Megmozdult a Bükk!
Megalakult a Szövetség a Bükki Borvidékért
2018-09-13 | Pöstényi Zita
Ne ijedjen meg senki, nem földrengés rázta meg az északi hegységünket, de remélhetőleg legalább akkora ereje lesz ennek a megmozdulásnak is. Abban a szerencsében volt részem, hogy több lelkes kollégával együtt részt vehettem a Szövetség a Bükki Borvidékért bemutatkozásán, ahol Borbély Roland, Hajdú Roland és Sándor Zsolt kalauzolt minket végig a túrán.
Ezen a gyönyörű késő nyári napon szőlőtőkék és macskaköves pincesorok között barangolva fedezhettük fel a Bükki borvidék rejtett kincseit. Tekintélyes múltra tekint vissza a régió, hiszen az első írásos emlékek 1313-ból származnak azzal kapcsolatban, hogy itt fontos mezőgazdasági tevékenység volt a szőlőtermesztés. Viszont ezt a nagy kiterjedésű, ám mindösszesen 1750 ha szőlővel rendelkező területet csak 1970-ben nyilvánították hivatalosan Bükki borvidékké.
Jó hangulatban tartunk Nyékládháza felé, majd a borvidék határától kezdve Borbély Roland elkezdi ontani magából a jobbnál jobb sztorikat a borvidékkel kapcsolatban. Tudták, hogy az Avast régen Szent György-hegynek nevezték? És azt, hogy az Avason is készült aszú sárfehér szőlőből? A borvidék keleti oldala Tokajhoz van közelebb, így nem véletlen, hogy korábban tokaji borok lerakataként is használták a pincéket. A nyugati oldal pedig Egerhez húzott, és itt inkább a mennyiségi termelésre alapoztak, pezsgő alapanyaghoz termesztettek szőlőt.
A borvidék régi fényének visszaállítását és újra térképre helyezését tűzte ki célul a frissen megalakult Szövetség a Bükki Borvidékért megmozdulás,
amelyet 14 lelkes bükki fiatal hívott életre. Első körben három induló feladatot határoztak meg: a dűlők feltárását, termékleírásuk változtatási javaslatainak kidolgozását, illetve a szakmailag megalapozott borvidéki fajtakísérletek előkészítését. Ahogy a bemutatkozáskor is elmondták, szeretnének néhány fajtát kiemelni, ami tényleg jól tudja reprezentálni azt, hogy milyen is a bükki bor. Jelenleg a Nyékládháza környéki területeken a zenit, Mályi környékén a zweigelt, Cserépváralján a zengő és Bogácson pedig a chardonnay a jellemző szőlőfajta.
Borbély Roland, Sándor Zsolt és Hajdú Roland
A túránk elején a nyékládházi Pittyén-dűlőbe érkezve rögtön egy mini zenit fajtakóstolón találjuk magunkat. A fajta, amely jó sav- és cukorgyűjtő képességgel rendelkezik, megmutatja több arcát is, kóstolunk reduktív, hordós érlelésű, száraz valamint félszáraz borokat. Eközben kiderül, hogy a zenit remekül működik a Bükki borvidéken, akár a zászlóshajója is lehet. Többek között megkóstoljuk a Gallay kézműves pince Nyékládháza nevű zenitjét, amelynek kapcsán Borbély Roland elmondja, hogy azért esett erre a település szintű névre a választás a bor elnevezése során, hogy felkeltse az érdeklődést a borvidékkel kapcsolatban.
Mi is határozza meg akkor a bükki zenitet? Jelenleg még iránykeresésben vannak, de ami biztos, hogy a nem új hordóban érlelt, finomseprőn tartott, közepes testű verzió lehet a befutó. De mivel a borvidéken elég sok engedélyezett fajta van, nem csak ezzel az eggyel fogunk találkozni. És azért, hogy ne vesszünk el ezek között, kialakítottak egy kétszintű eredet- és értékvédelmi rendszert, mely önkéntes alapon szabályozza és ellenőrzi a rendszerbe belépők borkészítését. A borvidéki palackozott termékpiramis csúcsára kerül a Terroir Bükk, a mindennapokban fogyasztható minőségi palackozott borok pedig a Classic Bükk feltételrendszer eredményeként születhetnek meg. A Terroir Bükk kategóriába már az idei szüret során lehet nevezni, a Classic Bükk kategóriába pedig 2019 januárjától. Az első borok 2019 végére várhatóak.
Nézzük meg közelebbről néhány pontban, hogy mit is takarnak az egyes kategóriák. A Terroir Bükk kategóriába olyan bor nevezhető, amely a borvidék I. osztályú dűlőiről származik és az ültetvény legalább 5 éves, jelenlegi vagy egykori kárpát-medencei fajtából készült, maximum 1,5 kg-os tőketerheléssel, ökológiai művelést folytatva és kézzel szüretelve. A bor alkoholtartalma 12-14 % közötti legyen, maradék cukortartalma maximum 4 g/l, minimálisan 6 hónapig hordóban és 6 hónapig palackban legyen érlelve. A megjelenést tekintve burgundi típusú palackban, OEM BÜKK eredetmegjelöléssel, település és dűlő feltüntetéssel kerüljenek forgalomba. A megjelenésre vonatkozó kritériumok érvényesek a Classic Bükk kategóriára is, de a többi követelmény kevésbé szigorú. Alapanyagának szintén a borvidékről kell származnia, maximálisan 1 szálvesszőnek megfelelő rügyterheléssel. A bor alkoholtartalma 11,5-14% közötti legyen, a minimális érlelési idő 6 hónap.
A zeniteken kívül egy finom és jó hangulatú ebéd közben a borvidék kékszőlőiből, kékfrankosból és zweigeltből készült rozé, siller és vörös tételekből szemezgetünk egy rozé kacsamell társaságában. Ezután még tettünk egy rövid kitérőt a hazaút előtt a méltán híres avasi pincesorra, kitekintéssel a zeniten kívül a borvidéken megtalálható fehér fajtákból készült borok irányába.
Ahogy a nap során többször is hangsúlyozza Sándor Zsolt,
a Bükknek nem felel meg az elég jó bor, kiválót kell készíteni, hogy felfigyeljenek ránk."
Erre törekszik mindenki, aki belépett a szövetségbe. Ezen kívül rendszeresen tartanak egymásnak szakmai előadásokat, ahol megosztják a tapasztalataikat egy-egy munkafolyamattal, illetve akár egy szőlészeti vagy borkészítési problémával kapcsolatban, ezzel is segítve egymás munkáját. Például megtudtuk mi is, hogy a zenit esetében a korai szüretnél, amikor még nincs jelen elég kálium a szőlőben, savvesztés tapasztalható, de ez kiküszöbölhető a későbbi vagy többszöri szürettel.
Szerencsére néhány éve azért hallat magáról a borvidék, fesztiválokon, neves éttermekben, borbárokban is jelen vannak, ami nagyrészt a a borokat forgalmazó pinceképviselet érdeme. Reméljük, a szövetség munkájának köszönhetően a következő években egyre több kiváló bükki bor kerül palackba és sikerül végképp felébreszteni Csipkerózsika-álmából a jelenleg még csak ébredező borvidéket.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!