A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Leülni a diófa alá

Szászi Endrét kérdeztük 1. rész

2013-08-16 | Tóth Adrienn


Tulajdonképpen már a madaras címkék is sugallnak egy hangulatot. Ha azonban eljutunk Szászi Endre Szent György-hegyi pincéjébe, a borkedvelők körében oly sokszor vágyva emlegetett idilli hangulatot élhetjük át. Diófa, szőlő, Balaton, és persze egy pohár fehérbor az asztalon. Addig azonban, míg mindaz, amit magunk körül látunk, felépült, hosszú és kitartóan felépített út vezetett. Szászi Endrét először arról kérdeztük, miért itt létesített pincét.


 

Mindketten a környékről származunk: a feleségem tapolcai, én szigligeti születésű vagyok. Mindig is közel állt hozzánk ez a vidék, itt kirándultunk, szüreteltünk a családnál és az iskolával; a feleségem családjának itt volt présháza, amit tizennyolc év után tavaly visszavásároltunk. A Szent György-hegy számunkra megőrizte eredetiségét, szürke eminenciás a Badacsonyi borvidéken. 1999-ben végül egy családi házat építettünk fel itt, és újratelepítettük a szőlőt a hozzá tartozó kéthektáros területen.

 

Mikor készültek el az első borok?

2003-ra fordult termőre az a kéthektárnyi szőlő, ami a házhoz tartozott. A pincét is ehhez a mennyiséghez méreteztük, a bővítésről akkor még csak álmodtam. Később azután sikerült növelni az ültetvényállományt. Ezeket a területeket is újra kellett azonban telepíteni, a jobb tőkeállomány és a megfelelő klónok alkalmazása érdekében.

Apró pontokból áll össze a történetünk, de úgy gondolom, az volt a döntő, hogy mindig igyekeztünk a legjobbat kihozni a lehetőségeinkből. Ehhez persze mindkettőnkre szükség volt. Örülök például annak, hogy annak idején a feleségem találta ki, hogy ha a szőlőhegyen építjük fel a házunkat, akkor az ökológiai műveléssel védjük a gyermekeink egészségét. Belegondolva ebbe, nem biztos, hogy mindenki hajlandó lett volna a hegyoldalba költözni. Ő azonban madarásztáborban edződött, a madaras motívumok sorban meg is jelennek a címkéinken, amelyeket ő rajzol.

 

Miben különbözik és miben hasonlít a Szent György-hegy és a többi itteni tanúhegy?

A Badacsonyhoz és a Csobánchoz hasonlóan ez is bazalt alapkőzettel rendelkezik. Itt, a déli oldalon barna erdőtalaj alakult ki, amit kisebb-nagyobb mértékben sző át a bazalt, amely a többszöri vulkánkitöréseknek és a suvadásoknak köszönhetően került a hegylábakra. Az északi és a keleti oldalon kevés pannon lösz is megtalálható a jégkorszaki gleccserek munkája nyomán.

Ami az általunk művelt termőtájak sorából nagyon egyedi, az Szigliget. Az itteni Antal-hegyi dűlő talaja riolittufa, emiatt más karakterű ásványosság jellemző rá, olyan minerális aromatikára tesz szert, amely kevésbé ismert a fogyasztók előtt. Az utóbbi termőtájhoz közelebb esik a Balaton is, a kettős fényhatás az itteni mikroklímát – amely szubmediterrán – erősen befolyásolja; ezt jelzi a védett csodabogyó és a mannakabóca.

Leülni a diófa alá

A Szent György-hegy különlegességét egy borturista számára az érintetlensége adja, a déli oldalon, ahol a pincénk és ültetvényeink helyezkednek el, kevés a ház. A táj, a fekvés egyértelműen gyönyörű, amiben még fejleszteni kellene, az a szőlők gondosabb művelése. A múlt kis présházaihoz, nyaralóihoz tartozó szőlőterületek elhanyagoltak, pusztulóban vannak,  az új tulajdonosok pedig – tisztelet a kivételnek – már nem akarnak szőlőt művelni. A borturizmusnak egy életvitelt, egy hangulatot kell átadnia: az a jó, ha olyan helyekre jutnak el a borkedvelők, ahol a hagyomány még elevenen él, és ebben a szőlőnek különösen nagy szerepe van.

 

Milyen szellemben művelitek a szőlőt?

A kezdetektől ökogazdaságként működünk, és ezt nem bántuk meg. Az utóbbi időben azonban a külvilág részéről is érződik egy szemléletváltás ezzel kapcsolatban, hiszen errefelé egyre többen szeretnék ugyanezt tenni. Épp ezért mi a Szent György-hegy környékén többeknek segítünk szőlőterületeik ökológiai növényvédelmében.

Úgy látom, hogy nő azok száma, akik igyekeznek visszatérni a régi módszerekhez, ez persze nem elsősorban az eszközöket, inkább a munkamódszert jelenti: az egész művelésen keresztül ható szemléletet, kevesebb, de biztosabban fenntartható termést, magasabb minőségű szőlőt.

Leülni a diófa alá

A szőlőt tehát kíméletes eszközökkel védjük meg, és ennek megfelelően is dolgozzuk fel. Mára egy jól összerakott rendszer áll a rendelkezésünkre, amely finoman bánik a szőlővel, musttal, lehetővé teszi a hatékony, gyors munkát, és ami fontos: a hűtést. Sajnos a miénk nem egy fúrt, hanem egy épített pince, és mivel itt magasabb az átlaghőmérséklet, szükség van a megfelelő hőmérséklet szabályozásra.

Fontosnak tartom azonban, hogy egy pincészet koncepciójának felépítése ne érjen véget a bor megszületésénél, lényeges a következő lépés, az értékesítés is. Mi Szigligeten is működtetünk egy vinotékát, azoknak azonban, akik ellátogatnak a Szent György-hegyi pincébe, még nagyobb élményben lehet részük.

 

Miért érdemes idejönni?

Itt le lehet ülni a diófa alá. Mögöttünk a pince, előttünk a szőlő. Minden nap nyitva vagyunk. Mindez egyszerűnek hangzik, de nem volt könnyű létrehozni egy olyan környezetet, ahol megpihenve az ember ugyanazt látja, mintha száz évvel ezelőtt tette volna mindezt.

 

Mik ezek az apró részletek?

Bakművelésű ültetvényt telepítettünk a présház elé, hogy segítségével elmagyarázzuk, hogy hajdanán hogyan néztek ki a szőlők. A diófa alól közelről meg lehet szemlélni azt az egy vágónyi szőlőt, amelyben összesen 365 tőke található. Idén készül erről az ültetvényrészről először bor, a termésmennyiség úgy lett beállítva, hogy egy tőke egy palacknyi mennyiséget jelentsen. Ez a bor nem hagyja majd el a pincét: ha valaki meg szeretné kóstolni, ide kell jönnie érte, és át kell élnie ezt az életérzést.

A jövőben a borkóstolás élményét szeretnénk még interaktívabbá tenni. Célunk, hogy a borkedvelők kisétálhassanak a szőlőbe, közelebbről is megnézve az olaszrizlinget és a rózsakövet. A kezdetektől nyitott gazdaság és nyitott pince volt a miénk, hiszen minden ott zajlik az ide látogatók szeme előtt: a metszéstől a növényvédelmen át a zöldmunkákig, szüretig; most kis segítséget nyújtunk ahhoz, hogy nekivágjanak a dűlőknek a vállalkozó kedvűek.

 

Cikkünket ITT folytatjuk!

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!