Tiszta öröm
David Bourdaire-rel beszélgettünk 2. rész
2012-11-20 | Tóth Adrienn
A Bourdaire-Gallois champagne-ház fejével, David Bourdaire-rel készített interjúnk első részében a pincészet hatvanéves történetéről volt szó, többek között arról, miért döntöttek úgy, hogy kilépnek a szövetkezeti rendszerből. Beszélgetésünket azzal fejeztük be, hogy a pincészet ültetvényeinek talajösszetételéről és az alkalmazott szőlőfajtákról beszélgettünk. Ma az utóbbi témát bontjuk tovább.
Cikkünk első részéhez kattints IDE!
Különösen szívesen beszélt eddig a pinot meunier-ről, amely nálunk egy kevésbé ismert szőlőfajta.
A múltban sokkal jelentősebb volt a meunier szőlőterületek nagysága Champagne-ban. Ez a fajta vastagságot adott a pezsgőknek, amely jól ellensúlyozta a pinot noir erejét és a chardonnay agresszivitását. A hátránya az volt, hogy alacsonyabb termésmennyiséget produkált, és kevésbé volt alkalmas a hosszú érlelésre a másik két fajtához képest. Így évről évre az új telepítéseknél a pinot meunier-t felváltotta a chardonnay és a pinot noir.
Ennek ellenére Champagne ültetvényeinek 32%-át még mindig a pinot meunier adja. Ennek következtében nem szűnt meg jelentős szerepe a házasításokban, de a divat miatt a termelők inkább a másik két szőlőfajtáról beszélnek.
Mit gondol, miért szorult a háttérbe a pinot meunier?
Champagne-ban az emberek sokáig olyan pezsgőket készítettek, amelyeket a természet adott. Manapság a piaci érdeklődés miatt a termelők többsége nagyobb mennyiséget akar előállítani, hogy több profitot könyvelhessen el. Ennek köszönhetően előtérbe kerültek a jelentősebb mennyiséget adó fajták, főleg a nagyobb házak esetében.
A Bourdaire-Gallois miért helyezi ilyen körülmények között előtérbe a pinot meunier-t?
Szüretkor elkülönítem az egyes tételeket aszerint, hogy mely területekről származnak és milyen alanyfajtán növekedtek. Hihetetlen különbségek érezhetőek attól függően, hogy a pinot meunier Pouillonból, Viller-Franqueux-ból vagy Hermonville-ből érkezik, és hogy 3309C, 41B vagy SO4-es alanyfajtákon érik be a termés.
Ez a fajta a talajadottságok miatt fantasztikus eredményekre képes az ültetvényeinken, ennek következtében a szőlőink 85%-át meunier alkotja, a tőkék átlagéletkora 39 év. A legtöbb tételünkben szerepel, a brut és a rosé kizárólag ebből áll, a reserve, a prestige és az évjáratos tételben pedig 30-50% között mozog az aránya.
Hogyan jelenik meg a különbség a pezsgők tekintetében?
Minden szőlőfajta mást ad a pezsgő alapját adó házasításhoz. A meunier gyümölcsösséget és testet ad, a pinot noir erőt és struktúrát, a chardonnay pedig frissességet és érlelési potenciált. Ahhoz, hogy olyan pezsgőt nyerjünk, amilyet elképzelünk, megfelelő borokat kell készítenünk.
A pinot meunier kapcsán egy olyan hozzáállásról beszélgettünk, amely által a ház eltér az átlagtól. Más területen is megmutatkozik ez?
Az utóbbi években megváltoztattam a szőlőművelésünket. Ebben nemcsak a szélsőségessé váló klímának volt szerepe, más dolgok is átalakultak. Ezen átformálódás keretében füvet telepítek a szőlősorok közé, művelem a szőlőtőkék alatti talajrészt, csökkentettem a kemikáliák használatát és az egy hektárra jutó rügyek számát, a kívánt érés elérése érdekében nagyobb lombfelületet hagyok a szőlőn.
Ennek a szemléletmódnak megfelelően formáltam át az ültetvényeinket, alakítottam át azt a rendszert, amellyel a szőlőben és a pincében dolgozunk. Igyekszem a lehető legtisztábban dolgozni, kísérleteket folytatok a biogazdálkodással is.
Hogyan fogalmazná meg e változás jelentőségét a pincészet történetében?
Nagyapám ideje alatt sok minden átalakult. A korábban lóval művelt területekre traktorok kerültek, valamint jelentős mértékben emelkedett a kemikáliák alkalmazása. A szüleim csak ezt a módszert ismerték. Nekem már tanulmányaim miatt több információ áll a rendelkezésemre, és most lehetőségem van a változtatásra: megtehetem azt, hogy a hagyományos módszert modern eszközökkel valósítom meg.
Ha nem vagy beteg, nem kell gyógyszert szedned. Ha mégis elkapsz valamit, és vársz két-három napot, jobban leszel, és a szervezeted erősebbé válik. Ugyanez történik a szőlőnél is. Ha olyan jeleket látunk a tőkén, amelyek betegségre utalnak, megállunk, alaposabban megvizsgáljuk azokat, és csak akkor avatkozunk be kemikáliák segítségével, amennyiben feltétlenül szükségesnek találjuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a törvényileg előírt mennyiség 30-60%-át használjuk fel, és kizárólag eső előtt permetezünk. Ha nincs eső, nincs kezelés.
Hogyan mutatkozik meg ezen változtatások hatása?
Úgy érzem, a szőlőm jobb egészségi állapotban van, zöldebbek a levelek, kiegyenlítettebb a termés. Több állat fordul meg a szőlősorok között, mint korábban, főleg foglyok és vadkanok, és talajban is egyre több élet van, amit a féregállomány növekedéséből látunk. Mindezek az emelkedő organikus aktivitásra, a tisztább munkára utalnak.
Hadd jegyezzem meg még, hogy számomra nagyon fontos a munkánk tisztasága, és ezen nemcsak a szőlőben és a pincében lezajló változásokat értem, hanem azt a szándékomat is, hogy minél több borkedvelőnek és újságírónak felnyissam a szemét a világunkban létező tévedésekre és hazugságokra. Ezért javaslom mindenkinek, hogy kóstoláskor inkább a saját érzékszerveiben bízzon, mint az adott termék marketingerejében. Az élet rövid, ezért leljék örömüket benne.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!