A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Dél Amerika: a foci és borok hazája

2022-11-10 | Vinoport


Dél Amerika: a foci és borok hazája

Ismerve a mai kaliforniai bortermelést, sokan nem hinnék el, hogy jó néhány latin-amerikai országban a szőlőművelés régebbi időkre nyúlik vissza és a mai USA déli államainak szőlőtermelése éppen a déli szomszédból, Mexikóból terjedt át.


fotó: taste.taferresorts.com

 

Dél-Amerikában ugyan az európaitól eltérő, de sok szempontból ideális feltételeket találtak a szőlőműveléshez. Nem véletlen tehát, hogy Chile ma a világ 11. borexportáló országa, Argentína pedig az 5. a bortermelők rangsorában. Ehhez az eredményhez persze hozzájárult a kontinens országainak demokratizálódása is: mára számos szakmai és pénzügyi befektető lát aranybányát az itteni bortermelésben.

 

Bár egész Latin-Amerika talán legrégebbi szőlőművelési- és bortermelési hagyományával rendelkezik Mexikó, ma mindenkinek inkább a tequila, a sör és brandy jut az országról eszébe, mintsem a bor. Pedig több mint 46 ezer hektáron találunk szőlőt Mexikóban, igaz, ennek csak alig 10%-ából készül „asztali bor”. A többi csemegeszőlőként, mazsolaként végzi, vagy brandy alapanyag lesz belőle. Az utóbbi időben, különösen a nagyobb városokban nő a borfogyasztás. A kormány nem nagyon igyekszik szabályozni a bortermelést, ezért a gazdák maguk, USA-beli és bizonyos európai szabályokat próbálnak követni, hogy a megtermelt bor exportra kerülhessen. Fontosabb szőlőfajtái a garnacha, carignano valamint a cabernet sauvignon.

 

 

Bár az ország hét államában folyik szőlőművelés, a termés 90%-át Baja- California északi része adja, amit közvetlenül az USA határánál találunk, a 30. szélességi foknál, Ensenada városa körül. Minden alrégió a Csendes-óceán közelében található, ahol a szőlőnek kedvező a hűsítő szél és a tengeri köd. A nappalok forrók, az éjszakák hűvösek – így tudja a szőlő a savak elvesztése, csökkenése nélkül megfelelően növelni a cukortartalmát. A talaj itt mindenütt az üledékes és a málladékos gránit keveréke.

 

Brazília és Uruguay-ról előbb jut eszébe az embernek a futball, mint a bor, illetve a szőlőtermelés, pedig Argentína és Chile után Brazília a kontinens 3., Uruguay pedig a 4. legjelentősebb szőlőtermelője, legalábbis ami a mennyiséget illeti. Brazíliában afféle Astiszerű, édeskés habzóbor gyártására koncentráltak. Nem meglepő, hogy brazil borokkal nemigen találkozni külföldi piacokon, hiszen a megtermelt bor könnyen lecsúszik a mintegy 180 milliós hazai lakosság, és a turistaáradat torkán, még akkor is, ha az egy főre jutó átlagos brazil borfogyasztás alig 2 liter/év.

 

Nem csoda hát az sem, hogy a szomszédos Uruguay exportra szánt borainak túlnyomó többsége is ebben a hatalmas országban talál gazdára. Ez az Uruguayban megtermelt bormennyiség közel harmadát teszi ki. Mintegy 9 ezer hektáron telepítettek szőlőt, aminek nagy részét a főváros, Montevideo környékén találjuk, sík területen vagy enyhe lejtőkön. Természetesen vannak az országnak a távolabbi, nyugati és északi részein is kisebb ültetvények.

 

Ha a térképre pillantunk, láthatjuk, hogy Uruguay szőlőtermő vidékei kb. ugyanolyan földrajzi szélességen találhatók, mint Argentína és Chile meghatározó termőhelyei. Itt azonban rendkívül nagy a páratartalom, a talaj pedig meglehetősen termékeny. Az ültetvények általában síkvidékeken találhatók, így a hűsítésről csak az óceánnak a Déli sark felől érkező hideg áramlatai gondoskodhatnak, így nyújtva meg az érési időszakot. Az egyébként is jelentős csapadékmennyiséget gyakran tetézi a szüreti időszakban vagy közvetlen azt megelőzően hulló eső.

 

Dél Amerika: a foci és borok hazája fotó: decanter.com

 

Argentína után a lakosság itt fogyasztja a legtöbb bort a kontinensen. A baszk bevándorlók hoztak magukkal  meglehetősen tanninos bort adó tannat kékszőlő fajtát, amit itt (elterjesztője nyomán) harriague-nak neveztek. De találunk itt torrontés, trebbiano, viognier és ugyancsak Dél Franciaországból: petit manseng fajtát, és számos nemzetközi szőlőfajtát is, mint a sauvignon blanc, a cabernet, a merlot és van némi pinot noir is.

 

A túlságosan termékeny talaj miatt a tőkék túl virulensek, s így a termés nem tudna rendesen beérni, ezért az egész országban igen gyakori a nagy méretű támrendszer (pl. Lyre) alkalmazása. Ahogyan az argentin malbec lágyabb, bársonyosabb, mint francia eredetije, úgy, a jobb helyeken termesztett uruguayi tannat is kellemesen fűszeres és telt ízű bor.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!