdriennAttól, hogy egy pincészetet több mint tizenöt éve hoztak létre, és ez idő alatt nem zajlott le tulajdonoscsere sem, még várhatók tőlük új fordulatok. A tarcali Gróf Degenfeld Szőlőbirtok tulajdonosai néhány éve a biogazdálkodás mellett törtek lándzsát. Az átállási időszak kihívásait és tapasztalatait megelőzően a birtok alapításáról beszélgettünk Stumpf Miklós operatív igazgatóval.
A Degenfeld családnak régen is voltak birtokai Magyarországon. Ezek általában mezőgazdasági tevékenységre voltak berendezkedve, a szőlő mellett szántóföldek borították a területeket. Legjelentősebb birtokaik Erdőszádán, Hadadon (Szatmár megyében), Tégláson és Baktalórántházán voltak.
Tokajban más nemesi családokhoz hasonlóan természetesen szőlőt műveltek és bort készítettek. Jellemző volt rájuk, hogy nem csak vagyonuk gyarapításán munkálkodtak, de igyekeztek környezetüket, az ott élő közösséget is segíteni, támogatni.
Milyen módon tették ezt Tokajban?
A család egyik felmenője, Gróf Degenfeld Imre alapító tagja volt az 1857-ben létrehozott Tokaj-Hegyaljai Szőlő- és Bormívelő Egyesületnek, és aktívan közreműködött annak munkájában. Ennek a múltbeli kötődésnek köszönhető, hogy a ma Németországban élő leszármazottak a rendszerváltás után úgy döntöttek, újra létrehoznak egy tokaji borászatot.
Hogyan indult a pincészet élete?
A kommunizmus ideje alatt a családot megfosztották birtokaiktól. Egy európai vándorutat követően Németországba kerültek, ahol új egzisztenciát kellett kiépíteniük. Degenfeld Sándornak ezen a téren vitathatatlan érdemei voltak, ő a fiatal korában a birtokaik gazdasági irányításában szerzett tapasztalatait tudta kamatoztatni.
1995-ben indultak el a történelmi kárpótlások, ekkortól kínálkozott lehetőség területek megszerzésére, licit, majd csere révén Magyarországon. Végül 100 hektárnyi első osztályú szőlőtermő terület került a család birtokába, amely biztos alapot biztosított egy szőlőbirtok megalapításához. Fontos elmondani, hogy a borászat életében a tulajdonosok az alapítástól kezdve aktívan közreműködnek. A kezdettől a szőlőmunkákat Varkoly István, a szőlőbirtok életét pedig Prácser Miklós irányítja, akinek a helyét ez év decemberétől veszem át.
A területek mellett megvásároltak egy régi présházat pincével, amelyből a birtok borászati részét alakították ki. A mai 4 csillagos kastélyszálló helyén ekkor még a borkombináti időket is túlélt vincellérképző állt.
Mikor zajlottak ezek a folyamatok?
1995-ben vásárolták a területeket, és egy évre rá el is indult a borászat felépítése egy Makovecz-tanítvány, Salamin Ferenc kiváló és átgondolt tervei alapján.
Mik voltak az elvárások a pincészet épületével szemben?
Fontos volt, hogy összhangban legyen az őt körülvevő tájjal, emellett lényeges szempont volt a meglévő értékekhez való hűség is. A régi présházban ma az irodák működnek, az épületet körülvevő parkban pedig megőrizték az ősfákat, amelyeket azóta is féltve gondozunk egy botanikus kert kívánalmainak megfelelően.
A birtokhoz tartozó, korábban vincellérképzőként szolgáló épületet jelentős bővítések árán egy négycsillagos kastélyszállóvá alakították. Mindkét esetben az akkor, 1996-ban elérhető legmodernebb technikát alkalmazták. A birtokhoz még egy fontos épület tartozik, mégpedig a Tokaj város főterén található Degenfeld Palota. A kezdeti tervek alapján ez egy kereskedelmi és konferenciaközpont funkcióját tölti be irodákkal, étteremmel, apartmanokkal, vinotékával és egy pinceborozóval.
Ezek jelentős beruházások. Mi mozgatta a Degenfeld családot ezek megvalósítására?
Fontos volt, hogy ezzel visszanyúlhattak a gyökereikhez. A múltbeli hozzáálláshoz hasonlóan most sem pusztán egy borászat felépítése volt a cél, a térség jövőjére is gondoltak. Így a hely borászati érdemeinek kibontásán túl a település turisztikai fejlesztésében a kastélyszálló, a palota, az általa szervezett programok és szolgáltatások révén láttak és látnak továbblépési lehetőséget.
Ez nem pusztán egy pénzügyi befektetés, a nemesség azon eszméje támogatja a megvalósítást, hogy csak a tökéletes termék és szolgáltatás fémjelezhető a Degenfeld névvel. Ennek érdekében került bevezetésre a szőlőben a biogazdálkodás, és a birtok többi részén sem riadtak el az extra költségektől a lehető legjobb eredmény elérése érdekében. A működtetés tekintetében pedig a mai napig nem egy előre megadott szám teljesítése a lényeg, hanem a folyamatos fejlődés, nyilván nyereségesen.
Az imént említetted a biogazdálkodásra való átállást; beszélnél erről bővebben?
2009-ben tértünk át az organikus szőlőtermesztésre. Érdekes volt megtapasztalni ezt a folyamatot, amely egy merőben új gondolkodásmódot, filozófiát és egy kifejezetten komplex termesztéstechnológiát igényel.
Jelenleg 35 hektárnyi a termőterületünk nagysága. Az átálláshoz egy fokozatos, 3 éves ütemtervet készítettünk, 2012-re a teljes termőfelületen organikus gazdálkodás folyik majd. Az első ütemben szereplő területek ebben az évben megkapják a tanúsítást, így a 2012-es termés egy részéből már hivatalosan is készíthetünk „biobort". Azt még nem döntöttük el, hogy a „bio” később a címkéken is megjelenjen-e.
Könnyű vagy nehéz volt ez a folyamat?
Az első évben kihívást jelentett az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatása, hiszen az újdonságokat a legtöbben általában fenntartásokkal fogadják. A döntést azonban a tulajdonosok meghozták, és rendelkezésünkre is bocsátottak olyan külföldi szakértőket, akik a lebonyolításban a segítségünkre voltak.
Az ő tapasztalatuk sokat segített, de nekik is rá kellett jönniük, hogy Tokaj-Hegyalja mennyire speciális. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy hasonló birtokméretben milyen kevés a hazai példa, érezhetővé válik a magunk által megszerzett tapasztalatok jelentősége. Hála az évjáratok közötti különbségnek, minden év új kihívásokat és tudást hoz számunkra.
Fontos megérteni, hogy itt nem csak egy új ötlet elfogadásáról van szó, ez egy komplex rendszer, amely a szaktudást is új alapokra helyezi, újra át kell gondolni miatta a szőlészet gépesítését, mérlegelni kell a takarónövények, magkeverékek használatát, meg kell ismerni különböző típusú növénykondicionáló szereket. Nem elég egy-egy elemet megtanulni, ezeknek az egymásra való hatásával is tisztában kell lenni.
Vannak általánosságban megfogalmazható törekvések?
A talajélet élénkítése fontos cél, ehhez változtatnunk kellett a korábban alkalmazott művelésmódon, hiszen a földből ki kell tisztulnia az ezt megelőzően ott felhalmozódott szermaradványoknak.
Tisztában kell lennünk vele, hogy több olyan fontos élőlény, mint a gyűrűsférgek, eltűnhetnek a hagyományos gazdálkodással. A talaj kondíciójának sokat ártott az is, hogy a felső réteg meglazítása helyett inkább annak tömörítése zajlott. Mi ezért igyekszünk minél kevesebbszer rámenni erőgépekkel a talajra. Ennek érdekében például olyan gépeket keresünk, amelyek egyszerre két sort is művelnek, így pont feleannyira terheljük a talajt.
Milyen más új kihívásokat tapasztaltatok meg?
Mivel nem használhatunk műtrágyát, a tápanyag-utánpótlást saját komposzttal kell megoldanunk. Annak érdekében, hogy ezáltal se tömörítsük a talajt, ezt az év elején még fagyott állapotban kell kijuttatnunk.
A talaj szerkezetének lazaságán, oxigénellátottságán túl mire kell még ügyelni a megfelelő talajélet szempontjából?
Fontos, hogy a talajból korábban távozó tápanyagok folyamatosan visszakerüljenek. Ennek érdekében kezdtünk el használni sorközeinkben magkeverékeket. Nehézséget ebben az esetben az okoz, hogy külföldi előállítású, így egy másik éghajlati viszonynak megfelelő keverékek közül kell kiválasztanunk azt, amely számunkra is megfelelő.
A sorok között húzódó növénytakaró ugyanis egy szárazabb évben akár konkurenciát is jelenthet a szőlőnek a vízért folytatott harcban. Ugyanakkor óriási a jelentősége az erózió elkerülése érdekében is.
Amiatt, hogy ez a folyamat minél természetesebben menjen végbe, a sorközműveléssel megvárjuk a virágzást, hogy ezek a növények elvethessék a magjaikat, és így maguktól reprodukálódhassanak. Sokat foglalkozunk ezzel a kérdéssel, mert mind a bio-, mind a biodinamikus gazdálkodás szempontjából igen nagy jelentőséggel bír a gyümölcs minőségére a talaj állapota.
Interjúnkat innen folytatjuk.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
A Top 100 legjobb bor közé már csak aranyérmesek kerültek
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!