Megint téma sajnos az aranyszínű sárgaság
3 éve már szükség volt rendkívüli intézkedésre
2020-06-27 | Vinoport
Az Agrárszektor a betegség által különösen veszélyeztetett Badacsonyi borvidéken nézett szét. A helyzet nem megnyugtató
Címlapkép: ujkarositok.weebly.com
Az aranyszínű sárgaság kis előfordulási számmal, kezelhető mértékben évtizedek óta jelen van a magyarországi szőlőterületeken. Az ezt a növénybetegséget okozó grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a tőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet, és az egész szőlőültetvény 8-10 év alatt kipusztulhat. (A fitoplazma emberi egészségre semmilyen veszélyt nem jelent.)
Ez a szőlőbetegség akkor vált igazán problémássá, amikor 2004-ben hazánkban a növényvédelmi szakemberek befogták az első példányát az amerikai szőlőkabócának, ami segítik a kórokozók gyors terjedését. A Zala megye déli részén történt észlelés is arra utalt, hogy Szlovéniából került be a rovar hozzánk. Déli szomszédunknál már évekkel korábban regisztrálták. Azóta elterjedt például Franciaország egész területén is.
Ezek a rovarok viszonylag kistestűek, ám szabad szemmel is jól láthatóak. Ha bekerül a szívókájukba a kórokozó, akkor testükben nagyon gyorsan szaporodik és minden következő szúrással fertőz. A kabóca általában a szőlőlevél fonákját szúrja meg és ekkor bekerül a kórokozó a növény nedvkeringésébe.
Abban, hogy Badacsonyban regisztrálták először a hazai borvidékek közül tömeges megbetegedést, döntő szerepe volt a déli határ közelségének, és annak, hogy itt a művelt területek között nagy számban fordultak elő évek óta elhagyott telkek, nem gondozott szőlőtőkék. Ez a fitoplazma kiválóan telel például az iszalagban, az ecetfában (más néven bálványfa), felhalmozódik és ráadásul ezeken a növényeken semmilyen tünetet sem mutat. A borvidéken három éve kellett a dűlőkön először elrendelni a növényvédelmi karantént, az aranyszínű sárgaság ugyanis olyan mértékben terjedt a tőkéken, hogy azokat tömeges pusztulással fenyegette.
A szőlészek és a növényvédők megosztottak abban a kérdésben, hogy mivel kell védekezni.
A nyers kénnel történő permetezéseknek kétségtelenül van eredménye, a neonikotinoidokat azonban évekkel ezelőtt kivonták a forgalomból. Van olyan vélemény is, ami szerint a rendkívüli helyzetre való tekintettel egyes ilyen szereket ideiglenesen ismét engedélyezni kellene ezen a területen.
Abban nincs véleménykülönbség az eladásra termelők között, hogy a legkisebb parcellákon, az üdülők melletti szőlőskertekben is védekezni kellene. Még azoknak a gazdáknak is, akik kizárólag direkt termő fajtákkal foglalkoznak. Jó hír, hogy már olyan szerek is léteznek az amerikai kabóca ellen, amelyek az ökológiai gazdaságokban is használhatóak, akkor lenne azonban a leghatékonyabb a védekezés, ha minden elhanyagolt tőkét mihamarabb kivágnának. Hiába költ ugyanis a gondos gazda súlyos összegeket a védekezésre, ha a szomszéd nem hajlandó ezt a munkát elvégezni, hiszen a mentesített terület napokon belül visszafertőződik.
Májer János, a badacsonyi területet évtizedek óta ismerő és kutató borász szerint együtt kell élni a következő évtizedekben az aranyszínű sárgasággal és az azt leggyorsabban terjesztő amerikai szőlőkabócával. Hozzátette, nagy veszélyt jelent a külföldről behozott szaporító anyag, ugyanis nagyon sok esetben nem garantált, hogy ezek a vesszők patogén mentesek. Másrészről viszont a hazai fajtákból sem egyszerű hozzájutni jó és vírusmentes szapóritóanyaghoz, a Badacsony ikonikus fajtájánál, a kéknyelűnél például majdnem lehetetlen. A fertőzött szőlőtőkék egyébként kivágás után azonnal pótolhatók, mert az aranyszínű sárgaság a talajt nem fertőzi meg.
Az agrarszektor.hu eredeti cikkét itt lehet elolvasni.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!