Csakazértis!
Kiss Attila: határozott elképzelések és töretlen kísérletező kedv
2017-05-25 | Vancsik Ivett
Kiss Attila nevét és borait elsősorban az egyedi és vagány címkékről ismerhetjük. A 10 hektáron dolgozó gyöngyöstarjáni családi pincészet vezetője és borásza 2011-ben édesapjától vette át a húsz évvel ezelőtt indított vállalkozást – már a középiskolában arra készült, hogy egyszer saját borokat készít. A szőlész-borász szakon végzett fiatal szakember határozott elképzelésekkel, a minőség iránti elkötelezettséggel és töretlen kísérletező kedvvel végzi munkáját a szőlőben és a pincészetben is.
Kilenc palackos bor viseli az Ön kézjegyét, a szó szoros értelemben is. Miként fogadták a fogyasztók ez a nem mindennapi arculatot?
Valóban teljesen egyedi a boraink arculata, mind grafikai szempontból, mind pedig a borok elnevezését tekintve. Szerettem volna egy igazán „ütős” megjelenéssel felhívni a figyelmet a boraimra; úgy gondolom, hogy azok minősége, beltartalma megérdemli, hogy küllemében is – jó értelemben véve – feltűnést keltsen. Azt volt a célom, hogy hogy a vásárlók kíváncsiak legyenek a borokra -
mit tudhat a Tízből egy? valóban különleges a Csodabogár? a Kedves vajon mindenkinek kedves?
- és azokat megkóstolva már a stílus, a minőség miatt vásároljanak belőlük újra. A bor bizalmi termék, az adott borászhoz köthető, akinek a neve garanciát jelent a minőségi, stílusbeli biztonságra. A borok jelenlegi arculata 2016 elejére alakult ki, így közel egy év távlatából és számos személyesen megtartott kóstoló tapasztalatai alapján kijelenthetem: az üzeneteink célba értek. Természetesen a végső visszaigazolást az értékesítések fellendülése hozza majd meg.
A Mátrai borvidék potenciálját Önök hogyan használják ki?
A borvidéken mind a fehér-, mind a kékszőlők szép borokat adnak, bár az előbbiek vannak túlsúlyban: a saját területeinken kb. 80%-ban fehérszőlővel, 20%-ban kékszőlővel dolgozunk. Az adott szőlőfajta egyéniségét megmutató borokat és az egyes fajták előnyeit ötvöző házasításokat egyaránt szívesen készítek. Utóbbira jó példa két muskotályos fajta, a sárgamuskotály és az ottonel muskotály párosítása, amelynek eredménye egy kellemesen, de nem tolakodóan illatos, jó savszerkezetű fehér cuvée. A birtokunkról szüretelt teljes szőlőmennyiséget felhasználjuk, és további 2 hektárról vásárolunk szerződött partnereinktől ép, egészséges szőlőt – így tudjuk a jelenlegi piaci igényeket kiszolgálni.
Ön és a borai is több díjat nyertek. A szakmai sikerek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy még könnyebben találják meg a fogyasztóikat?
Az első fontos szakmai sikert a 2011-es chardonnay-nak köszönhetem, amikor a fiatal borászok számára rendezett Talentométer fesztiválon a könnyű borok kategóriájában a legjobb 10 közé kerülhettem. 2013-ban elnyertem a Magyarország legjobb újbora címet kékfrankos rozé borommal, majd 2015-ben az országos olaszrizling teszten a 2014-es Csakazértis olaszrizling a 8. legjobbnak bizonyult. Fontosak ezek a visszaigazolások, és a borkereskedésekkel való kapcsolatfelvételhez is jó ajánlólevelet jelentenek.
Ennél is többet tanulok azonban a kóstolók során,
hiszen ahány vendég, annyiféle visszajelzés. Vannak egyértelmű sikertermékeink: az olaszrizlingünk vitán felül adu ász, az illatos fajtákból az irsait szeretik, és a két palackos vörösborunk, a kékfrankos és a cabernet sauvignon is népszerűek.
A palackos kiszerelés mellett milyen formában értékesítik a boraikat?
A kiszerelés módját a célcsoport határozza meg – tisztában kell lennünk azzal, hogy kinek, mit, hol és hogyan adjunk el. A csomagolás formája nem jelent minőségi, csupán stílusbeli különbséget, a vételárat ugyanakkor befolyásolja. Mi nem értékesítünk bort PET-palackban; 1,5 literes magnum palackban és 3 literes BiB (bag-in-box) kiszerelésben viszont igen. Standard palackos borainkkal az újdonságok iránt nyitott fiatalokat és a borértőket szólítjuk meg; ezeken a borokon már el lehet gondolkodni, a primőr aromajegyeken túl plusz beltartalmi értéket, komplexitást is mutatnak. Árazásban is igyekszünk a realitás talaján mozogni; tudatában vagyunk annak, hogy nem egy befutott brandről van szó, még az építkezés időszakában vagyunk, és hát bizonyos szőlőfajták, borstílusok is egy meghatározott árszínvonalon értékesíthetőek. Az ár ugyanakkor egyfajta minőségi mutató is. Sok kiváló szakember készít hazánkban nagyon jó minőségű bort – én úgy vélem, az együttműködés fontosabb, mint a verseny.
Az idei év nem bánt kegyesen a borvidékkel…
Gyakorlatilag az év első napjától kezdődően mostoha volt az időjárás; mögöttünk van egy kemény tél, amelynek leghidegebb napján -19,4 fok volt, ami már a főrügyeket is károsíthatta. Május első hetében is fagypont alatti hőmérséklettel találkoztunk, ez pedig a már 10 centis hajtásokat veszélyeztette. Május 12-13-án pedig beütött a mennykő – épp a Mátrai Bornapokon. A Gyöngyös főterén kiállító borászokra a szó szoros értelmében rászakadt az ég; a másfél-két órán át zuhogó eső és jég nem csupán a rendezvényt mosta el, de sok szőlősgazda idei termését is.
Gyöngyös térsége gyakorlatilag 100%-ban károsodott, a borvidék közel harmada szenvedett jégkárt.
Mi szerencsések voltunk, nem szenvedtünk számottevő károkat. A teljes borvidéken azonban, pusztán a termésárakat nézve 1,4 milliárd forint lehet a kiesés, és közel 150 ezer mázsa szőlő hiányozhat az idei évben. A hajtásokat „leborotválta” a jég, és bár a mellékrügyekből még van esély a növekedésre, ez egészen más hajtásrendszert eredményez, a szőlő nehezebben érik be, mivel kevesebb idő lesz rá, és maga a vessző sem tud kellőképp megerősödni, felkészülni az áttelelésre. Ha a következő tél is az ideihez hasonlóan hideg lesz, több éves problémák is előfordulhatnak. Komoly növényvédelmi kihívások és szőlőmunkák elé néznek most a mátrai gazdák.
Segíthet az együttműködés?
A Mátrai borvidék a maga 6.600 hektárjával hazai viszonylatban jelentős méretű – számos kisebb és nagyobb termelővel. Sokan a saját útjukat járják, és ez rendben is van így, de meggyőződésem, hogy együtt erősebbek tudunk lenni, mint egyenként. Jó, ha van egy közösség, ahol a borászok beszélnek egymással, és ahol a mátrai bor egyformán fontos minden szereplőnek. Aktív tagja vagyok a Mátrai Borászok Egyesületének; többek között egyik célunk a mátrai bor ismertségének növelése, amelynek egyik eszköze a – nem szőlőfajtához kötött, de ellenőrzött körülmények között készülő - Mátra Superior bor piacra hozása. A borvidék erősítésének értékteremtő hatása egyértelmű – ebből minden egyes borász profitál, sőt, ennek a törekvésnek a régió más termelői és a turizmus számára is csak pozitív hozadéka lehet.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!