Minden évben még többet kell adni
Interjú Nagy Lászlóval 1. rész
2013-11-14 | Tóth Adrienn
A Badacsonyi borvidékhez tartozó Villa Tolnay Borház központja a Csobáncon található. A pincészet jelentős beltartalmú, szerkezetileg egyenes borai régóta ott vannak a meghatározók között a régióban, és különösen jól teljesítenek élettartam szempontjából, jól reagálnak a hosszabb palackos érlelésre. Mindezek okáról is kérdeztük Nagy Lászlót, a pincészet borászát.
2008 óta dolgozom borászként a Villa Tolnaynál azzal a céllal, hogy a korábban visszavonultan tevékenykedő pincészet minél több figyelmet kapjon. A kezdeti idők ma már távolinak tűnnek, de emlékszem, két évre volt szükség ahhoz, hogy a pincészet tulajdonosa, Philipp Oser és közöttem kialakuljon az a bizalmon alapuló baráti viszony, amely mára az együttműködésünket jellemzi.
Borászként kerültél ide, a szakmai ismeretek rendelkezésedre álltak. Volt olyan, amit Te tanultál a más szakmában sikeresnek számító tulajdonostól?
Hozzá kellett szoknom az általa képviselt svájci szigorhoz és precizitáshoz, de úgy gondolom, ettől több lettem. Philipp kifejezetten határozott elképzelésekkel bír a borokkal kapcsolatban, ezért többször akadtak fesztültségek közöttünk. Meg kellett küzdenünk egymással azzal kapcsolatban is, hogy a borkészítéskor mit vállalunk fel, és fel kellett osztanunk a feladatokat.
Úgy gondolom azonban, hogy ahhoz, amilyenek a Villa Tolnay borai manapság, mindkettőnk tudására és tapasztalatára szükség volt. Számomra a minőség a szőlőben dől el, én ezt adtam hozzá, Philipp pedig annak hozadékát, amit az elmúlt évtizedekben borkóstolási tapasztalatként összegyűjtött. Ha vele járok Franciaországban, olyan ajtókon jutunk be kóstolni, amelyek a turisták előtt zárva maradnak.
Mennyit lehet tanulni az ilyen külföldi utakon?
Rengeteget. Úgy látom, hogy külföldön másképp állnak a borászok a szakmai vendégeikhez, elmondanak mindent, nem titkolóznak és fogják eredményeiket egyszerűen a termőtájra. Burgundia a pinot noirok és a chardonnay-k terén, Wachau a zöld veltelinik kapcsán, Ausztria és Németország pedig a rajnai rizling esetében szolgált példaként.
Ez a nyitottságot mi is igyekszünk képviselni, ezért szervezünk olyan kóstolókat a badacsonyi fiatal borászok részére, amelyeken ezeket a nemzetközi referenciaborokat a sajátjainkkal együtt kóstoljuk.
Mit látsz, hol tart most a Villa Tolnay?
Nehéz volt eljutni idáig. Rengeteg feladatot jelentett a szőlő, volt olyan időszak, amikor a hat hektárt majdnem egyedül műveltem. Ehhez még az is hozzáadódik, hogy az ismertté válás érdekében rengeteg kóstolóra kellett járni, de úgy látom, hogy mára ennek mind beérett a gyümölcse.
Bécsben a Palais Coburgban rendezett bor-világkiállításon egyedüli magyarként voltunk jelen, és Nyugat-Európa több meghatározó éttermében vagyunk ott, például a bécsi Grand Hotelben. A hazai piac tekintetében pedig azt is fontos eredménynek tartom, hogy több év szünet után ismét visszakerültünk a Bortársasághoz, amely a budapesti elérhetőségünk szempontjából nagy jelentőségű.
Hogyan fogalmazható meg, hogy mitől lesznek egyediek a Villa Tolnay borok?
Úgy gondolom, a másság egyik legfontosabb eredője a megfelelő érlelési idők megtartása. A 2012-es borok nálunk nyáron még hordóban voltak, az első 2012-es tételek a Sauvignon Blanc és a reduktív iskolázású Rajnai Rizling még csak mostanában kerültek piacra, a 2011-es hordós érlelésű borainkkal együtt.
Hogyan alakult 2010?
Nagyon érdekes számomra az évjárat fogadtatása: azt tapasztalom, hogy olyan mértékben le lett járatva 2010, hogy vannak, akik egyszerűen nem hajlandóak megkóstolni az ebből az évből származó borainkat, pedig a 2010-es rajnaink a svájci Les Trois Rois-ban, ahol kifejezetten széles rajnairizling-kínálatot tartanak, is sikert aratott.
Mennyiben tekinthető állandónak vagy változónak a mód, ahogy dolgoztok?
Minden évben adni kell valami pluszt ahhoz képest, amit az előző évben tettünk. Az sosem elég, ami tavaly még jó volt. Fontos, hogy ha az újításokról beszélek, általában a szőlőre gondolok. Ha az utóbbi éveket vizsgáljuk, elmondhatjuk, tovább csökkentettük a mennyiségeket, és annak érdekében, hogy megőrizzük az egyensúlyt, ezzel párhuzamosan előbbre hoztuk a szüret időpontját.
Annak érdekében, hogy még lejjebb faragjuk az alkoholtartalmakat, és képesek legyünk megőrizni a savakat is, a korábbiaknál is nagyobb figyelmet fordítunk a megfelelő levelezésre, ugyanis sok esetben ez felelős az érés felgyorsulásáért. A határozott savgerinc pedig elengedhetetlen, ha olyan borokat akarunk készíteni, amelyek tíz évig életképesek.
Cikkünket holnap ITT folytatjuk.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
"10 éven belül mi leszünk az új mediterráneum”
A Top 100 legjobb bor közé már csak aranyérmesek kerültek
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!