A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Európa hatodik legnagyobb bortermelő országa: Románia

2021-06-24 | Vinoport


Európa hatodik legnagyobb bortermelő országa: Románia

A ma 187 ezer ha művelésben lévő szőlőterületből csupán mintegy 50 ezer hektáron termelnek ellenőrzött minőségű bort. Az ország egy főre jutó átlagos borfogyasztása 24 liter évente – ami az európai átlag alatt van −, mégis, a megtermelt bor több mint 90%-a a hazai piacon talál gazdára.


 

fotó: romania-insider.com

 

A statisztikát az teszi igazán hamissá, hogy nagyon sokan készítenek saját fogyasztásra bort, így az igény nem jelenik meg a hivatalos piacon. Ráadásul a bor a sör és a tömény italok mögött csak harmadik a népszerűségi listán. A románok inkább fehérbort isznak (72%) és félédeset (42%), s az összes fogyasztásnak csupán 3-7%-a származik importból. Az utóbbi években befektetők egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a nagy potenciállal rendelkező román borvidékek iránt.

 

A szőlőművelés – úgy vélik – legalább 4000 éves ezen a területen, mi több a legendák arról is szólnak, hogy maga Dionüsos, a borok istene az ősi Thraciában (a mai Dobrudzsa) született. A XIX. század utolsó harmadában, egészen az I. világháború kitöréséig szoros kapcsolat volt román és francia szőlészeti és borászati szakemberek között, s a filoxéravész után is franciák segítettek a szőlőtermesztés visszaállításában.

 

Így aztán az sem véletlen, hogy francia szőlőfajták, pl. pinot noir, cabernet sauvignon, merlot, chardonnay, sauvignon blanc kerültek elsősorban telepítésre. A két világháború között szorosabbá váltak a román – német és román – osztrák kapcsolatok is, valójában ekkor vált divatossá az országban a „spritzer” azaz a fröccs. A szocializmust itt is az állami tulajdonú borászatok, kutatóintézetek és a nagy állami gazdaságok és szövetkezetek jellemezték, no és a mennyiségi termelés.

 

Szőlőfajták tekintetében igen sokszínűséget mutat az ország. A francia fajták mellett igen népszerűek az őshonos szőlőtípusok is. Fehérszőlők tekintetében ilyen a  feteasca alba ami az egész országban megtalálható, de különösen Moldva és Erdély területén népszerű. A mi leánykánkkal azonosnak tartották sokáig, azonban a közelmúltban végzett DNS vizsgálatok ezt a hitet megdönteni látszanak.

 

Általában száraz vagy félszáraz iskolázásban készül. Alkoholtartalma nem túl magas (11,5 12%), amely szép egyensúlyban van savaival és a cukortartalommal. Bársonyos, fineszes bort ad. A két feteasca a legnépszerűbb román fehérszőlő. A legszebb borait éppen Erdélyben adja, viszont Cotnariban elegáns félédes és édes borok készülnek belőle. Feteasca regala erdélyi származású fajta. Magyarországon királyleánykaként ismert. Száraz, magas savtartalmú, szép illatú borok készülnek belőle. Ez a fajta is Erdélyben adja legszebb borait. Grasa de cotnari hosszú évszázadok óta termesztett fajta Moldvában, bár területe alig félezer ha. Sokan vélik úgy, hogy rokonságot mutat a furminttal.

 

 

Hajlamos botritiszesedésre, s ez a korábban a tokajival vetekedő cotnari alapbora, bár általában egy kis feteasca alba szinte mindig kerül hozzá a házasítás során. Más népszerű fajták egyike az olaszrizling melynek betelepített területe 20 ezer ha. A sauvignon blanc is 5 ezer hektáron terem. Érdemes még megemlíteni a pinot grist(szürkebarát) ami a filoxéra után került az országba, s ma mintegy 3,2 ezer hektáron termesztik. Ez a fajta igen jó cukorgyűjtő, így aztán minden iskolázásban készítik. Chardonnay is a gyökértetű-vész után került Romániába, s ma Dobrudzsában adja legszebb borait.

 

Kékszőlők tekintetében is hasonló a helyzet. Francia és őshonos fajták színesítik a palettát. Feteasca nearga ősi honos fajta, főleg Munténiában és Moldvában termesztik, bár szinte minden borvidéken megtalálható. Mély rubinszínű feketeribizlire emlékeztető bort ad. Jól érlelhető. Babeasca nearga könnyű, gyümölcsös vörösbort készítenek belőle. Leginkább Moldva déli részén telepítették. A cabernet sauvignon is igen népszerű fajta. Főleg az ország déli borvidékein kedvelt. Általában ugyanezeken a területeken telepítettek pinot noirt és merlot-t is. A pinot noirból könnyebben iható, gyümölcsös bort készítenek, a merlot illata viszont szépen fejlődik az érlelés során. Ezek mellett még jó pár fajta megtalálható pl: furmint,aligoté,oporto,Francuska stb..

 

A román borjog valamelyest a francia és a német szabályozás keveréke. 2002-ben alkották meg a bortörvényt, amely már igyekezett figyelemmel lenni az EU-s szabályozásra is. Asztali bor (Vin de Masa),  speciális borok (pl. erősített és likőrborok), minőségi bor. Ez utóbbinak két kategóriáját lehet megkülönböztetni: Vin cu Indicatie Geografica – tájbor, földrajzi jelölésű bor (a „vin de pays” megfelelője). Hagyományos elnevezés e kategóriára a Vin de Regiune (amit az EU is elismer) – az új EU bortörvény szerint valószínűleg IGP – indication géographique protégée, magyarul OFJ bor. DOC – az appellation contròlée megfelelője, románul Denumire de Origine Controlata, azaz ellenőrzött termőhelyről származó bor. Ezt minimum 180 gr/l cukorszinttel szedik szüretkor. Valamint vannak alkategóriák is.

 

A román borvidékek klíma szempontjából igencsak változatosak, ugyanakkor fontos látni, hogy ugyanazon a földrajzi szélességi fokon találhatók, mint a nagy francia borvidékek. Igaz, a hatalmas óceán itt hiányzik, helyette a Fekete-tenger, a Duna és a Kárpátok vannak legnagyobb hatással a kontinentális klímára. A Duna folyó mentén, a hatalmas delta környékén és a tengerpart közelében alapvetően hordalékos, homokos talajt találunk, míg a Kárpátok mentén köves, jó vízelvezetésű a talaj, a déli lejtők igen jó kitettséget jelentenek.

 

Európa hatodik legnagyobb bortermelő országa: Románia

 

Erdély/Transsylvania ahol elsősorban fehérszőlő terem, ahol jó talaj és kitettség esetén friss, elegáns borok készülhetnek. A fő területei Fehérmegyében, Szászsáros (Tarnave), Nagyenyed (Aiud), Maroslekence (Lechinta), Szászsebes (Sebes) és Apold környékén vannak.

Körösvidék és Máramaros/ Crisana és Maramures a magyar határ melletti két terület jelentősen különbözik egymástól. Máramarosban igen savas borok készülnek, ami kitűnő brandy alapanyag. A Körösvidék pedig szép vörösborokat terem kadarkából, cabernet, pinot noir és merlot fajtákból. Diószeg (Diosig), a Szilágysági-dombvidék (Dealurile Silvaniei) és Érmihályfalva (Valea lui Mihai) a főbb szőlőtermő vidékek.

 

Európa hatodik legnagyobb bortermelő országa: Romániafotó: tripadvisor.com

 

Ménesi borvidék ma e vidéket számunkra Balla Géza (Wine Princess) jelenti, aki mintegy 80 hektáron termel többnyire vörösbort (85%) és némi fehéret. a fűszeres, telt kadarka a zászlóshajó, de szép merlot-k, cabernet-k és kékfrankosok is piacra kerülnek a pincészettől. Bánát/Banat (Bánság vagy Temesköz) bár hivatalosan ez a borrégió nagyobb, mint a villányi, 2800 ha, valójában a megmaradt szőlőterület alig 800 ha-t tesz ki a Rékási borvidéken (Recas- Temes megye). Itt jónevű ausztrál „repülő borászok” adják az ízlésvilágot… A boraik többsége azonban már nemzetközi fajtákból készül.

 

Moldva régi dicsősége jelentősen megkopott mára, de Arad-hegyalja mellett ez volt messze e terület leghíresebb borvidéke, hiszen itt készült a cotnari, a sokáig a tokajival is versengő legendás édes bor. Az ország szőlővel beültetett területének csaknem 1/3-át adja.

 

Munténia, Olténia, a Duna-melléke és a Délvidék E borrégiók együttesen Románia legnagyobb szőlővel beültetett területét jelentik. Északon az ültetvényeket a Kárpátok keleti, délkeleti kitettségű lejtőin találjuk, délen pedig a nagy folyók, mint az Olt és a Duna homokos talajú partjainak közelében. Erdélyhez és Moldvához képest itt lényegesen melegebb van és igen magas a napsütéses órák száma is. A terület keleti részén található a Dealu Mare borvidék, amely speciális helyi és mezoklímájának is köszönhetően szép savszerkezetű édes fehérborok otthona. Egyre nagyobb azonban a pinot noirból, a merlot-ból és a cabernet sauvignonból készített vörösborok aránya. Ez talán nem is véletlen. Ugyanúgy az északi szélesség 45 fokánál fekszik, mint Bordeaux vagy Toszkána…

 

Dobrudzsa/Dobrogea a Fekete-tenger partvidéke és a Duna-delta között terül el, és egész területe igen alkalmas szőlőművelésre. A meglehetősen meszes talaj, a meleg, a napfény, a kevés csapadék és a tenger közelsége jó feltételeket teremt kitűnő borok készítésére. Az itteni klíma azonban igen alkalmas mazsolatermelésre is. Románia egyik legígéretesebb borvidéke Murfatlar. Itt éppen úgy megtalálhatók az őshonos fehér- és kékszolok, mint a nagy nemzetközi fajták.

 

A mai Románia gasztronómia terén nem igazán hallat magáról, számunkra pedig elsősorban az erdélyi ízek azok, melyek a téma kapcsán eszünkbe jutnak. Húsételeik között szép számmal találunk bárány és birkahúsból készült fogásokat, erős hagymás, fokhagymás fűszerezéssel. A savanyú ízeket különösen kedvelik, ezért célszerű borválasztásnál a savakra koncentrálnunk. Ami még nagyon jellemző – és egyértelműen jó irányba halad – az a számos hegyi sajtféle készítése.

 

 

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!