Úgy tűnik, a kórokozó gombák szeretik a törődést
A Szent István Egyetem kutatói a Szent György-hegyen jártak
2020-12-17 | Vinoport
A szőlőtermesztők által megválasztott talajművelési gyakorlatok alapvetően befolyásolják a gyökérzóna élővilágának minőségét. Csak nem úgy, ahogy eddig gondolták a szakemberek.
Kovács Barnabás, a Szent István Egyetem (SZIE) Georgikon Campus fiatal kutatója kollégáival a Szent György-hegy három szomszédos szőlőültetvényén végzett talajbiológiai vizsgálatokat – olvasható az agrarszektor.hu-n.
A kutatók a szőlősorok alól vett mintákban talajlakó fonálférgek jelenlétét mérték fel. Ezek egyedszámukat tekintve az állatvilág messze legnépesebb csoportját alkotják, fajgazdagságuk és széles tűrőképességük miatt pedig csaknem bármilyen környezetben képesek megélni. Egy grammnyi talajban akár száznál több is lehet belőlük. A kutatók ezúttal nemcsak arra voltak kíváncsiak, hogy milyen mennyiségben vannak jelen a vizsgált területen, de arra is, melyik táplálkozási csoportba sorolhatók. Egyes fajok ugyanis megsebezhetik a szőlő gyökérzetét, ami gomba- vagy vírusfertőzést, végső soron terméskiesést vagy akár tőkepusztulást okozhat.
A kutatók a sebzéseken keresztül potenciálisan bejutó és károsító gombák jelenlétét is megfigyelték a gyökérzónában, hogy megtudják, a fajösszetételre hatással van-e a talajfelszínen alkalmazott gazdálkodási forma.
A három kiválasztott szőlőültetvény kizárólag az ott folytatott talajművelési eljárások tekintetében különbözött, minden más körülmény, így a meteorológiai és talajtani sajátosságok, valamint a szőlőtőkék életkora és az ültetett fajták is egyformák voltak. Így a fonálférgek és gombák összetételében tapasztalt különbségek valóban az eltérő művelési eljárások okozta hatásokra legyenek visszavezethetők. A három Balaton-felvidéki szőlőültetvény közül az elsőn intenzív, a másodikon alacsony intenzitású, extenzív mechanikai talajművelést alkalmaztak, a harmadik területen pedig kizárólag kaszálást végeztek.
A kapott eredmények szerint minél intenzívebb volt a talajmunka, annál jobban csökkent az egyedszám és annál magasabb szintet mutatott a fonálférgek közül a baktérium-fogyasztók aránya. A gombaközösségek diverzitása a „magára hagyott” ültetvényben volt a legmagasabb, az intenzíven művelt területen pedig a legalacsonyabb. Az intenzitás növekedésével ráadásul emelkedett a talajban a kórokozó gombatörzsek aránya az egész közösséghez viszonyítva.
Az intenzív művelés nyomán azon gombatörzsek aránya mutat növekedést, melyek károsíthatják a szőlőtőkéket, a növénykárosító fonálférgek száma azonban nem csökkenthető hatékonyan csupán az eljárás megváltoztatásával – vonja le a végső következtetést a tanulmány.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Mi történik ősszel egy biodinamikus szőlőben?
Magyar fotós, a Borkollégium oktatója nyerte az OIV Centenáriumi fotópályázatát
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!