Megosztó a jövő magyar biobora
Biancákat kóstoltunk
2015-09-07 | Bánlaki D. StellaAz elmúlt években a legtöbb szőlőt a Kunságon telepítették, méghozzá bianca fajtából. Igaz, a fehérszőlő rezisztencianemesítése még javában folyik Pécsett, és kísérleteznek vele Egerben is. Egyesek szerint ez a jelen és a jövő egyik legjobb reduktív biobor alapanyaga itthon, mások erősen kételkednek. Abban mindenki egyetért: a bora megosztó. A Kiskőrösi Szüreti Fesztiválon tájékozódtunk.
A világranglista 92. helyén, a 2010-es évek hazai telepítéseinek csúcsán. Ez az egri nemesítésű bianca fehérszőlő, amely a 23. Kiskőrösi Szüreti Napok egyik sztárvendége volt.
Valószínűleg azért is, mert egyre nagyobb arányban fordul elő az Alföldön. 2010-2013 között például 5161 hektárnyi új ültetvény jött létre a Kunságon, ebben az időszakban e borvidék messze felülmúlta a többit ilyen tekintetben, hiszen ez az összes telepítés 58 százaléka. A telepített fehérszőlők közül pedig a legnépszerűbb toronymagasan a bianca volt 2371 hektárral. Miközben 2000-ben még gyakorlatilag nullához közelített az aránya, ma a borvidék 25-30 százalékán ezt a fajtát találjuk.
Ennek oka valószínűleg az, hogy a bianca biztonságos terméshozamot és stabil minőséget jelent. Ezen kívül a bora jól beleillik az utóbbi évek borfogyasztási trendjeibe, vagyis jól iható, friss reduktív bor készíthető belőle jó ár/érték-arányban. Legalábbis ezt mondják róla.
De mit tud valójában?
A bianca régi neve Egri csillagok 40, az Eger 2 (seyve-villard 12375 magvetéséből) és a Bouvier keresztezésével Csizmazia József és Bereznai László állította elő; fajhibrid, rezisztencianemesítése 1949-ben kezdődött – írja a Wikipedia. Egerben ma 32,4 hektáron termesztik, de ott van Pécs környékén is, illetve Ausztriában, Svájcban, Ukrajnában és Kínában is.
Petra x Bianca =
A jázmin fajtajelölt Kozma Pál rezisztencianemesítő programjából származik. A jázmint a petra és a bianca fajtákból 1986-ban állították elő. Korai fakadású, korai érésű, közepes termőképességű. A petra és a bianca keresztezéséből származik a bácska is. A biancát ezen kívül például a pannónia fajta előállításakor is használták.
A növényt erős tőke, bronzos vitorlák, ötszögletű, alig tagolt levél jellemzik. A fürtök inkább kicsik, 70-100 gramm súlyúak. A rügyei későn fakadnak, amely nem hátrány az alföldi fagyok idején. A gyümölcs azért jó fagytűrő és korán érik, az aszályra érzékeny. Az öko művelés szempontjából összességében rendkívül előnyös,hangzott el ez egyik előadáson, mivel nem fogékony sem a peronoszpórára, sem a lisztharmatra, sem a rothadásra. Az előadók többsége ugyanakkor a fajélesztők használatának fontosságát hangsúlyozta.
Kihívások a bianca borkészítés során – ezen a slide-on olyan pontok szerepeltek, mint hogy jó cukorgyűjtő, ezért nem megfelelő szüreti időpont esetén gyorsan elveszítheti savait. Hajlamos a barnulásra, magas pektinjei miatt pedig nehezebben préselhető, illetve a mustja nehezebben ülepszik. Borstabilitás terén is nehézségekkel küzd.
A fajta rezisztenicanemesítése most Pécsett folyik, innen néhány "nyers" bort is kóstolhattunk az előadás után. Ezek illata nem tűnt teljesen tisztának.
Ezért mondta mindegyik előadó, hogy ez egy megosztó fajta? – kérdezte valaki a tömegben. A korty nem volt elegáns, sem intenzív, de frissítő, inkább citrusos, enyhén virágos, rövid. Hiányzott az igazi karakter. Valóban olyan volt, mint az olcsóbb kategóriába tartozó hazai reduktív társai. Az biztos, hogy kitörési pontot ilyen formában nem jelent, még a bioborok között sem.
Két, már forgalomba hozott tétel is szerepelt a sorban, amelynek címkéjén ugyan nem volt feltüntetve, de ezekben a fajta valószínűleg inkább házasításként jelent meg. Ez mindenképpen a javára vált, illetve itt egy tisztább technológia, valamint némi fajélesztő is érződött.
Itthon jelenleg elsősorban az Ódányi Birtok foglalkozik biancával, méghozzá permetezés nélkül. Bio formában ott van a Somlaibor kínálatában is. De a fajta megtalálható félédes formában a kiskunhalasi Szőke Pincészetnél, vagy a szlovákiai Csernusnál, Ipolynyék közelében.
A kép az odanyi.hu oldalról származik.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Lérins szigetek: a szerzetesek bora Cannes partjai mellett
"10 éven belül mi leszünk az új mediterráneum”
Magyar fotós, a Borkollégium oktatója nyerte az OIV Centenáriumi fotópályázatát
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!