Hárslevelű: árnyékból a fényre
Tévhitek és meglepetések
2017-08-17 | Geri Ádám
Úgy tűnik, a sokáig a híres testvér árnyékában meghúzódó hárslevelű végre megtalálta a helyét a borvilágban.
Fotó: Balassa István, Balassa Bor
A hárslevelű a furmint féltestvére, ennek a rokoni kapcsolatnak minden előnyét és hátrányát „elszenvedve”. Tudományos alapon a rokonság úgy áll, hogy a hárslevelű a furmint és a plantscher spontán kereszteződésének eredményeként jött létre. A furminthoz hasonlóan a hárslevelűt is a Kárpát-medence szőlőfajtájaként tartják számon. Magyarországon szinte minden borvidéken termesztik, illetve ismerik Romániában és Szlovákiában is. Az, hogy mikor jelent meg, nem egyértelműen lekövethető, de valószínűleg a ma már csak Svájcban megtalálható plantscher is eredetileg a Kárpát-medencéhez kötődik.
A hárslevelű kedveli a vulkáni eredetű, melegebb talajokat, de az agyagos, löszös területeken is jól tudja érezni magát. Amit nem szeret, az a szárazság – ebben is egyezik az „ízlésük” a testvérrel. Bora viszont illatosabb, főleg, ha a szüret időpontja kissé kitolódik; ilyenkor megjelenhetnek a késői szüretelésű szőlőre jellemző vagy a botritiszre utaló jegyek is.
A sokak által a hárslevelű borok „ujjlenyomataként” számon tartott édes-mézes-hársas aromák elsősorban inkább a túlérett szőlőből készült tételekre jellemzőek.
Megfelelő szüreti időpont esetén savszerkezete meglepően markáns, ez határozott, száraz borok készítését tesz lehetővé. Jó cukorgyűjtő, így a magasabb savtartalmú tételek lekerekítése céljából sok borász inkább a maradékcukorral játszik az almasav bontása helyett.
"A hárslevelű valóban többre hivatott, mint hogy a furmint árnyékában kallódjon" – összegez Oroszlán Tamás, a Tokaj Hétszőlő Pincészet kereskedelmi igazgatója. Tesz is ezért a borászat, idén jöttek ki például történetük első száraz hárslevelűjével, amelyből a teljes mennyiséget megvásárolta a Borkollégium a tavaszi borárverésen. A kereskedelmi igazgató szerint a hárslevelű nagy esélye éppen a száraz vonal, mivel kecses, elegáns borok készíthetők belőle, amelyek ráadásul szépen meg tudják mutatni az adott terroir, dűlő jellegét.
Hárslevelű a magyar borrégiókban
Tokaj
A hárslevelű Tokajba a 17. (más források szerint a 18.) században érkezett meg nagyobb mennyiségben. A Hegyalján a feljegyzések szerint már a 16. század óta honos sárgamuskotályt elkezdte háttérbe szorítani, ezért egy ideig – azzal az indokkal, hogy a hazai ízlésnek nem mindenben felel meg – rendeletben próbálták tiltani termesztését. A 19. század közepére mégis a második legelterjedtebb szőlőfajta lett Tokaj-Hegyalján, a megítélése azonban a mai napig nem egyöntetű. Kritikusai szerint az oxidációra való hajlama erősebb, mint a furminté, és nehezebb magát a szőlőt is kordában tartani, pártolói viszont nagy jövőt jósolnak neki többek között a tokaji száraz borok területén.
Példák, amelyek öregbítik a hírnevét: Holdvölgy Expression Becsek dűlő 2013, Gizella Barát Hárslevelű, Tokaj Kikelet Hárslevelű Brut pezsgő 2013
Fotó: Balassa István, Balassa Bor
Somló
A hárslevelű már a filoxéra előtt jelen volt a Somlón. Itteni bora némiképp visszafogottabb aromatikában. Ennek persze nagy részben a terroir semmivel össze nem téveszthető minerális, sós, savgazdag karaktere az oka, ami minden somlói borban átveszi az irányítást.
Példák, amelyek öregbítik a hírnevét: Györgykovács Nagy-Somlói Hárslevelű 2013, Tornai Top Selection Grófi Hárslevelű 2011
Debrő
Szinte az előbbi két régióval hasonlóan szorosan kapcsolódott egybe a hárslevelű neve Debrővel, bár sajnos a debrői hárslevelű ezzel együtt egy vitatottabb téma, ugyanis nehéz olyan termelőt találni, aki tartósan, évről-évre tudja azt magas színvonalon elkészíteni, és sok a több-kevesebb maradékcukrot tartalmazó, a mai ízlésvilágban helyét kereső tétel. Nem volt ez azonban mindig így. „Ilyen körülmények között az igényes borkedvelő közönséget évről-évre teljesen azonos minőségű Debrői Hárslevelűvel láthattam el és megítélésem szerint ez az állandó standard - minőség járul hozzá elsősorban e borfajta közkedveltségéhez, sőt külföldi térhódítások is. Az igazi szakértő borászok szerint is, a barackvirág és pergetett méz illata és íze volt jellemző, mely jelleget mindvégig sikerült a borban megőrizni.” – olvasható Rácz Pál, a Kompolti Állami Béruradalom pincészet vezetőjének 1957-es visszaemlékezésében. Manapság elsősorban az Egri Csillag számít a fajtára, szinte minden termelő használja is a házasításban.
Példák, amik öregbítik a hírnevét: Bolyki Meta Téma Grand Superior Egri Hárslevelű Harmadik Szüret 2013, Varsányi Debrői Hárslevelű 2013
Egyéb
A Mátra vidéke is számottevő területtel rendelkezik hárslevelűből, Siklós környéke szintén komoly lelőhelye a fajtának, innen korábban érő, szelídebb borok kerülnek ki.
Fotó: Balassa István, Balassa Bor
Hárslevelű a nagyvilágban
Szlovákia (lipovina)
A Tokaji hegység szlovák oldalán a szőlőterületek 15 százaléka hárslevelűvel van beültetve. Sokan egyébként esküsznek rá, hogy Bott Frigyes Muzslán készült hárslevelűi verik az ugyaninnen származó furmintokat.
Ausztria (Lindenblättriger)
Kis mennyiségben a Fertő-tó ausztriai oldalán is megtalálható, bár mivel későn érik, Burgenlandban fokozatosan tűnik el a szőlőskertekből. Ráadásul az osztrák bortörvény minőségi borokra vonatkozó része nem említi, ezért csak asztali borként, a szőlőfajta, az évjárat és a származási hely feltüntetése nélkül hozható forgalomba. A Weingut Umathum hárslevelűje 2011-ben azért így is utat tudott törni magának: 90 pontot kapott a Falstaff osztrák bormagazintól.
Dél-Afrika (harslevelu, hárslevelű)
Craig Hawkin Hárslevelűje megkérdőjelezi mindazt, amit eddig tudtál a dél afrikai borokról – olvashatjuk a finedininglovers.com júniusi bejegyzésében. Az El Bandito Mangaliza névre keresztelt bora már több évjáratot megért. Nem ez a bor az egyetlen, Dél-Afrikában többen is (Lammershoek, Lemberg) foglalkoznak hárslevelűvel. Akik kóstolták, állítják: megüti a magyar hárslevelű borok szintjét. (Egyébként az Irsai Olivér is van már Dél-Afrikában)
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!