Siklósra fókuszálunk
Interjú Pohl Péterrel 1. rész
2014-01-10 | Tóth AdriennA téli napokra szánt villányi interjúsorozatunkat a Sauska Pincészettel indítjuk. A tulajdonos, Sauska Krisztián nevét viselő pincészet a déli borvidéken 2006-ban startolt. Mára azonban az itt elkészülő vörösborsort a száraz és édes fehér kategóriában ugyanezt a nevet viselő tokaji borok egészítik ki. Pohl Péter birtokigazgatót arra kértük, tekintse át velünk a Sauska Villány eddig megtett útját.
Ha a pincészet fejlődését akarjuk áttekinteni, a legjobbnak azt tartom, ha végigkövetjük a Cuvée 7 eddigi történetét. A bor először 2006-ban készült el. Ekkoriban még csak terveztük, hogy Siklóson bővítjük a szőlőterületeinket, így ebben az évjáratban még vásárolt alapanyaggal dolgoztunk. Végül 2007-ben vásároltuk meg a kiszemelt ültetvényt, amely időszak a korábbiakhoz képest erőteljes növekedést és más irányú fejlődést hozott.
Miben nyilvánult ez meg?
A Sauska indulásakor még Villány számított preferáltnak, a Kopár, az Ördögárok és a Konkoly jelentették a biztonságot. Amikor ezt követően Siklóson is szert tettünk területekre, arra lettünk figyelmesek, hogy az innen érkező szőlő más színt hozott.
A villányi és a siklósi alrégiók között nemcsak klimatikus szempontból, hanem talajtanilag is jelentős a különbség. A kivételt a Kopár jelenti, hiszen ott a siklósi ültetvényekhez hasonlóan vékony a termőtalaj. Amíg azonban a Villányhoz tartozó Kopárt kifejezetten meleg klíma jellemzi, addig a siklósi ültetvényünk egy hegytetőn húzódik, ahol a nagyobb tengerszint feletti magasság és a szél más savszerkezetet hoz létre a borokban. Ezt pedig a tapasztalataink szerint minden fajtánknak jót tesz.
A kezdeti Villány-központúság után mára oda jutottunk, hogy a jelenleg legnagyobb nemzetközi elismerésnek örvendő borunk, a 2009-es Cuvée 5 többségében siklósi alapanyagból készül.
Milyen jelentőséget tulajdonítotok az ültetvények korának?
A Kopárban található, a ’90-es évek elejéhez kötődő merlot szőlőnk kivételével nem dolgozunk régi szőlőkkel, fontosabbnak tartjuk a saját elvárásaink szerinti ültetvényszerkezetet, ezért a többi mind új telepítés. A 2000-es évek derekán létrehozott ültetvények mára olyan kort értek el, amelyekre stabil működés a jellemző, és magas minőségű termést produkálnak.
Ha a Cuvée 7-et tekintjük viszonyítási pontnak, hogyan fogalmazható meg a pincészet célkitűzése?
A hitvallásunk egyértelműen a nagy vörösbor előállítása. Mindent ennek rendelünk alá: a borászati és a szőlészeti munkát ennek megfelelően terveztük meg és építettük fel. Azért a Cuvée 7 a viszonyítási pont, mert ez a lehető legjobb bor, amit igyekszünk elkészíteni.
Mi a helyzet az e fölé pozicionált Cuvée 5-tel?
A Cuvée 5-öt nem tervezzük. Csak ha kivételesen magas minőségű bor áll a rendelkezésünkre, akkor születik meg. Ezért fogalmazok úgy, hogy a Cuvée a zászlósbor, amelynek egyben komoly piaci szerepe is van, ezért erre tudatosan kell készülnünk.
2006 óta változott-e a borok stílusa?
Igen, ahogy egyre jobban megismertük a területeinkben rejlő lehetőségeket. Sokat számított az is, hogy első konzultánsunk a kaliforniai Paul Hobbs volt, aki a minél magasabb koncentrációjú, nagytestű borokat preferálta, így kezdetben a Sauska villányi borai is ennek szellemében készültek. A szemlélete és a tudása nagy hatással volt ránk, különösen a szőlészet és a házasitások terén, de az már saját, tudatos felismerés volt, hogy az elegánsabb, könnyedebb irányba menjünk el.
Nem tudunk uniformizált recept alapján dolgozni, mindenhol alkalmazkodnunk kell a termőtájhoz. Siklós például merlot-ból ad kiemelkedőt, míg a villányi területek a cabernet sauvignonból. Persze ez az átalakulás nem egyik napról a másikra ment végbe, szükség volt arra is, hogy az ültetvények elérjék a felnőttkorukat.
Fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy ma mekkora figyelmet szentelünk az eltérő dűlők, fajták megfigyelésének. Az alapos analizálás érdekében elkülönítetten megy végbe a szüret és a feldolgozás, mert úgy gondoljuk, hogy egyedül így válik összehasonlíthatóvá a közöttük lévő eltérés.
Beszélnél részletesebben a fontosnak tartott területetekről?
Az Ördögárok – amely dűlőn jelenleg öt termelőnek vannak ültetvényei – kezdetben a Cuvée 13 alapanyagát adta. Bár maga a termőtáj magas presztízsnek örvendett, mi úgy tapasztaltuk, hogy nagyon vadak az innen származó tanninok. Mára megváltozott a helyzet, ehhez azonban egyrészt a meliorációra, másrészt a korábban említett időre volt szükség, azaz ahhoz, hogy a tőkék magasabb kort érjenek el.
Meddig számít fiatalnak egy ültetvény?
A tapasztalataink szerint 10-12 éves korára elér egy olyan mélységet a gyökérzet, hogy onnantól hozzáadjon a bor minőségéhez. Amíg ez nem történik meg, addig az alapborainkhoz használjuk fel a gyümölcsöt.
Említetted az Ördögárokban véghezvitt talajjavítást. Mekkora munkát jelentett ez?
Rengeteget. A megvalósításához először tizenhét szakhatóságtól kellett véleményt kérnünk. Kivágtuk az itt található fákat a gyökerükkel együtt, majd a humuszréteget 20-30 cm vastagságban felszedtük, és félretettük, akár egy szőnyeget. Ezt követően a szaktervező utasításainak megfelelően úgy alakítottuk ki a felületet, hogy egyrészt a traktoros művelés megvalósíthatóvá váljon, másrészt a talajtakarónak is stabilitás biztosítsunk. A folyamat végén került vissza a régi humuszréteg. Ezután a tápanyag visszapótlása öt éven át zajlott, ennyi idő kellett, míg annyi trágyát hordtunk vissza, ami elegendő volt, hogy újra kiegyensúlyozottan működhessen a talaj.
Racionális ilyen mértékű munka befektetése a szőlőbe?
A pincészet létrehozásakor egyértelműen a borászati munkákon volt a hangsúly, mára azonban ez egyértelműen megváltozott. Jelenleg sokkal több erőforrást fektetünk a szőlőművelésbe, és ennek alapja a jó dűlő, a jó ültetvény.
Az eddig megszerzett tapasztalatainkat felhasználjuk következő lépéseinkkor. A Kopárban például jelenleg folyik egy 2,5 hektáros ültetvény átalakítása, amelyből 1,5 hektáron bakművelést alkalmazunk. Ehhez egy bozótos területet alakítottunk át, amelyet korábban szőlő borított. Cabernet franc, kékfrankos és merlot került ide. Siklóson pedig a chardonnay ültetvényeink helyét foglalta el kékfrankos és cabernet franc. Ezt követően a jövőben már csak kékfrankos telepítését tervezzük, esetleg syrah-ét a rozéhoz.
Hogy fogalmazható meg ez után a borászati koncepció?
A borászat félmillió palackos kapacitású, ennyi bort tudunk elkészíteni hozzávetőlegesen egy év alatt. A folyamat során a lehető legkevesebb beavatkozásra törekszünk, persze ennek megvalósításának vannak bizonyos technikai feltételei, amelyeket biztosítani kellett. Ebben a nagyságrendben tudatosan kell dolgoznunk, nem a romantika számít.
A borászat eszköztára azt teszi lehetővé, hogy hatékonyan és egyben kíméletesen működhessünk. A durva beavatkozás nem tesz jót az alapanyagnak. A pince kialakításakor ezért az volt a célunk, hogy kompromisszummentesen dolgozhassunk. A feladat számunkra az, hogy finoman, magunkat folyamatosan kontrollálva végezzük a dolgunkat. Ez nem egy családi borászat, amelyben hárman dolgoznak, itt állandó garanciát kell nyújtanunk a tulajdonosnak, hogy minden jól megy.
Interjúnkat holnap ITT folytatjuk.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!