A biodinamikus champagne
Interjú Jean Sebastien Fleuryvel 1. rész
2013-01-04 | Tóth AdriennBizonyítandó azt, hogy a pezsgő nemcsak az ünnepek itala, hanem arra is jó, hogy különlegessé tegye hétköznapjainkat, folytatjuk champagne-i termelőket bemutató sorozatunkat. A következő részében a Champagne Fleury birtokot ismerhetjük meg jobban. Az immár negyedik generációs, szőlőműveléssel és pezsgőkészítéssel foglalkozó pincészetről a jelenlegi birtokigazgató, Jean Sebastien mesél.
A Fleury egy családi pincészet, amely Champagne déli részén, annak Côte des Bars elnevezésű régiójában található, ahol a talaj jellemzően meszes, agyagos. Errefelé folynak bele az első mellékfolyók a Szajnába.
Kik voltak a legjelentősebb szereplők a Fleury történetében?
Emile Fleury, a dédapám volt az első a vidéken, aki a filoxéra pusztítását követően a betegségnek ellenálló alanyfajták segítségével telepítette újra pinot ültetvényét. 1929-ben a fia, Robert vágott bele először a szőlőtermelésen túl a champagne készítésbe. Erre itt mi a borvidéken egy külön kifejezést használunk: a récoltant-manipulant-t, röviden RM-t, amelyen az olyan champagne-készítőket értjük, akik nem vásárolt szőlővel dolgoznak, hanem saját ültetvényeik termését használják fel a pezsgőkészítéshez.
1962-ben azután egy újabb generáció, Jean-Pierre, az apám lépett a pincészet élére, aki az akkori gyakorlatnak megfelelően vegyszerek alkalmazásával művelte a szőlőt. A ’70-es években azonban Rachel Carson Néma tavasz című könyvének hatására ennél kíméletesebb módszerekkel kezdett kísérletezni: gépi gyomirtással, és biológiai trágyákkal. Ennek a folyamatnak természetes következménye volt, hogy 1989-re megtörtént a teljes birtok biodinamikus művelésre történő átállítása, amelyre korábban champagne-i termelő esetében nem volt példa.
Nagy teljesítmény vittek tehát végbe a család felmenői. Mit tett a negyedik generáció?
A pincészet vezetőjeként az én feladatom volt a különböző környezetkímélő munkamódszerek továbbfinomítása mind a szőlőben, mind a pincében. E folyamat során persze mindvégig szem előtt kellett tartanom az elérhető legmagasabb minőséget.
Milyen konkrét lépéseket jelentett ez?
Bizonyos területeken lóvontatta ekét kezdtünk használni, valamint a pincészetet felszereltük nyolc darab hatezer literes hordóval, amely a legutolsó és a korábbi évjáratokból származó alapborok érlelésére szolgál.
Fontosnak tartom azonban megemlíteni a többi családtag nevét is. Morgane 2009 márciusában nyitotta meg a Ma Cave Fleury nevű üzletet Párizsban. Itt a régebbi évjáratú Fleury champagne-ok mellett bio- és biodinamikus borokat tart. Ugyancsak ő a felelős a pincészet képviseletéért a francia és a nemzetközi kiállításokon, valamint kóstolókon.
Benoît 2010 szeptembere óta dolgozik a családi pincészetben, miután elvégezte boros tanulmányait Beaune-ban, Montpellier-ben és Reimsben. Mielőtt hazatért volna, Kanadában, Toronto közelében dolgozott egy olyan ültetvényen, amelyen éppen folyamatban volt a biodinamikus módszerekre történő átállás.
Hol tart most a pincészet?
15 hektáron műveljük saját szőlőinket, amelyek döntő többsége pinot noir, de vannak chardonnay, pinot blanc és szürkebarát tőkéink is. Évente körülbelül 180 000 palackot értékesítünk, de a hosszú érlelés miatt a pincében jelenleg érlelődő palackok száma eléri az egymilliót. Pezsgőink fele itthon fogy el: közvetlenül értékesítünk magánügyfeleinknek, de vannak kereskedelmi partnereink is. Külföldön pedig huszonnégy országban kerülnek eladásra a boraink, például Svájcban, Spanyolországban, az Egyesült Államokban, Hong-Kongban, és persze Magyarországon.
Cikkünket folytatjuk.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!