A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Bordeaux-i cuvée, a nagy magyar bor?

Bordói November

2016-11-30 | Bognár Attila


Bordeaux-i cuvée, a nagy magyar bor?

Lezajlott a Bordói November idei Nagykóstolója, totális teltházzal, sok kiállítóval és még több látogatóval. Ez az esemény vonzza a borkedvelőket, az összes belépő elővételben elkelt, ami azt mutatja, hogy a vörösborok iránti magyar fogyasztói lelkesedés töretlen. Nem csoda, hiszen a borászok többsége, borvidéktől függetlenül még mindig az itt középpontba állított bordeaux-i fajtákból igyekszik elkészíteni a csúcsborát.


Fotók: Benkő Molnár Fanni / Winelovers

 

A cabernet sauvignon, merlot, cabernet franc szőlőkből készült borok egyediek, izgalmasak és nagyon jók tudnak lenni. A cabernet és a merlot népszerűsége állandó, igaz, az elmúlt évtizedben nagyon sok finomhangolás, hangsúlyeltolódás történt készítésükben és megítélésükben is. A korábbi cabernet sauvignon divat kezd lecsengeni, erősödik a franc és a merlot szerepe. A házasításokat sok esetben ez utóbbi két fajta dominálja, ami annak is köszönhető, hogy sokkal megbízhatóbban teremnek és beérnek nálunk, mint a sauvignon. Ráadásul e két fajta nemcsak a bordeaux-i cuvée-k alkotóeleme, hanem más fajtákkal, például kékfrankossal házasítva is kiegyensúlyozott és jól fogyasztható borokat képes produkálni.

 

Viszont a világpiacon ilyen borok tömegével vannak, ezekkel kitűnni nehéz, szinte lehetetlen. Egy ponton sikerülhet, ez pedig a Villányi Franc, mely mellé a helyi borászok le is tették a voksukat, ki is dolgozták hozzá az eredetvédelmet, a minőségi követelményeket.

 

A bordeaux-i borok nagykóstolója valószínűleg azért is vonzott ennyi látogatót, mert a borászok jó része nemcsak az alapborokat, vagy a szortiment gerincét adó tételeket hozta magával, hanem a zászlósborait is. Ritkán lehet egy helyen egyszerre ennyi csúcsvöröset tesztelni. A borászok jó része továbbra is ezeket a fajtákat tekinti azoknak, amiből a nagy bort akarja készíteni, mégpedig a „nagy magyar vörösbort”. Holott nem szabadna elfeledkezni arról sem, hogy van nekünk egy kékfrankos fajtánk is, amiben szerintem nagyobb lehetőségek rejlenek, ha valami egyedit akarunk mutatni a világpiacnak, és nem olyat, amiből sok hasonló vagy jobb van már.

 

Bordeaux-i cuvée, a nagy magyar bor?

 

A kóstolón még mindig nagyon sok hordó- és tanninszörnyeteggel találkoztam. Még mindig túl sok a nehézkes, brutális tanninokkal rendelkező bor, mely agyonnyomja fogyasztóját. Még mindig nehezen sikerül kordában tartani az alkoholfokokat. A 14% fölé kúszó tételek (nem ritkán 15,5%-ok) sok esetben már illatban konyakos, likőrős, fejbevágó világgal támadnak, második pohárral meginni belőlük kihívás.

 

Összességében mégis úgy gondolom, hogy számottevő előrelépés történt több pincészetnél a korábbi évjáratok sokat kritizált irányvonala után. Sokat finomodott a hordóhasználat, sokan már nem ülnek fel a hosszú intenzív barrique érlelés divatvonatára. Egyre több pincészet használ nagyobb ászokhordókat, rövidebb ideig tartja bennük a bort, vagy másod- harmadtöltésűeket alkalmaz.

A borászok egy része felismerte, hogy nem attól lesz nagy egy vörösbor, ha minél nagyobb benne az alkohol, a sav, a tannin, a test,

nem attól lesz csúcsbor, ha mindene nagy. Hanem attól, ha kiegyensúlyozott, nem billen el egyik irányba sem, intenzívek a gyümölcsös jegyek, a hordó kiegészít, hozzáad, nem eltakar, a tannin minősége és nem a mennyisége számít, a lecsengés hosszú, és még egy pohárral meginnánk belőle. Rájöttek, hogy a borok könnyedebbre hangolt gyümölcsös változata sokkal könnyebben fogyasztható bort ad, a nemzetközi trendeknek is jobban megfelel, és érzik, hogy a túl magas alkohol sem feltétlenül jó.

 

A mostani rendezvény lehetőséget kínált arra, hogy megtaláljuk az ilyeneket. Az alábbiakban próbálok néhány általam kedvelt tételt kicsit részletesebben is bemutatni. Bár jómagam számtalan standnál kóstoltam, a végén realizáltam csak, hogy több olyan helyre el sem jutottam, amelyeket mindenképp terveztem, így a listám nem teljes, pusztán azokra szorítkozik, ahol egyáltalán kóstolni tudtam. Belőlük szemezgettem az alábbiakat.

 

Bordeaux-i cuvée, a nagy magyar bor?

 

Mészáros Pál Hidaspetre Cabernet Franc Reserve 2013: 35 éves terméskorlátozott tőkékről származó alapanyag, mely kettős válogatáson megy keresztül, a fürtök után csak az egészséges szemeket hagyják meg. Mélyrubin szín, közepesnél intenzívebb illata egyedi, a szilvás, áfonyás jegyek és vaníliás fahéjas fűszerek mellett egy szolid, de érdekes fenyős, tobozos, gyantás vonal is megjelenik. Kóstolva az erdei gyümölcsök vezérlik, a tanninok nem bántóak, a savszerkezet kidolgozott, a lecsengése hosszú és a fűszerek dominálják. A végén kicsit soknak tűnik az alkohol, de szerethető tétel.

 

Lajvér Cabernet Sauvignon 2012: Szintén Szekszárd, egy viszonylag új pince a Lajvér-pataknál, melyről nevét is kapta. A bor mélyrubin színű, intenzív illatában egyből jön a szeder és feketecseresznye, melyet szekszárdias fűszeres jegyek kísérnek, elsősorban fahéj, szegfűszeg, valamint kis vanília és étcsoki. Kóstolva ér a meglepetés, a tanninok nem bántóak, a sav közepes, jó szerkezetű a bor, talán itt is a picit sok alkoholt szúrhatjuk ki, ha mindenképp akarunk benne hibát keresni. Nem nehézkes, fajtajelleges, karakteres, jól iható bor, ízben is szép gyümölcsösséggel.

 

 

Pántlika Cabernet Sauvignon 2011: Balaton északi partja, Dörgicse, azon belül is a Becce-hegy terméskorlátozott, kézzel válogatott termése. Illata lassan nyílik, szellőztetve azonban szilva, áfonya, szeder, csipkebogyó érkezik először, majd avaros, földes jegyek is. Ízben is folytatódik ez a világ, de a 18 hónapos hordós érlelés nyomai is előjönnek, dominánsabban, mint az illatban. Mellette némi zöldfűszeres korty, mediterrán jelleg, leheletnyi mineralitás. Jelenetős mennyiségű tannin, mely még nem integrálódott teljesen, de nem is durva. A viszonylag magas alkohol ellenére is kellemes bor, megfelelő hosszúsággal.

 

Vincze Béla Arcanum Franc 2011: A termelő egyik kedvenc fajtája, és szerinte az évtized egyik legjobb évjárata, így minden szerencsésen együtt állt ahhoz, hogy Egerben kiemelkedő bor szülessen. Erős terméskorlátozás, késői szüret, magas koncentráció. A bor frissen került a palackba, illatában a gyümölcsök dominálnak, szeder, áfonya, cseresznye, meggy. Általában fele-fele arányban használnak a csúcsborokhoz magyar és amerikai hordókat. Ez utóbbi fűszeres jegyei ízben szépen jönnek is a gyümölcsök mellett. Nagyon fiatal, friss bor, még kicsit szanaszét van, de érezni a komoly alapanyagot, idő kell neki a palackban, komoly potenciált rejt. Szép hosszú gyümölcsös lecsengés, nem bántó tanninok.

 

Bordeaux-i cuvée, a nagy magyar bor?

 

Chateau Rochers Bellevue Castillon Cotes De Bordeaux AOC 2011: A Le Gourmet de Bordeaux borkereskedés tétele a névadó borvidékről. A mostani rendezvényre három bort hoztak, melyek közül ez volt a legalapabb és legolcsóbb verzió, de nekem most ez jött be a legjobban. Biogazdálkodásból származó szőlő, 70% merlot 15%-15% cabernet sauvignon és franc. Illatában az erdei gyümölcsök, szeder, áfonya mellett kevés bors, és eukaliptusz. Kóstolva az előzőekhez képest könnyedebb, közepes test, és közepes mennyiségű, nem bántó tannin, lendületes savak, cseresznye, hordófűszerek. Egyszerűbb, könnyedebb stílus, egyensúly, frissesség, nagyon jó csúszik.

 

Günzer Zoltán Ördögárok 2008: A pince három évjáratot hozott ebből a merlot (60%), cabernet franc (30%) és cabernet sauvignon (10%) házasításból. A három közül a 2007-es kicsit más stílust képviselt, ott még több volt a tannin és jóval erősebb a hordóhatás. A 2011-es még nagyon fiatalnak tűnt. Legjobban a háromból így nekem a 2008-as tetszett. Amúgy a pince csúcsbora, az Ördögárok-dűlő termése, mely erősen hozamkorlátozott. Mélyrubin szín, illata már elsőre csábító, sok-sok szeder, áfonya meggy, szolid hordófűszerek. Közepesnél kicsivel nagyobb test, rétegzett, fűszeres-gyümölcsös aromák, nem telepszik rá a hordó, a tanninok is finoman adagoltak, alkohol sem lóg ki. Arányos, jól eltalált, hosszú lecsengéssel.

 

Bordeaux-i cuvée, a nagy magyar bor?

 

Fekete Pince Letícia cuvée 2009: Egy jól megkomponált, arányos szekszárdi házasítás, melyben a három fajta (merlot, sauvignon, franc) nagyjából egyenlő arányban található meg. Mélyrubin szín, sokrétű illatvilág melyben a feketeribizli és a szilva a vezető, de jön belőle meggy, földimogyoró, étcsoki is. A tannin a közepesnél több, de nagyjából integrálódott a borba. Közepesnél nagyobb test, az alkohol nem lépi át a 14%-ot, a savak jól tartják az egyensúlyt. Hosszú utóízében a gyümölcsök mellett avaros, füstös, gombás vonal. Szerencsére még éppen elcsíptem az utolsó kortyokat a standjuknál, kár lett volna elszalasztani.

 

Gere Attila Solus Merlot 2009: Teljes egészében a villányi ikonikus dűlő, a Kopár termése, erős hozamkorlátozással (25 hl/ha). 16 hónapot töltött új magyar barrique hordókban. Intenzív illatában elsőként a nagyon érett gyümölcsök, a szilva, a feketeribizli fedezhetőek fel, majd a hordós érlelés kakaós, vaníliás, étcsokis jegyei. Kóstolva robosztus, testes, rengeteg tanninnal, amely még fiatal, de minőségi. Ízében is a gyümölcsök és a hordó a dominánsak. Ez az, aminek szánták, igazi nagyágyú. A korábbi évjárataihoz képest kifinomultabb, egyensúlyosabb, az alkohol örvendetesen moderáltabb (14,5%), nem annyira nehézkes, a hordó sem telepszik rá, és a tannin is kifinomultabb. Hosszú lecsengés, komoly érlelési potenciál. Tetszett.

 

Gere Tamás és Zsolt Aureus cuvée 2011: Jelenleg az előző évjárat, a 2009-es van forgalomban, ez a tétel még kvázi mintaként volt kóstolható. Három kiemelt dűlő (Kopár, Várerdő és a Csillagvölgy) termése, erős hozamkorlátozás itt is (kb. 1 kg/tőke). Klasszikus bordeaux-i cuvée, melyben már a merlot és franc a domináns, a sauvignon jóval kisebb arányban van jelen, de szépen fűszerezi a bort és struktúrát, erőt ad neki. A hordóhasználat vegyes, az újtól a használt két-három évesig a 225 literestől az 500-asig van minden, fajtánként külön erjesztve és érlelve, majd a hordós érlelés után házasítva. Illatában a hordófűszerek és az erdei gyümölcsök dominálnak. Ízben is ezek vezetők, de megjelenik mellette a hordófűszer, a vanília, a csoki, földes és avaros bevillanások és kevés kávé is. Még nagyon fiatal bor, sok tanninnal mely kissé húz, integrálódnia kell. Az alkohol nem túlzó, a test komoly, a struktúra jól megszerkesztett, kiegyensúlyozott, a bor komplex és hosszú. Idővel pedig csak szebb lesz.

 

A Bordói November Villányi Franc mesterkurzusáról itt olvashat>>


Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!