A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Az egyik legfontosabb újvilági bortermelő ország: Dél-Afrika

Az egyik legfontosabb újvilági bortermelő ország: Dél-Afrika

2021-06-11 | Vinoport


Az egyik legfontosabb újvilági bortermelő ország: Dél-Afrika

Itt nagy hagyománya van a borászatnak, a világ legrégebbi borászatai közül több itt található. Fokföld legtöbb bortermelő régióját jelentősen befolyásolja az Afrika legdélebbi pontján összeérő két hatalmas víztömeg, az Atlanti- és/ vagy az Indiai-óceán.


fotó: winemag.com

 

A szőlőművelés a déli szélesség 27. és 34. foka között folyik Dél-Afrikában. Fokföld nyugati része (Western Cape) éghajlata hűvösebb, mint az a szélességi fokból következne, így számos nemes szőlőfajta termesztésére kiválóan alkalmas. A fő termőhelyek ritkán vannak 50 km-nél távolabb az óceántól, így jól érvényesül azok hűsítő hatása. A nyár meleg, a tél hideg, de a fagy általában nem jelent problémát. Csapadék általában május és augusztus között esik.

 

Ahogy haladunk északra, illetve távolodunk a tengertől, úgy nő egyre a hőmérséklet. Jól ismert a tavasszal és nyáron, délkelet felől fújó, egész délnyugat Fokföldet átjáró – néha metsző – szél, a „Cape Doctor”. Nevéhez méltóan megakadályozza, de legalább is visszafogja a betegségek kialakulását, a hőmérsékletet pedig néhány fokkal is csökkentheti.

 

Némely termőhelyen a földtörténet szőlőtermesztésre használt legrégebbi talaját találhatjuk. Ezzel együtt, a változatos környezetnek és domborzatnak is köszönhetően igen vegyes a talaj. A partok környékén – sokszor gránit alapokon – a hegyekben homokkő található, az alacsonyabb területeken agyagpala, míg a szárazföld belseje felé agyagpala és folyami hordalékos talaj a jellemző.

 

A szőlőtermesztésre használt 125 ezer hektárból valamivel több mint 100 szolgálja a bortermelést. A 13 Magyarországnyit kitevő országban a termőhelyek mintegy 800 km-en át húzódnak. A termelés túlnyomó része Nyugat-Fokföldön (Western Cape), az óceánpart közelében folyik. Fokvárostól északra, délre és délkeletre egy kiterjesztett szárnyú „pillangót” formálnak azok a területek, ahol a fontos szőlőterületek találhatók. A „Wine of Origin” rendszer égisze alatt négy földrajzi egység és öt borrégió található: Breede River Valley, Coastal, Little Karoo(Klein Karoo), Olifants River és Cape South Coast. Ezek 22 körzetet és 64 kisebb wardot ölelnek fel.

 

Az Olifants River régió a folyóról kapta a nevét, amelynek partján elterül. Az öntözés nem akadály tehát, így korábban tömegborok készültek itt, fehérszőlőből. Nemrég még a chenin és a colombar(d) uralta a terepet, ma már a shiraz, a cabernet és a pinotage is felzárkózott. Különösen a shiraz mutatkozik ígéretesnek. A viszonylag új Darling District vezető ward-ja Groenekloof. A sauvignon blanc különösen jól érzi itt magát. A Tulbagh District korábban főleg a hétköznapi borokról és a kitűnő „Cape calssique” tradicionális módon készített pezsgőjéről volt híres. Mára a terület felén kékszőlőt, shirazt, merlot-t cabernet-t és pinotage-t termesztenek.

 

Klein (Little) Karoo régióban meglehetősen forró az éghajlat, az öntözés pedig szinte megoldhatatlan, az ültetvények sokszor hasonlatosak a portugáliai Douro völgyihez. Viszonylag kis területet (3 ezer ha) ültettek be szőlővel. Ez a portóihoz igen hasonlatos helyi bor termőhelye. Nagy mennyiségben állítanak elő erősített borokat, amit egyszerűen Portként hoznak forgalomba.

 

Két fontos bortermelő körzet tartozik a Breede River Valley régióhoz. Worcester és Robertson. Worcester közel 21 ezer hektárral a legnagyobb összefüggő szőlővel beültetett terület. Az ültetvényeket korábban a folyó völgyében találhattuk, meglehetősen gazdag tápanyagú termőtalajon. Ma már távolabb, domboldalakra is telepítettek szőlőskerteket, így a borstílusok is változtak. Bár még most is a chenin és a colombar vezeti a sort, de szorosan felzárkózott a chardonnay, a sauvignon blanc, a cabernet és a shiraz is. Robertson magas mésztartalmú talaja miatt hosszú ideig a – részben a Cape classique előállításához használt – chardonnay termőhelye volt, mára azonban a shiraz és a cabernet is kedveltek itt.

 

Az egyik legfontosabb újvilági bortermelő ország: Dél-Afrikafotó: decanter.com

 

Az Overberg District az Elgin és a Klein River warddal még nagy jövő előtt áll, bár itt ma még az almatermesztés az uralkodó. Walker Bay District a múlt század 70-es éveiben alakult, amikor hűvösebb klímájú területeket kerestek a pinot noir és chardonnay ültetvények számára.

 

A Jóreménység fokától induló félsziget és a körülötte elterülő területeken fellelhető szőlőültetvények alkotják a Coastal Regiont – azaz a Partvidéki régiót. A jó minőségű borok készítésének központja Paarl (ami gyöngyöt jelent) klímája enyhe, területe 17.500 ha, ennél csak Worcester nagyobb. A változatos talajnak, domborzatnak és mezoklímának köszönhetően itt éppúgy készítenek klasszikus habzóbort, mint portói stílusút. A fehér fajták közül kiemelkedik a viognier, a sémillon és a chardonnay, a vörösborok között pedig a shiraz, a mourvèdre, a cabernet és a merlot. Kékszőlőt, elsősorban cabernet-t, shirazt és merlot csak nemrég telepítenek, de az eredmények ígéretesek.

 

Távolabb, a szárazföld belseje felé, a minőségi borokat termelő régió szívében fekszik a Stellenbosch körzet, ahol kissé melegebb az éghajlat, a talaj gránit és homokkő. Világfajtákból egy sor jó bor készül itt, de ismertségét főleg a bordeaux-i fajtákból és a pinotage-ból készült vörösborainak köszönheti. Itt található az Országos Szőlészeti Kutatóintézet is. A dél-afrikai borok 8,5%-a készül itt, s talán a földterület is itt a legdrágább. Hét ward alkotja.

 

A legrégebbi kerület (ward) Constantia, amely Fokvárostól délre, távolabbi külső kerületekben található. Területe csekély, a városi terjeszkedés, valamint az ültetvényeknek is helyet adó környező hegyek is akadályozzák a növekedést. Ideálisak a feltételek a sauvignon blanc termesztésére, amelynek borai a fajtára jellemző aromák teljes spektrumát mutatják.

 

A tengerentúli borok közül talán a dél-afrikaiak állnak legközelebb az európai karakterhez. Ezek a borok mentesek a tengerentúli borokra sokszor jellemző extremitásoktól. Lehet, hogy ennek köszönhetően kevésbé attraktívak is egyben, de azt kell mondjuk, hogy savszerkezetben közelebb állnak pl. a Kárpát-medence boraihoz, mint akár egy kaliforniai vagy ausztrál „rokona”. A magyar piacon kevesebb dél-afrikai borral találkozunk, mint chileivel vagy ausztrállal. Érdemes kivárni az utóbbi években beindult fejlesztések eredményét. Különösen a vörösborok terén érhetnek pozitív élmények.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!