Visszatekintés furmintosan

Szepsy-Györgykovács kóstolón Esztergomban

2011-03-05 | Vizi Csenge

Még alig pár napja léptünk csak át februárból márciusba, egyesekben még él a Furmint Február szelleme. Épp ezért tekintünk most vissza egy izgalmas kóstolóra, amelyen két híres magyar furmint titán nedűi és természetesen a borászok személyesen mutatták be a közönségnek, nincs is izgalmasabb annál, ha azonos fajtákat hasonlítunk össze. Minderre az esztergomi Prímás Pince galériáján került sor, ahol közel 100 borkóstoló foglalt helyet, szinte már feszülten várva az este további programját.

A részletek nem sokáig várattak magukra, azonban ahhoz, hogy a galériáig eljusson az érdeklődő, több helyszínen is elragadták a figyelmét. Ennek oka a Prímás Pince zeg-zugos volta, melynek Barkóczy Alagútra keresztelt széles „sétánya” a Kárpát-medencei borvidékek bortárházává alakulva fémjelzi, a kínálat bizony széles spektrumon mozog.

Egy kis töri

Esztergom mindig is a katolikus Egyház fellegvára volt. A klasszicista stílusban épült Bazilika elődjét még Szent István építtette, amelyet 1180-ban tűzvész pusztított el. Bár III. Béla Jób érsekkel felújíttatta az építményt, ezután törökök vették be, és dzsáminak kezdték használni. Mária Terézia volt az, aki az 1770-es években első királyunk tiszteletére barokk templomot emelt. Ez alatt húzodott a Prímás Pince névre hallgató műemléki pincerendszer, amelyben az Esztergomi érsekség területéről érkező borokat tárolták, továbbá más mezőgazdasági eszközöket is raktároztak. Ezután ismét hanyatlásnak indult a terület, ugyanis népgazdasági hasznosításra került benne minden a kommunizmus alatt.

A rendszerváltás után azonban ismét a katolikus egyház kezébe került az épületek mellett a pincerendszer is. Ekkor az alagút város felőli oldalán kialakítottak egy éttermet, amelyet bérbe adtak. Majd 2007-ben megalakult a Prímás Borrend, aminek kapcsán felmerült a tagokban az egész komplexum felújításának ötlete. Szép lassan megvalósítást is nyert az elképzelés, amelynek köszönhetően egy turisztikai, borkulturális és gasztronómiai élményeket egyesítő épületegyüttes jött létre.

Az létesítményen belül található a Kárpát-medencei Borvidékek Alagútja, ahol a névben szereplő területekről borválogatás tekinthető és kóstolható meg, illetve a Vinum Primatis nedűi is itt kaptak helyet, amelyekbe a Prímás Borrend által delegált szakértők válogatják ki a megfelelő borokat. A misebor is megtalálható a központban, amely különleges tételnek számít, hiszen egyedi technológiával készülhet csak, ami annyit takar, hogy „szőlőből sajtoltnak kell lennie, s nem szabad idegen anyagot hozzákeverni”. Az épület bortrezorral is rendelkezik, és a Szőlészeti-Borászati Kiállításon bárki megtekintheti a hagyományos Kárpát-medencei kisbirtokosi szőlő- és borkultúra eszközeit, és akár történetükkel is megismerkedhet.

További élményekkel a Prímás Pince éttermében találkozhatunk, ahol naponta látvány-büfé választékkal várják a vendégeket ebédre a hatalmas oszlopokkal és téglákkal tarkított, hatalmas belterű épületbe, míg a galérián a’la carte étterem enged betekintést a borok és ételek ízharmóniájába. Ebben sommelier-k segítik az eligazodást, vagy épp borestek. Ezek a Rudnay Borklub keretén belül valósulnak meg. A névadó az a Rudnay Sándor volt, akinek az 1800-as évek elején eszébe jutott a török uralom után helyreállítani a magyar katolicizmus fellegvárát, vagyis az esztergomi Bazilikát és környező épületeit. Ő volt az, aki a pincerendszert is kialakíttatta, így az ő emléke előtt tisztelegve jött létre a borklub.

Egy kis kóstolás

A Rudnay Borklub és a Furmint Február keretén belül egy igazán egyedi kóstolóra került sor, amelyen két nagy név, a somlói Györgykovács Imre és a tokaji Szepsy István mutatta be furmintjait és egyéb borkülönlegességeit. Ezekhez Jászai Tibor séf álmodott ételek, hiszen először Györgykovács Imre néhány furmintját hasonlíthattuk össze, ezekhez mangalica sonkafalatok, sárgaborsó püré és ízletes retek érkezett. Egy korty, egy harapás, az arcokon pedig vegyes érzelmek: meglepettség, megelégedettség, majd türelmetlenség a következő „fogás” iránt.

Közben bemutatkozott a somlói borász, aki a szakmai hagyományokra építi borászatának tevékenységét. Elmesélte, hogy családjával együtt dolgozik ma, hiszen felesége a jobb keze, mindent együtt csinálnak, lánya pedig most végzett borászként. Ráadásul már Györgykovács Imre dédnagyapja is a szakmában tevékenykedett, elismert vincellér volt, de édesapja is szőlész-borászként tevékenykedett.

Imre 18 évesen kertészként kezdett dolgozni a helyi TSZ-ben, ahol meglátta, nem tudja megváltani a világot a már kialakult rendszer és azok korlátai miatt. Ezért úgy döntött, édesapja mellé szegül, ahol rájött, ha kiveszi részét a munkából, akkor a borvidéken is képes lehet segíteni. 1979-től már önállóan kezdett gazdálkodni, de csak 1993-tól palackozta borait és jelent meg a Budapesti Nemzetközi Borfesztiválon. Ekkor még csak fél hektáron tevékenykedett, amit mára megduplázott.

Ezen a területen érett be 2009-es furmintja, amelyről úgy tartja a borász, hogy olyan kecses, mint egy gyönyörű női test, míg 2008-as tételéről már a markáns férfi képét festi a kóstolók elé. A furmint sort egy 2006-os évjáratú bor zárta, amelyet a 2008-as Juhfark követett. A pincészet e fajta boráról megtudhatták a jelenlévők, hogy csak 4-5 évente készít bort belőle a borász. Ez a tétel 21 hónapig volt fahordóban, amiből egy selymes, kerek savakkal rendelkező különlegesség született. A sort egy késői szüretelésű, 2006-os Juhfark zárta.

Geológiai beszámolóval indult Szepsy István dűlőtúrája, mely ezen az esten a furmintokat is meghatározó, talajban található zeolitról szólt. (Zeolit: egyszerű fordításként forró kő, a természetben általában kiömlési kőzetek üregeiben keletkezik, összetételét nézve nátrium és kálcium alumoszilikátnak tekinthető, rácsvázában pedig molekuláris víz található. Ha elveszti például hő hatására a vízet, képes azt újra pótolni.) Mádon, a Szepsy Birtok hadiszállásának közelében található az a terület, amely a leggazdagabb zeolitban. Ennek is köszönhető, hogy Szepsy István innen származtatja legszebb nedűit. A dűlőízlelés során a 2008-as Birtok és Urbán dűlő Furmint ízélményével gazdagodott a kóstoló társaság, amit a hierarchia csúcsának tartott Szent Tamás dűlőből származó Furmint zárt 2007-ből.

Szepsy István elmesélte, hogy talán a kóstolás során többeknek feltűnik a 2008-as nedűk nyersessége, de vannak olyan kényszer körülmények, amikor bizony egy ilyen lépést meg kell tenni, és a piac elé tárni egy tételt, amely egyébként még kicsi gyermekként fejlődésre várna. Az 1971 óta önállóan tevékenykedő borász megosztotta a közönséggel a következő, vagyis a 2007-es Király dűlő Furmintja kapcsán azt, hogy ezen területen a legfiatalabb tőkék is 17 évesek, ráadásul sosem volt igazán jellemző az erős terhelés, ha ehhez még hozzávesszük, hogy ez alatt a zeolit nagyon mélyen van, közelebb kerülünk a csodálatos ízharmónia megértéséhez, ami ezt a tételt .

A sor 2007-es Királyi dűlő Hárslevelűvel, 2007-es késői szüretelésű Cuvée-vel, illetve a 2006-os 6 puttonyos Tokaji Aszúval záródott. Az ételek és ezen italok különleges kavalkádja mellett talán csak egyetlen kérdésre nem kaptunk választ: honnan is származik a furmint? Egyesek szerint Ciprusról, de ott amúgy egyetlen tőkével sem találkoztak még soha a borkedvelők, mások szerint pedig onnan, ahol sok van belőle. Hazánkban elég nagy tőkeszámot adhatnánk meg e fajtából, reméljük, ez egyre jobban tudatosul majd a fogyasztókban, legyenek azok magyarok vagy külföldiek, amihez talán kicsinykét a Furmint Február rendezvénysorozat is hozzájárult ez évben!

Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!