A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Kockázatvállalás és precizitás 1. rész

Hogy zajlik a szüret Tokajban?

2008-12-24 | Tóth Adrienn


Úgy vettem észre, hogy az igazán jó szakemberek pincészetük bemutatását mindig a szőlőterületeknél kezdik. Így történt ez a Béres Szőlőbirtok és Pincészet illetve a birtokigazgató, Zöldi-Kovács Árpád esetében is. Ahogy megérkeztünk az erdőbényei birtokra – ahova elsősorban azért mentünk, hogy többet megtudjunk az egyik legösszetettebb hazai szüretről, a Tokajiról -, Árpád rögtön szőlőikről kezdett mesélni.


 

A Béres Szőlőbirtok lassan a hetedik évébe lép. 2002-ben alakult a cég, és 2003-ban volt az első szüretünk. A Béres család 93 hektárnyi földet vásárolt meg, jórészt az Erdőbényei-medence nyugati és déli oldalán. A 2004-ben és 2005-ben eltelepített új ültetvényekkel együtt összesen 45 hektárnyi a szőlőterület, amelyek a mai követelményeknek megfelelően keskeny sorközzel és magas tőkeszámmal lettek kialakítva.

Ezek az ültetvények 2009-re már mind termőre fordulnak, így egy-két éven belül elérjük a maximális, 200 000 palackos éves kapacitást. Ezen számok alapján Tokaj-Hegyalján közepes méretű birtoknak számítunk, hiszen vannak 100 hektár feletti pincészetek, és egészen apró családi gazdaságok is. A jövőben ezt nem szeretnénk tovább növelni, inkább ebből szeretnénk minél jobb borokat készíteni.

Gondolom, van olyan terület ezen a 93 hektáron belül, amely különös figyelmet érdemel.

A 15 hektáros Lőcse-dűlő az egyik legjobb adottságú területünk, amelynek az alsó része egy közel 30 éves, idősebb ültetvény, amit annak idején még az állami borkombinát hozott létre. Ezen szőlősorok fölött azonban egy új telepítés húzódik, ennek tőkéit 2005-ben már mi magunk ültettünk el.

A Lőcse-dűlő egyébként onnan kapta a nevét, hogy az 1700-as évek közepétől több mint 100 éven keresztül Lőcse szabad királyi városa birtokolta. A faluban működött a város vincellérháza, pincéje, ahol a szőlő feldolgozása és a bor érlelése zajlott. A kész bort szállították aztán Lőcsébe, ahol azt tokajiként mérték ki, és ebből még Jókai szerint is tisztességes jövedelemre tett szert a város.



A Lőcse mellett kell még dűlőneveket megjegyeznünk a Béres Szőlőbirtok kapcsán?

Két másik dűlőnk az Omlás és a Diókút. Az utóbbi nevét egy helyi forrásról és persze az itt álló diófákról kapta. Mind a kettőn nagyon fiatalok még az ültetvények, így eddig nem hoztunk ki róluk dűlőszelektált borokat, előbb látni akartuk, mire képesek. Idén karácsonykor azonban egy furminttal már jelentkezünk az Omlásról. A Diókútra még várni kell. Egyébként több történelmi dűlő is található még a területeinken, de azt még a jövő rejti, hogy készítünk-e valamelyik terméséből önálló bort.

Így, hogy nagyjából egy tagban vannak a területeitek, jól ismerhetitek az Erdőbényei-medencét. Mit kell tudnunk erről a területről áltanosságban?

Az Erdőbényei-medence abban különbözik a borvidék többi részétől, hogy itt a talaj sokkal kötöttebb. Mi egy kemény, nehéz művelésű, nyirok talajjal állunk szemben. Nem véletlen, hogy Erdőbényének kapás címere van, itt jelenik meg egyedül a híres kétágú kapa. Erre a speciális kialakításra azért volt szükség, hogy a kötött és köves talajon történő kapáláskor a kövek kipereghessenek a kapa két ága között.

A talaj mellett a terület klímája is különleges. Ez annak köszönhető, hogy három oldalról is zárt a medence, így a Bodrogköz felől érkező párás levegő itt mindig szépen megtelepszik, és reggelenként átjárja az ültetvényeket, a finom harmat bevonja a szőlőszemeket, ami alapvetően fontos az aszúsodás elindulásához. Ideális körülmények között mindegyik szőlőfajtánk aszúsodik. A hárslevelűre jellemző ez legkevésbé, így azt az évet, amelyben róla is tudunk aszút szedni, kiválónak mondhatjuk.



Még egy helyi érdekesség, amiről nem mindenki tud, hogy a tokaji „ősszőlőt”, az első levél lenyomatot itt, az erdőbényei andezit bányában találták meg, és Vitis tokajensis névre keresztelték el. Ha ezt ma valaki meg szeretné nézni, akkor Bécsbe kell utaznia, ahol a Kunsthistorisches Museumban őrzik.

Az éghajlati és talajbeli különbségek biztosan a borokban is megmutatkoznak.

A Béres borokban található magas savak általánosak Erdőbényén. Az itteni kötött, nyirok talaj olyan jól tartja a nedvességet, hogy még egy forró nyárban sem engedi kiszáradni a növényt, és így kevésbé töppednek a bogyók, nem égnek ki a savak sem. A helyi terroir ehhez még gazdag minerális jegyeket is ad. A szerencsésebb és átlagos évjáratok közötti különbség felénk inkább a borok testében, alkoholtartalmában látszik.

Ha beszéltünk a területekről, beszéljünk az őket borító szőlőfajtákról is. Milyen fajtákból áll össze a paletta?

A klasszikus tokaji szőlőfajtákkal foglalkozunk, mint a furmint, a hárslevelű, a sárgamuskotály, a kövérszőlő és a zéta. Ezek közül a furmint a fő fajtánk, ami a területeink felét borítja.

A furmintról, a hárslevelűről és a sárgamuskotályról viszonylag sokat hallhat az ember, úgyhogy inkább a zétáról kérdeznélek.

A zéta különösen jól aszúsodik, nagy mennyiségű aszúszemet lehet belőle kiszedni. Kifejezetten e tulajdonsága miatt nemesítette ki 1951-ben Király Ferenc munkatársaival a furmintból és a bouvier-ból. A furminttól az aszúsodásra való hajlamát, a bouvier-től a korai érését örökölte, így lehet az, hogy a többi szőlőfajtánál korábban lehet róla aszúszemet szedni. Az eredeti neve oremus volt, e helyett lett végül is zéta. Sokszor három-négyszer is végigjárjuk a zéta szőlőinket kicsipegetve az aszúszemeket, a végére nem sok marad a tőkén, van, amikor azt már nem is érdemes leszedni.



Beszéltünk az aszúszemekről és azt tudni lehet Rólatok, hogy sok száraz bort készítetek. Ezen borkategóriák mellett miért van szükség a félédes, édes borokra?

A magyar borfogyasztók nagy része még mindig valamelyik édesebb borkategóriából választ bort magának. A legtöbb esetben sajnos nem a késői szürettől lesznek édesek ezek a borok. Nekünk viszont fontos, hogy egy valóban természetes, félédes bort kínáljunk a stílus iránt érdeklődőknek.

Amiben egyébként ez a bor több mint a legtöbb félédes társa, hogy a maradék cukor ellenpontjaként a vidékünkre egyébként is jellemző, karakteres, erdőbényei savak is találhatók benne, így végül egy jó egyensúlyú borról beszélhetünk. Késői szüretelésű Hárslevelűt 2003-ban készítettünk először, és ezt a bort a Tokaji Borbarátnők Társasága rögtön meg is választotta az év borának, sokan azóta is úgy keresik, mint a borbarátnők bora.

Úgy tűnik, fontos Nektek az, hogy szélesítsétek a tokajit fogyasztók táborát, és a minőségi skálán feljebb léptessétek az embereket. Van néhány olyan címkétek is, ami némiképp kilóg a sorból…

A Holdezüst a borok világával barátkozós, amolyan kezdő bor. Azoknak szántuk, akik most akarnak átszokni a sörről a borra. A kerekebb érzet, a könnyebb elfogadás érdekében a Holdezüst egy félszáraz bor a hárslevelű gyümölcsösségével és egy kevés furminttal, amely egy kis testet ad neki. Ehhez a célcsoporthoz igazítottuk a hátcímkén szereplő borleírást is.



Tudom, hogy mindig a legkisebb gyerekkel dicsekszik az ember, de mi a báty, a Naparany története?

2006-ban készítettük el először ezt a bort, amely évről-évre furmint és hárslevelű házasítása. A pontos arány mindig az adott évjárattól függ, a 2007-esbe várhatóan több hárslevelű kerül majd. Érdekes, mert a 2006-osnál ez épp fordítva volt. A tétel egyik fele fahordóban, amíg a másik acéltartályban erjed, a hordós érleléshez ezt a két felet összeházasítjuk.

A Naparany elnevezés a Béres családhoz kötődik. Id. Dr. Béres József viszontagságos életéről írt egy verset egyszer Nagy László. A költemény abban az időben készült el, amikor nem akarták elfogadni a Béres Cseppet és támadták őt érte az orvosok, sőt, kuruzslás vádjával majdnem bíróság elé is rángatták. Ennek a versnek az egyik sorában szerepel az a kifejezés, hogy Naparany.



Mivel Józsi bácsi nem érhette meg, amikor 2006-ban az első olyan borok palackba kerültek, amelyek már saját telepítésű alapanyagból készültek, úgy gondolta a család, hogy az első olyan piacra kerülő bort, ami ebből a szűz termésből származik, róla nevezik el, és ehhez kerestek egy megfelelő elnevezést. Így esett a választás ennek, a hozzá írt versnek az egyik különleges kifejezésére. Ezután már nem volt nagy dolog kitalálni az erre rímelő Holdezüstöt.

Végül itt a Magita, ami némileg talán távolabb áll a Naparany-Holdezüst testvérpártól.

A Magitához szükséges szőlőalapanyagot szoktuk a legkésőbb szedni, a legutóbbi tételünk egy november 10-e utáni szüret terméséből készült. A célunk itt a késői szüret sajátosságait úgy bemutatni, hogy az könnyen érthető legyen a fogyasztó számára. Jó visszajelzése a koncepciónak, hogy az édes borok közül ebből a tételből tudjuk eladni a legnagyobb mennyiséget és a borfesztiválokon is ez a legkeresettebb. Magitából 2006-os volt az első évjárat, most a 2007-es van a piacon.

A Magita elnevezés Erdőbényéhez kötődik. Élt itt egy leány, aki a monda szerint a török időkben magyar legényeket bújtatott a török katonák elől. Mikor ők erre rájöttek, elrettentésképp élve eltemetésre ítélték. A halálos ítélet végrehajtását egy hóhérra bízták. Az öreg Sutut azonban annyira lenyűgözte a lány szépsége, hogy egy pince fölé temette, így Magita ki tudta ásni magát.

Azonban erre rájöttek a törökök, és a vezérek üldözőbe vették őt. A lány egy mocsaras, lápos területre menekült, ahol azután ő is és a két üldöző vezér is elsüllyedt és meghalt. A legenda szerint, amikor a csapatok felfedezték, hogy két vezérük elveszett, elátkozott helynek nyilvánították Erdőbényét, és elmentek innen. Így szabadult meg a falu a törököktől.



A könnyebb borok után térjünk rá a borvidék igazi büszkeségeire, az aszúkra. Mikor készült el az első?

Az első aszúnk az értékes 2003-as évjáratból került ki, és 5 puttonyos volt, összesen 1200 palack készült belőle. Arra különösen büszkék vagyunk, hogy ebből a borunkból a Pápa is kapott egy palackkal. Erdő Péter bíboros személyesen vitte el neki a nyár folyamán. Írtunk mellé egy kis levelet németül latinul. A mostani Pápa tizenhatodik Benedek, de élt korábban egy tizennegyedik is, aki így gyakorlatilag az ő név-elődjének számít.

Tizennegyedik Benedek pápa volt az, aki annak idején Mária Teréziától kapott egy palack Tokaji aszút. Azt megkóstolva a következőket mondta: „Áldott az a föld, amely téged termett, áldott az az asszony, aki téged küldött és áldott vagyok én, ki téged iszlak.”

A Béres Pincészet kapcsán nem kerülhetjük el, szót kell ejteni a tulajdonosokról is!

A Béres család számára nagyon fontos a szőlőbirtok a Béres vállalatcsoport cégei közül. Szívesen jönnek ide, ahol ki tudják pihenni a nagyvárosi hajtást. Van itt egy apartmanjuk, ahol nincs tévé, nincs rádió, csak csend és nyugalom van, meg reggelente madárfütty.



A hegyi levegő hatását is megérzik – akár csak a többi ide látogató -, ami a magasság miatt töményebb, oxigéndúsabb, úgyhogy itt egyszerűen jobban alszanak. Jól érzik magukat Erdőbényén, szívügyüknek tekintik a szőlőbirtokot, és mi erre büszkék vagyunk. Itt minden dolgozóval, még a takarítónővel is jóban vannak, ez a személyes közelség valószínűleg messze nincs meg a gyógyszergyárban.

Persze ez nem azt jelenti, hogy mi itt Erdőbényén bármit megtehetünk. Ugyanabba a cégcsoportba tartozunk, mint a gyógyszergyár, minket is ugyanaz az igazgató tanács felügyel, aki a többi üzletágat, és sokszor nagyon keményen beleszólnak a dolgokba, és az elvárásoknak maximálisan meg kell felelnünk..

A beszélgetést holnap a tokaji szürettel folytatjuk.

Ha érdekelnek további írásaink a témában, jelentkezz Téma hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!