A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Ejj, mi a kő?

Osztályozzunk talajtípusokat!

2018-05-03 | Pöstényi Zita


Ejj, mi a kő?

Minerális, vulkanikus, ásványos, sós. Valószínűleg nem ismeretlenek a jelzők, de hogyan is kerülnek bele ezek a jegyek a borospoharunkba? Ennek járunk utána egy tavaly ősszel megjelent cikk alapján, hazai vonatkozásokkal kiegészítve.


Ahogy a cikkben is írják, a talaj közvetlenül és vitathatatlanul befolyásolja az adott régióban termelt bort. Az éghajlat, a fekvés és számos egyéb környezeti tényező mellett a talaj is része annak, ami az úgynevezett terroárt meghatározza, elkülönítve ezzel a középszerű borászati területeket a kiválóaktól.

 

A tavaly nyáron megjelent The dirty guide to wine című könyv, ami a díjnyertes újságíró, Alice Feiring és a mester sommelier, Pascaline Lepeltier nevéhez fűződik, a talaj összetettségét és a borra gyakorolt ​​hatását vizsgálja. A talaj lebontása egyes kategóriákba meglehetősen nehéz. A legtöbb talajfelszín nem homogén, hanem inkább a különböző talajtípusok keveréke, és mind az alapkőzet, mind a textúra befolyásolják egy-egy régió borait. Ugyanannak a szőlőfajtának a bora teljesen más karakterű lehet különféle talajú és alapkőzetű borvidékeken.

 

A szőlő tényleges sikeres növekedésében egyes talajok jobban működnek, mint mások. Ellentmondásosnak tűnhet, de a kevésbé tápláló talajok a szőlőt küzdelemre kényszerítik, így az erősebbé válhat. A víz is fontos a szőlő számára, ezért a jó borhoz a talajoknak egyrészt meg kell tartaniuk a vizet, miközben megfelelően el is kell vezetniük a felszínről.

 

Azok számára, akik nem rendelkeznek geológiai tanulmányokkal, a VinePair hasznos illusztrált útmutatót készített a világ számos talajtípusának megismeréséhez. Ennek a segítségével tekintjük át a legfontosabb talajtípusokat és textúrákat, amelyek általában megtalálhatóak a szőlőtermő területeken.

 

Az alapkőzetet tekintve megkülönböztetünk magmás, metamorf (átalakulási) és üledékes talajokat.

 

 

Magmás talajok

Ejj, mi a kő?Ez a kép például Lanzarotén (Kanári-szigetek) készült

 

A magmás kőzetek lehetnek intruzívak (mélységi) vagy extrúzívak (kiömlési, vulkanikus), attól függően, hogy a magma vagy láva lehűlése és megszilárdulása a Föld kéregén belül vagy azon kívül történik.


Vulkanikus

A vulkanikus talaj – különösen a bazalt – egy extrúzív talajtípus, amely a kihűlt, megkeményedett és mállott lávából alakul ki. Jellemző rá, hogy finoman szemcsézett, jól ürül, megtartja és visszatükrözi a hőt, valamint a vizet is jól tartja. A vulkanikus talajok nagy mennyiségű vasat is tartalmaznak, ami fekete vagy piros színt ad a talajnak és úgy gondolják, hogy néha rozsdás ízt kölcsönözhet a boroknak. Általában testes, tüzes, különleges zamatú, kiváló minőségű, lassú fejlődésű, lassan öregedő borokat adnak.

 

Híres régiók: Szicília, Kanári-szigetek, Santorini

Itthoni régiók: Tokaj, Somló, Badacsony, Mátra


Gránit

A földkéreg alatt lassan lehűlve a magma kvarccal vegyülve alakítja ki a gránitot, amely a világon számos talajtípusban és textúrában megtalálható. Megemelkedett pH-ja elősegíti a magas savasság kialakulását. Emellett olyan porózus, hogy lehetőséget nyújt a szőlőnek mélyen gyökerezni, így kialakítva a réteges, finom, virágzó aromákat és ízeket.

 

Híres régiók: Cornas, Rías Baixas

Itthoni régiók: Velencei-hegység

 

Metamorf (átalakulási) kőzetek

Ejj, mi a kő?Agyagpala a moseli borvidéken. Fotó: trulyfinewine.com

 

A metamorf kőzetek egy másik típusú kőzetből hő és nyomás révén több millió év alatt alakultak ki.

Agyagpala

Szorosan kapcsolódik, de kevésbé összenyomott, mint a csillámpala; egy alluviális lerakódás, amely hő és nyomás alatt keletkezik. Sötét és változó színű, könnyen eltörhető, de nem mállik olyan könnyen, mint más talajok. Egyaránt elnyeli és visszatükrözi a hőt, ezzel segítve a szőlő érését.


Híres régió: Mosel

Itthoni régiók: Eger Nagy- Eged hegy

 

Csillámpala/kristályos pala

 

Kemény, kristályos kőzet, sűrűbb, mint az agyagpala, az ásványi rétegekből álló lemezei könnyen elválaszthatóak egymástól. Megőrzi a hőt és nagy, erőteljes, gazdagon ásványos borokat ad.

 

Híres régiók: Douro-völgy, Ribeira Sacra

Itthoni régiók: Sopron


Gneisz

A gneisz egy viszonylag terméketlen talaj, amely a vulkanikus, gránitos vagy palás talajból alakul ki; az egyes rétegek szalagokban helyezkednek el, amelyek a sziklán végigfutnak. Nagyon kemény, terméketlen talaj, ami jó a szőlőtermesztés számára.

 

Híres régiók: Wachau, Kamptal

Itthoni régiók: Sopron

 

Üledékes talajok

Ejj, mi a kő?Premier cru terület a Domaine des Perdrix-nél

 

Az üledékes talaj megszilárdult ásványi vagy szerves lerakódásokból áll, amelyek gyakran víztömeg által maradnak vissza.

 

Mészkő

Egyesek a világ legfinomabb bortermelő talajaként emlegetik a mészkőt, kétség kívül sok híres régióban megtalálható. A puhatestűek és halak elbomlott testéből származik, amelyek egykor az ősi tengerfenéken és zátonyokban éltek, illetve egyéb szerves anyagokból. A mészkő és kréta jól elvezeti és meg is tartja a vizet, amely így a szőlő rendelkezésére áll, amikor szükséges. A mészkő talajon készült borok általában hosszú élettartamúak, tiszták és jó savkészlettel rendelkeznek.

 

Híres régiók: Burgundia, Champagne, Jerez

Itthoni régiók: Etyek-Buda, Villány, Bükk, Eger

 

Homokkő

A homokkő üledékes kőzetből áll, homok méretű részecskékből, amelyek idővel összepréselődtek nyomás útján. Attól függően, hogy milyen alapkőzetből alakul ki, különböző színű lehetnek, de általában igaz, hogy kvarcot és földpátot tartalmaz.

 

Kiemelt régiók: Chianti Classico

Itthoni régiók: Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak, Mecsek

 

Kovakő, kvarc

 

A kemény, fémszerű kovakő, amely nagy mennyiségű kovaföldet tartalmaz, a szilícium-dioxid ásványa. jól tárolja és tükrözi a hőt, ezáltal érettséget biztosít olyan régiókban is, amelyek egyébként túlságosan hidegek lehetnek a szőlőtermesztés számára. Gyakran adnak a boroknak gazdag, finom ásványosságot.


Híres régiók: Sancerre, Pouilly-Fumé

 

 

Talaj textúrák 

 

Homok


Homoknak tekinthető minden olyan kőzet, amely apró részecskékké porladt. Mivel a homok könnyen ürül (azaz víztartó hatása minimális), jól működik nedves éghajlaton, viszont az aszályos területeken problémás lehet. Azonban gyakran filoxéra-mentes, mivel a kártevő nem képes túlélni a textúráját. A homokos talajok néha vékony, nem túl érdekes borokat eredményezhetnek, de a legjobb területeken finom és jól iható borokat készítenek a homokos alapkőzeten is. 

 

Híres régiók: Serralunga d'Alba, Monforte d'Alba és Castiglione Falletto baroloi területek

Itthoni régiók: Kunság, Hajós-Baja

 

Agyag

Az agyagos talajfelszínek gyakran cserepesednek, de a mélyebb rétegekben az agyag jól megtartja a csapadékot és az ásványi anyagokat, ez száraz időben felüdülés lehet a szőlőnek. Vannak, akik azt mondják, hogy az agyag olyan bort ad, amely hasonlít a talaj textúrájához - vastag, kerek, gömbölyű. 


Híres régió: Pomerol

Itthoni régiók: Mád, Velencei-hegység

 

Kavics

 

A kavics textúrája az aprótól az ökölnyi méretig terjedhet. A legmegfelelőbb alap a hő elnyelésére és visszatükrözésére, különösen éjszaka, amikor a hőmérséklet hajlamos lehűlni. Ez lehetővé teszi a régió számára, hogy olyan borokat készítsen, amelyek nagyobb testűek és nagy alkoholtartalmúak, mint általában az adott éghajlaton.

 

Híres régiók: Bordeaux-i bal part, Cháteauneuf-du-Pape

 

Ejj, mi a kő?

Fotó: Chateau d'Escot, Médoc, Bordeaux

 

Iszap / lösz

 

Az iszap egy finomabb mintázatú talaj, mint a homok. Kiválóan megtartja a vizet, ami néha túlságosan tömörített és vízzel borított termesztési körülményeket eredményezhet. Az iszap túl termékeny lehet a minőségi bortermeléshez, de a főként szilícium-dioxidból álló, szél által szárított lösz igen kiváló alapot ad a szőlőtermesztéshez. Színben gazdag, közepes vagy magasabb savtartalmú, közepes extrakttartalmú, illatos, zamatos borokat kapunk.

 

Híres régiók: Niederösterreich (Alsó-Ausztria), elsősorban zöldveltelini számára

Itthoni régiók: Villány, Szekszárd

 

Vályog

 

A homok, az iszap és az agyag meleg, puha keveréke, néha túl termékeny lehet a minőségi borkészítéshez. De ha más talajtípusokkal keveredik a megfelelő mennyiségben, erős, buja borokat adhat.


Híres régiók: Barossa-völgy (Ausztrália)

 

Hordalék


Az alluviális talaj a különböző talajtextúrák keveréke, agyagból, iszapból, homokból és kavicsból áll. Ez a kombináció az allúvium, amely hosszú évek alatt, folyó víz által halmozódik fel. Sok szerves anyagot tartalmaz, igen termékeny és a világ számos borvidékén jelen van.

 

Híres régiók: Napa-völgyi területek (Rutherford, Yountville)

Itthoni régiók: Zala, Pannonhalma

 

Ejj, mi a kő?"Rutherford dust". Fotó forrása: girardwinery.com

 

A talajtípusok ihletet adtak a névadáskor is néhány hazai borászatnál. A Szent Donát Birtoknál rögtön két tételt is tudunk példának felhozni: a Márga névre keresztelt furmintot és a Magma kékfrankost. A soproni Weninger pincészet vörös házasítása pedig a Gneisz és Csillám fantázianevet kapta.

 

Ha szeretnék felfedezni az egyes talajtípusok közötti különbségeket, akkor kóstoljanak eltérő talajról származó, de azonos szőlőfajtából készült borokat: mondjuk egy kékfrankost a löszös talajú Szekszárdról, a homokos Hajós-Bajai borvidékről, a csillámpalás-gneiszes Sopronból vagy a nagyrészt mészkő alapú Egerből.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!