Borkommunikáció 25: Elképesztő sok boros szólásunk és közmondásunk van

Ebbe a cikkbe 38 fért belőlük

2019-08-11 | Vinoport

Borkommunikáció 25: Elképesztő sok boros szólásunk és közmondásunk van

A borkommunikáció sorozat legújabb részében a cikk szerzője a bor magyar nyelvi beágyazottságát szemlélteti számos már-már feledésbe merült példán keresztül.

Fotó: winemag.com

Az alábbiakban részleteket közlünk Magyari Sára A bor nyelvi képe című írásából. A teljes cikk elolvasható a dr. Veszelszki Ágnes által szerkesztett Borkommunikáció – Aszútól a zenitig című, 2018-ban megjelent könyvben, ami a Századvég Kiadó oldalán megvásárolható.

A közmondásokkal, szólásokkal kutatói szemmel azért érdemes manapság is foglalkozni, mert ezeknek a rövid, tömör, velős kijelentéseknek a tartalma filozofikus mélységekbe vezet, és általában erkölcsi kérdéseket, reális élethelyzetekre vonatkoztatható bölcsességeket tartalmaznak. Népi megfigyelések alapján jöhettek létre, s bár nem szó szerint kell őket érteni, mégis nagyszerűen jellemzik az emberi magatartásokat.

Állandósult kifejezéseinkben a bor leggyakrabban emberi képet ölt magára. Úgy beszélünk róla, mintha személy jellegű képességei lennének, például képes beszélni (a bor beszél valakiből, a bor megoldja az ember nyelvét). Előfordul, hogy nőként értelmezhető, méghozzá anyaként (A sörnek is csak bor az anyja). Némely esetben férfi képével azonosítják: főként ahol hatalmi pozíciót társítanak hozzá (Ahol a bor az úr, ott az ész koldul) vagy a könnyelmű, csapodár, inkább szélhámos férfi tulajdonságait (A bor lator bajnok, először is lábáról ejti le az embert). Néhol a bor tanító jellege is kidomborul, ez is a személyként értelmezett borképet erősíti (Nagy mester a bor).

Ha többet szeretne tudni a bormarketingről és a borral kapcsolatos kommunikációról, iratkozzon be a Borkollégium ősszel induló bormarketing tanfolyamaira, ahol a borszakmában, valamint a marketing és kereskedelmi területén dolgozó szakemberektől sajátíthatja el a legfontosabb gyakorlatorientált ismereteket.

Ismeretesek az olyan szólások, közmondások is, ahol ez a nemes ital valami olyan szubsztanciaként ragadható meg, amelynek varázserőt, mágikus funkciót tulajdonítunk. Gyakran valamilyen igazságszérumként beszélünk róla (Borban az igazság. Borban lakik az igazság. Megmutatja a bor, kiben mi lakik. Nincs a bornak titka), de képes megoldani a rabok nyelvét is (rabvallató bor, sokat tud a bor), illetve segít elfelejteni a bánatot (Borban keresi a feledést, vigaszt. Borba fojtja bánatát). Varázsital jellege a megbűvölő, mámoros állapottal hozható összefüggésbe, amely révén olyan csodálatos hatást tulajdonítunk a bornak, amely az okos, bölcs embert is képes elgyengíteni (Nincs oly bölcs, kit a bor meg nem bolondít. Az okos embert is megtántorítja a bor. Bor be, ész ki).

>>> A borkommunikáció cikksorozat további részei elolvashatók itt.

A népi tudás a bornak gyakran tulajdonít gyógyító funkciót is. Gondoljunk a kalapkúrára vagy a forralt bor jótékony hatására. Közmondásainkban is visszaköszön a bor mint gyógyító (Vén embernek kása a pecsenyéje, bor a patikája. A bor kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben orvosság. Még a vén embert is táncba viszi a bor). A testre gyakorolt jótékony hatás teszi orvossággá a szőlő levét. ismeretes közösségeinkben, hogy a borfogyasztás csökkenti a fájdalomérzetet, kellemes zsibbadást idézve elő a végtagokban. A bor kincsként, gazdagságként való megjelenítése szintén gyakori kép (Bort, búzát, békességet, szép asszony feleséget! Bor nélkül szegény a vendégség. Szegény ebéd, ahol bor nincs. Borral mosdik, kolbásszal törölközik. Bor, pecsenye nélkül a szerelem meghül. A molnár akkor iszik legtöbb bort, amikor vize a legtöbb).

A cikk szerzője Magyari Sára, PhD. Foglalkozása nyelvész, újságíró, de évekig dolgozott tanítóként és magyartanárként is. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszékének docense. Kutatási területei közé a nyelv és kultúra kapcsolata, a magyar mint idegen nyelv módszertana, oktatásstratégiája, a kultúraköziség vizsgálata, illetve a szemiotikai elemzések tartoznak. Válogatás a munkáiból: Magyarul nem magyaroknak (2009), A nyelvi világkép a magyar és a román nyelvben (2015), A magyar mint idegen nyelv oktatása. Fogalmak, helyzetek, megoldások (2017). Társszerzőkkel: Román–magyar kulturális szótár (2009), Nyelvi szintfelmérő tesztgyűjtemény (2010), Nagyvárad kulturális öröksége (2015).

Ugyanakkor negatív aspektusa szintén kimutatható olyan közmondásokban, amelyekben a túlzott borfogyasztás veszélye mutatkozik meg (Többen halnak borban, hogysem a tengerben. A bor rosszra viszi az embert), a mértéktartás viszont ellensúlyozhatja ezt (Jó a bor, de mértékkel). Veszélyforrásként az eladósodás aspektusa is jelen van a népi szövegekben (Kocka, bor és szerelem ürítik az erszényt), illetve arra is figyelmeztetnek ezek a mondások, hogy a túlzott alkoholfogyasztás révén kivetkőzhet az ember önmagából, rossz útra is térhet (Sokat vesz ki az emberből a bor. A jó borba rossz is vagyon merítve).

A kötet szerkesztője Dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, közgazdász, újmédia-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének egyetemi docense. Oktat a Corvinus mellett az ELTE-n, a Budapesti Metropolitan Egyetemen, a Mathias Corvinus Collegiumban és a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumban. A Filológia.hu MTA-folyóirat, illetve a Journal of Smart soCIeTY társadalomtudományi folyóirat szerkesztője. Kutatói munkásságát a digitális kommunikáció (cset, sms, közösségi média) vizsgálatával kezdte, később a marketing és a nyelvészet kapcsolódási lehetőségeit tárta fel; újabban pedig a tudománykommunikáció, illetve az online agresszió témakörét kutatja. Legutóbbi nyelvészeti könyvei: Netnyelvészet. Bevezetés az internet nyelvhasználatába (2017); Digilect. The Impact of Infocommunication Technology on Language (2017). Borkommunikációval 2016 óta foglalkozik, azóta tart a Corvinus-egyetem mesterszakos hallgatóinak szabadon választható formában Borkommunikáció kurzust. Szabadidejében szerkesztette a Századvég Kiadónál megjelent Borkommunikáció. Az aszútól a zenitig (2018) című kötetet. Ugyanezen a címen egy Facebook- és egy Instagram-oldalt is kezel.

Különösen érdekesek azok a szólások, közmondások, amelyekben a bor és a beszéd, a beszélni tudás kapcsolódnak össze. Ezek a szövegek gyakran esnek egybe a személyként értelmezett borképpel, például tanítóként jelenik meg ez az ital (A bor a némát is megtanítja szólani. A bor megtanít az ékesen való szólásra), beleértjük a varázsital jelleget is, mikor csodát tesz a némával, vagy arra késztet, hogy minden titkunkat kifecsegjük (Nincs a bornak titka), de a beszélgetés (Étel mellett keveset, bor mellett sokat szoktak beszélni) mint az egyik legfőbb emberi tevékenység és a verselés mint a szóval való alkotás (Jó bor mellett lehet jó verset csinálni) szintén fontos aspektusa a bornak. A beszéltető borivás szép képe az egymásra figyeléssel, a kibéküléssel kapcsolható össze (Borral kell megbékélni).

Századvég Kiadó

A Századvég Alapítvány keretein belül működő Századvég Kiadó gondozásában a történettudomány, a politikatudomány, a jogtudomány, a társadalompolitika, a szociológia, a kommunikáció, a külpolitika és a filozófia témaköreiben jelennek meg hazai és külföldi szerzők művei.

„A Századvég Kiadó nagy vállalkozásba kezdett: az egyedülálló és teljesen újszerű Borkommunikáció kötet e széles témakör minél nagyobb szeletét kívánja lefedni, húsz szerző és harmincnál több fotográfus közreműködésével. Az impozáns kiállítású, egyben informatív kötet nem titkolt célja a borkommunikációs alapvetésen túl a minőségi, magyar borok fogyasztásának népszerűsítése.” (Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke)

További információ: www.szazadveg.hu

Címkék

Hasonló cikkek

Magyar fotós, a Borkollégium oktatója nyerte az OIV Centenáriumi fotópályázatát

Küldetésük a magyar bor (X)

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!