A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A hagyományok és a család mentén 1. rész

Beszélgetés Gere Andreával

2009-06-06 | Tóth Adrienn


Gere Andrea néhány Budapesten töltött főiskolás év után hamar hazatért Villányba, és ma már a családi pincészetnél dolgozik. Munkája rövid idő alatt vált egyre fontosabbá, nélkülözhetetlenebbé, szakmai hitelességét pedig az idén tavasszal átvett nemzetközi borakadémikus cím is tovább növelte. Andrea számára azonban nemcsak a Gere név továbbvitele fontos, a borvidék presztízséért egy helyi összefogás keretében és a Junibor villányi „összekötőjeként” is sokat tesz.


 

Valószínűleg elég sok borfogyasztó számára nem jelent problémát a magyar borvidékek nagy száma, hiszen egyet biztosan ismernek: Villányt. Persze ott van Sopron, Eger vagy a Balaton partján húzódó többi borvidék is, legtöbben azonban ezekhez elsősorban nem a bort kapcsolják. Itt, Villányban kialakultak a széles körben ismert, nagy nevek, sőt, mondhatjuk, hogy a kisebb pincészetek is megszokottnak számítanak.

Andrea a jelenség okát a következőkben látja: „Más borvidékhez képest itt előbb kezdődtek a dolgok. A legtöbb érdeklődő család már a nyolcvanas években rendelkezett némi szőlőterülettel, míg máshol sokan – főleg a fiatalok - ezt a tevékenységet még csak nemrég kezdték el. Nemsokára a többi borvidéken is úgy működik majd, hogy apáról fiúra száll a szőlészkedés, borászkodás. Villányban ma már ritka a kiaknázatlan terület, meglévő szőlőket lehet leginkább vásárolni.

Pár éve még volt lehetőség újabb dűlőket felfedezni. Sok telepítésünk olyan vidékeken fekszik, amelyeken ugyan hagyományosan szőlőt műveltek, azonban az utóbbi évtizedekben annyira elhanyagolták őket, hogy bokros vadon vette át a helyüket. Több ilyen területet megvásároltunk, újratelepítettünk, így most viszonylag egybefüggő szőlőink vannak. Például az Ördögárokban apa kezdett el először telepíteni, így akkor az első parcellát még egyben meg tudtuk venni. Ugyanilyen a Fekete-hegyen a Konkoly-dűlő is, az is újonnan lett szőlővel beültetve. A Kopáron kicsit szabdaltabb a nyolc hektárunk, de nincsenek túl nagy távolságok, úgyhogy meg lehet oldani.”

Arra sincs sok példa, hogy évek óta helyben tevékenykedő borászok hirtelen kiemelkedjenek, és országos ismertségre tegyenek szert. „Ez természetes, és abból ered, hogy ¬nálunk más a szisztéma. Ha valaki minden borát el tudja adni helyben, akkor nem feltétlenül akar előbbre lépni, hisz az együtt járna azzal, hogy bele kell folynia a kereskedelembe, dolgoznia kell marketing vonalon is.”

Villányt sok borvidék irigyli a helyben eladott borok ezen arányáért, a borturizmus ezen fokáért. Az egyik nagy előny az, hogy szinte minden másik borvidékkel ellentétben gyakorlatilag gyaloglótávolságban vannak egymástól a pincészetek, így nem merül fel a sofőr kiválasztásának bajos procedúrája. Ezen túl azonban a jó borok mellett valószínűleg másra is szükség van.

„Itt mindenki nagyon keményen és kifejezetten sokat dolgozik, és ez nem csak ránk igaz, ha körülnézek, azt látom, mindenki reggeltől estig megy. Ez nálunk a hét napból körülbelül hetet tesz ki, annyi kivétellel, hogy a vasárnap délután szabad. Délelőtt elmennek a vendégek, úgyhogy a vasárnap délután apukámnál is szent és sérthetetlen, ilyenkor elmegy focimeccset nézni.

Kívülről nézve álom az, ami itt borturizmus terén zajlik, de ezért sokat kell tenni. Hét közben mindenki végzi a saját munkáját, hétvégén pedig jönnek a vendégek, itt nincs olyan, hogy zárva vagyunk. E mellett nem élhetünk kizárólag a jelenben, ezért igyekszünk borvidéki szinten is előrelépéseket tenni, így a Juniborban is elég széles a villányi tagság, meg össze szoktunk ülni itthon is, hogy a borvidék jövőjéről beszéljünk.”

2007

„2006 is egy meleg évjáratnak számított, de 2007-ben még ennél is magasabb volt a hőmérséklet, előfordult, hogy elérte a 37 fokot. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy csapadék sem sok volt, sőt legtöbbször felhő sem takarta az eget, akkor megértjük, hogy miért lesznek majd a 2007-es borok annyira teltek, annyira súlyosak a szájban. Ebben a gyönyörű évjáratban az összes csúcsborunkat elkészítjük.”

2008

„Ez az év inkább lesz hasonló 2006-hoz. Korán beértek a szőlők, a Solus alapanyagát – nem is tudom mikor volt ilyen utoljára – már szeptember közepén leszedtük. Szép, kiegyensúlyozott, elegáns borok vannak kilátásban. Szerencsére minket a nagyobb lisztharmat betegségek is elkerültek, de ehhez a saját szőlészünk mellett gondos szomszédok is kellettek, akik ugyanúgy vigyáztak a növényekre, így nem jöttek át a fertőzések.”

A borvidék sikerében az is komoly szerepet játszik, hogy elsősorban vörösborairól híres, amelyek meglehetősen széles skálán mozognak, a rosé-któl és portugieserektől kezdve, a kadarkákon, pinot noir-okon át, eljuthatunk egészen a nagy cabernet, vagy merlot borokig. Magyarország legmelegebb borvidékeként a legkevésbé logikus lépés talán a pinot, amellyel inkább a hűvös éghajlatú termőterületeken foglalkoznak.

„Különös figyelmet fordítunk a pinot noir-ra. Bár még fiatal az ültetvény, és mindössze egy évjárat, a 2006-os került forgalomba, sokat ígér a fajta. A melegebb évjáratokban nem szoktuk a szőlőknek azt a felét kilevelezni, amely a legerősebb napfény felé esik. Így a gyengébb, szűrt fényben lassabban, finomabban érlelődik a szőlő. A pinot noir mind a szőlőben, mind később, a pincében sok törődést követel ki magának, cserébe viszont az egyik legérdekesebb fajta, hiszen annyi mindent tud kihozni magából.”

A pinor noir-t szépen el lehet készíteni Villányban. Van azonban olyan, amelyik kifejezetten jól áll a borvidéknek, amelyik könnyebben adja magát. Andrea erre a kérdésre válaszul elmondta, hogy míg sokáig a cabernet sauvignon-t tartották a legnagyobb becsben, ma egyre többen fordulnak annak rokona, a cabernet franc felé.

„Ez a fajta amellett, hogy még biztosabban beérik, mint a sauvignon, szerintem sokszínűbb, izgalmasabb is. Egyébként mindig is az volt a cél, hogy több franc és merlot legyen a Kopár Cuvée-ben, csak eddig a szőlőterületeink nem tették lehetővé. 2006-ra azonban termőre fordultak a telepítéseink, így megváltoztak az arányok. Eddig 40% merlot-ból, 40% cabernet sauvignonból, 20% cabernet franc-ból állt össze, most ez átfordult egy erőteljes cabernet franc dominanciába, emellett nagyobb rész merlot és csak minimális cabernet sauvignon került a házasításba.”

Egy kevésbé jó adottságokkal rendelkező, 2005-ös kihagyás után más szempontokból is átalakult a legendás bor. „A komoly alapanyagú borokat általában elég hosszan tartjuk tölgyfahordóban. Annak érdekében, hogy minél szebben megmaradjon a gyümölcsösségük, nem csak szabványos barrique méretű, azaz 225 literes hordókat használunk, hanem nagyobbakat is. A 2006-os Kopárral indult el ez a változás, akkor kerültek bele először nagyobb hordók a szortimentbe. Ez azért fontos, mert minél kisebb a fafelület, ami érintkezik a borral, azaz minél nagyobb a hordó, annál kevesebb aroma oldódik ki a fából, annál kevésbé nyomják el ezek a bor eredeti gyümölcsösségét, valamint annál lassabb az érési folyamat.”

- a beszélgetést folytatjuk -

Ha érdekelnek további írásaink a témában, jelentkezz Téma hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!