Száz százalékon pörög a Villányi Franc
3 borász, 6 bekezdés, 9 bor
2016-12-01 | Bognár Attila
Fotók: Benkő Molnár Fanni / Winelovers
Az idei Bordói November Nagykóstoló első mesterkurzusa a Prémium Villányi Franc-okat állította a középpontba 100% franc 100% Villány címmel. Az eredetvédett bortípus egyre nagyobb publicitást kap, egyre komolyabb sikereket ér el itthon és külföldön egyaránt, egy héttel ezelőtt pedig nemzetközi seregszemlét is szenteltek neki Villányban. Ennek megfelelően teljesen meg is telt a terem az érdeklődőkkel. Három kiváló villányi borász várt engem is a prezentációjával és boraival.
Ipacs Szabó István, a Vylyan Pincészet főborásza ragadta magához a szót elsőként: egy Hamvas Béla idézettel nyitott, melyben a cabernet franc-t egy gavallérhoz hasonlította. Olyan gavallérhoz, amely megtalálta helyét és kiválóan érzi magát a Villányban, mert minden adott a sikeréhez: termőhely, talaj, klíma, növény- és állatvilág valamint a helyi emberek, és a borászok.
A borász felidézte, hogy az alapkőzet Villányban a mészkő, felette agyagos-löszös könnyen felmelegedő talajréteg, sok dűlőben kelet-nyugati irányú fekvés, tájolás. A klíma ideális, hiszen Magyarországon itt a legkiegyenlítettebb, itt a legenyhébb a tél, a napsütéses órák száma (2150 óra felett) és az éves csapadékmennyiség, a fagymentes napok száma és az átlaghőmérséklet pedig ideális. A cabernet franc nem szereti a hűvös klímát, és az ilyen területeket, mert akkor nem tud beérni, zöldes, vegetális jegyeket mutat. 101 védett növényfaj található a borvidéken, melyek közül a legfontosabb a kikerics, olyannyira, hogy ezt választották az itteni borok logójának is, amelyet minden eredetvédett palackon szerepeltetni kell.
Aztán Ipacs Szabó a fajtáról mesélt, mely francia eredetű, jelenleg a világon a huszadik legelterjedtebb fajta, de míg Franciaországban az összes szőlőterület 3,8%-át adja, Magyarországon belül pedig csak 2%-át, addig Villányban már 14% ez az arány, és egyre növekszik. Fajtatisztán csak a Loire-völgyben és Villányban készítenek belőle bort, Bordeaux-ban a házasítások egyik elemeként fordul elő. Közepes termésmennyiséget produkáló fajta, mely már a tőkén koncentráltságot hordoz magában. Fürtje kis bogyókkal rendelkezik, viszonylag keveset terem, alacsony lékihozatal jellemzi. Ezért István szerint a villányi öregek a gazdagok borának tartották.Feszes savak, intenzív illat és ízek, sok de jól érlelhető tannin, gyümölcsös karakter jellemzi. A fajtát Villányba még a tizenkilencedik század végén Teleki Zsigmond hozta, szerepe azóta erősödik. Már 2000-ben megírta Michael Broadbent a Decanter magazin hasábjain, hogy: "A cabernet franc Villányban találta meg természetese otthonát".
Ezt követően Szakál Zoltán, a Csányi Pincészet borásza vette át a szót, aki a cabernet franc világban és nálunk betöltött a szerepéről, a termőterületek nagyságáról mesélt. A világon Magyarországon van a negyedik legnagyobb terület a fajtából (Franciaország, Olaszország és Kalifornia után). Olaszországban például egyre érdekesebb Friuli szerepe, ahonnét teljesen más karakterű borok kerülnek ki, sokkal fiatalabban, kevesebb vagy semennyi hordós érleléssel. Míg Loire-ban nem is annyira fajta, sokkal inkább a terroir van a középpontban, jól megfogható mineralitással és gyümölcsös hangsúllyal.
Villány tehát letette a voksát e fajta mellett. Adódik a kérdés, hogy miért nem a cabernet sauvignon, hisz a borvidéken a 90-es években sokan ez irányban indultak el, és értek el sikereket. Zoltán szerint azonban a franc sokkal megbízhatóbb fajta, mint a sauvignon, sokkal biztosabban beérik, a hordós és a palackos érlelést is nagyon szépen meghálálja, óriási potenciál rejlik benne. Ennek alátámasztására elmondta, hogy 2006 óta rengeteg kiemelkedő évjárat fordult elő a borvidéken: 2006, 2007, 2008, 2009, 2011, 2012, 2015, 2016melyekből származó franc-okat érdemes lesz majd összekóstolni, és a fejlődést, a stílus alakulását figyelemmel kísérni.
Harmadikként Gere Zsolt (Gere Tamás és Zsolt Pincészete) következett, a két előző nem tősgyökeres villányi után, egy igazi helyi, bennszülött borász. Ő a borvidéki fajtaösszetételről és az eredetvédelmi szabályozásról mesélt.
Szerinte
mára cabernet sauvignon túltermelés alakult ki a borvidéken jelenleg ez a legnagyabb területen termesztett fajta (kb. 440 hektár), a portugieser a második (380 ha), míg a franc csak a harmadik (330 ha). A borászok azonban egyre inkább átállnak arra, hogy csak saját termést használnak a prémium boroknál, így felvásárolt szőlő jelentősege csökken a borkészítésnél, ez pedig meglátszik a sauvignon árán, mely lefelé indult el. A trend tehát erről az oldalról is a franc malmára hajtja vizet.
Zsolt is kiemelte a franc megbízhatóságát a nagyobb testvérével szemben, szerinte utoljára 2012-ben volt kiemelkedő évjárat sauvignon-ból. Beszélt az eredetvédelmi szabályozás változásáról is. 2014-es évjárattól kezdve bevezettek egy super premium kategóriát, ahol a termésmennyiség maximum 35 hektoliter/hektár lehet, ez a termékpiramis csúcsa, míg alatta a premium kategóriánál ugyanez maximum 60 hl/ha. Villányi Franc néven forgalomba kerülő bor csak e két kategóriában készíthető 100% cabernet francból, míg az alattuk lévő classicus kategóriában (max. 90 hl/ha) cabernet franc-ként hozható forgalomba. A premium és a super premium kategória esetén kötelező elem a palackok címkéin az egyedi azonosításra szolgáló QR-kód, a Villányi Franc logó és A Villányi Franc az elegancia és a harmónia megtestesítője felirat magyar és angol nyelven.
Az izgalmas és érdekfeszítő információk után poharakba került a kilenc bor, mégpedig kilenc különböző pincétől. Évjárat szerinti csoportokban kóstoltuk őket.
Csányi Pincészet Chateau Teleki Villányi Franc 2012: Száraz ősz és a szokottnál két héttel korábbi érés, és így szeptember végi szüret jellemezte ezt az évjáratot a pincénél. A cél az volt, hogy sikerüljön megőrizni a borokban a gyümölcsös jegyeket. Ennek megfelelően a bor illatában az áfonyás, szedres jegyek dominálnak. Kóstolva a gyümölcsök mellett már a markáns tanninok vezetik a bort, ízben a hordós jegyek erősebbek, a szerkezetet a közepes savak és a visszafogottabb alkohol (13,5%) biztosítják. A pince médium pörkölésű, vegyesen új és használt barrique és nagy ászokhordókat használt.
Polgár Pince Cabernet Franc 2012: Teljes egészében a Kopár-dűlő termése, a szüret kicsit későbbi, mint az előző bornál. Színe is mélyebb rubin hozzá hasonlítva, 18 hónapos hordós érlelést kapott. Illatban komplexebb, összetettebb, szépen jönnek belőle a feketebogyós gyümölcsök és kis szilva is. Kóstolva egyensúlyt mutat, az alkohol magasabb (14,5%), de nem lóg ki az összképből, komoly test, sok tannin, de nem a durva és húzós fajtából. Jó hordóhasználat, a hordós jegyek nem uralkodnak el a boron, ízben is élvezhető gyümölcsösség. Számomra az est egyik pozitív meglepetése.
Gere Attila Pincészete Villányi Franc 2012: A Csillagvölgy-dűlő termése, októberi szüret, erősen korlátozott, 25 hl/ha termésmennyiséggel. Nagyon sötét mélyrubin szín, illatában hordófűszerek, vanília, kakaó, fekete bogyós gyümölcsök, főleg áfonya és szeder, a háttérben szolidan kék virágok. Kóstolva a hatalmas mennyiségű tannin uralja, de szerencsére nem annyira durva és szárító, ugyanakkor még idő kell neki a palackban, hogy integrálódjon. Testes, vastag, tömény, nagyon koncentrált bor, talán egy picit több savval egyensúlyosabb lenne. Alkohol magas, de nem billen el a bor ebbe az irányba.
Vylyan Villányi Franc 2012: Ipacs Szabó István szerint igyekeznek minden évben az optimális érettséget megtalálni, hogy a szőlő ne menjen át a lekváros jegyeket mutató túlérettség irányába, és őrizze meg a gyümölcsösséget. A bor illatában elsőször a hordós, pörkölési jegyek dominálnak, kávé, füst, avar, fekete csoki. Szellőztetve lassan jönnek az ezek mögött megbúvó fekete bogyós gyümölcsök is. Kóstolva kicsit kisebb a hordó dominanciája és erősödnek a gyümölcsök, a tannin viszont rengeteg és még nem integrálódott, idő kell még neki. Szép savszerkezet keretezi a bort.
Bock Pince Villányi Franc 2012: Teljes mértékben a Fekete-hegy termése, erős hozamkorlátozás, többszöri szürettel. Erjedést követően hosszú, 24 hónapos új barrique hordós érlelés. Illatban ez erősen dominál, kávé, csokoládé, bőr, likőrösség érezhetőek. Szellőztetve előjönnek az erdei gyümölcsök és egy kis fekete cseresznye is. Ízében is a hordó erőteljes jelenléte jellemző, nagyon robosztus, tömény testes, kissé nehézkes bor. Mindene nagy, masszív savak, rengeteg tannin, és nagyon magas alkohol (15,3%). Sok időt kell finomodnia a palackban. Mindenképp ételt kíván (persze az előzőek is), de ahogy az előadók fogalmaztak, ez nem az a bor, amit esti tévézéshez egy az egyben megiszunk.
A 2012-es évjárt Gere Zsolt szerint kiemelkedő volt, nagyjából hasonlóan jó, mint a sokra tartott 2003-as. Nyilván ezek a borok még nagyon fiatalok, hosszú érésre van szükségük a palackban, hogy kibontakozhassanak és teljes fényükben pompázhassanak. A következő blokkban a korábbi évjáratok érkeztek, először három 2011-es tétel, majd egy 2008-as.
Gere Tamás és Zsolt Pincészete Villányi Franc 2001 válogatás: Három dűlő termése: Csillagvölgy, Kopár, Várerdő. Az úgynevezett „kék címkés” prémium sorozat tétele. A hordóhasználat vegyes, 20% új barrique, de van 20 hektós nagy hordó is, melyekben összesen 20 hónapot töltött a bor. Illata lassan fejlődik, benne elsőként rumos szilvás, konyakos jegyek, hordófűszerek, füst. Kóstolva is ezek a dominálnak, markáns tanninok kíséretében, melyek nem szárítóak. Rumos csoki, aszalt szilva, a háttérben szolidan lila virágok színezik az ízképet. Egyensúly, hosszús lecsengés, jól fogyaszthatóság.
Stier Pince Cabernet Franc 2011: Siklós környéki dűlők termése, a borász Riczu Tamás. Illatában erősen a hordó játssza a főszerepet, sokáig nem is jön más belőle csak kávé, kakaó, csokoládé, vanília, jó darabig kell szelőztetni, mire előjön a feketeribizli és az áfonya. Kóstolva is a hordós jegyek uralkodnak, szerecsendió, avar, füst, étcsoki, földesség, a kevés gyümölcs a háttérbe szorul. Robosztus, testes, tömény, kissé talán nehézkes bor, erőteljes hordó uralommal és rengeteg tanninnal, melynek még integrálódni a kell. Meghálálja a palackos érlelést.
Tiffán Ede és Zsolt Pincészete Cabernet Franc Grande Selection 2011: A Sterntal-dűlő termése teljes egészében, erős hozamkorlátozással, kb. 1 kg/tőke, összesen nagyjából 22hl lett a termés. Második töltésű francia barrique hordókban érlelve, bár a pince egyre inkább a nagyobb hordók híve. Az elején bőrös, alkoholos, konyakos, kicsit lekvárosba hajló gyümölcsös illatokkal nyit. Kóstolva nagy test, sok alkohol (15%), jelentős mennyiségű tannin, melyet komoly, de szép szerkezetű savak kereteznek, és a gyümölcsös vonal sem szorul a háttérbe. Ugyanakkor az egész anyag valahogy szépen összeállt, egységes képet mutat, nem lóg ki semmi sem belőle, úgy nagy, hogy közben egyensúlyos is. Hosszú lecsengés, sokáig tartó élmény.
Malatinszky Kúria Cabernet Franc 2008: Máriagyűdi területek termése, organikus művelés, 20 hl/ha termésátlaggal. Negyven napig héjon erjesztve, majd 500 literes hordókban érlelve, szűretlenül palackozva. Közepesnél intenzívebb illatában nagyon szépen jönnek az erdei gyümölcsök már az elején, a hordós jegyek szolidak, szépen a háttérbe húzódnak. Kóstolva is ezek adják a bor vezérfonalát, már az első korty kifinomult struktúrát sejtet. Nagy szép tanninok, egyensúly, hosszú lecsengés, komplexitás. Számomra a borsor legszebb tétele.
A végére tanulságként pedig annyi, hogy
ezek a borok nagyon komoly tételek, a magyar vörösborok csúcskategóriáját célozzák meg, minőségben és árban is. Önmagukban nagyon tömények, mindenképp javasolt melléjük valamilyen étel, és a palackos érlelést is biztosan meghálálják. A villányi borászok letették a franc mellett a voksukat, elindultak egy hosszú úton, melynek még az elején járnak, de itt legalább van egy koncepció, egységes szabályozás, perspektíva és célok. Sok hasonló kéne a magyar bortársadalomban.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!