Újító egyéniség 2. rész
Demeter Csabánál jártunk
2011-07-23 | Vizi CsengePár nappal ezelőtt zajlott Egerben a Bikavér ünnep, ahol traktorverseny is volt. A képekről is jól látszik, Demeter Csaba semmit sem változott: szereti, ha felfigyelnek rá, magára vonja a tekinteteket. Így van ez a pincében is. Tételei, munkafolyamatai, technológiája tükrözik egyéniségét, hiszen állandó újító vágya mellett erősen jelen van a hagyományok tisztelete, a szőlőnek, mint élőlénynek a szeretete. A családi történet után következzenek ötletei.
Elképzelésekkel felvértezve
A Turán ötlet – 2001-2002 környékén Bordeaux-ban volt Csaba, amikor is a nem túl ismert Tannat szőlőfajta borát egy alkalommal megízlelte, és magával ragadta az ízvilága. Rájött, hogy ilyen, nagyon csersavas, erős redukáló hatással bíró szőlőfajta itthon is van: ez a Turán. Ezután úgy döntött, kipróbálja, mit tud ez a fajta, így 2003 környékén már termesztette, de csak 2006-tól lett önálló egri nemesítés e fajta a birtokán, amelyet Csizmazia József és Bereznai László nemesített a kadarka, Medoc noir, Csabagyöngye és a Teinturier fajtákból. Eredetileg ez lett volna a bikavér, de nem jött össze nekik, helyette született meg a Turán. Az Egri borvidéken fellelhető 50 hektárnyi turán szőlőföldből Csabának 1 hektárja van.
„Azért kedvelem a Turánt, mert minden évben jó mustfokkal érik be, bár kicsit érzékeny, mert szüret környékére a héja már vékony lesz, eső esetén szétdurranhat. Nehéz jó bort készíteni belőle, megkívánja az új tölgyfahordót, és ami elengedhetetlen gondozásában, a hozamkorlátozás.” További telepítések is folyamatban vannak a pincészetnél, mert szeretnék, ha ez lenne a fő fajta, ráadásul kevesen foglalkoznak vele, Csaba szerint nagy potenciált tartogat ez a szőlőfajta számukra.
A Siller ötlet – „Ezt a legkönnyebb vörösbornak tartom, így is kell a fogyasztók felé kommunikálni, nekik a feladatuk pedig ezt megérteni. Gasztronómiai szempontból egy igazi jolly jokerrel van dolgunk, hiszen nagyon sok fogáshoz kitűnően párosítható. Ez is fahordóban érlelődött tétel. Testes, de mégsem vörös.”
A Menoir ötlet – E fajtából további telepítéseket terveznek Csabáék, mert jó kiegészítő fajtának tartják cuvée-khez. „Önállóan kissé pacsulis illata van, ráadásul néha erőszakos illatában és ízében is, színe a silleréhez hasonlít. A pincészetnél az Újbor készül ebből, házasításokban pedig fűszeres aromájával taglózza le fogyasztóját.” – jellemzi Csaba ezt a szőlőfajtát.
Címkevilág
A Demeter palackok mindig vagány ruhát öltenek magukra, holott a tartalmuk nem is lehetne trdícionálisabb. Hogy is lehet ez? Csaba a címkeválasztás kapcsán elmondta, hogy egy dolgot nem szeretett volna: maradit, elavultat alkotni. Az első modern, formabontó címke az XY volt, amelynek érdekes története van: „Szerettem volna egy olyan bort készíteni, amely távolabb mutat a bikavérnél, kicsit talán a világízlés felé akartam nyitni vele. Ennek az alapja cabernet franc és merlot, így lágyabb, melegebb érzetet kapott a bor, mondhatni, mélységgel lett felruházva. Mivel kezdetben nem tudtam, mi legyen a neve, a hordóra ráírtam, hogy XY.
A vendégeink és barátaink egy-egy kóstoló során állandóan rátaláltak erre a hordóra, és mikor megkérdezték, mi ez, mondtam, hogy nem tudom, csak a szőlőfajtákat tudom felsorolni belőle. És ez az ismeretlen XY egyre jobban tetszett mindenkinek, végül én is letettem emellett a név mellett a voksom. Az i-re a pontot az tette fel, amikor érkezett hozzám egy elefántcsontparti kereskedő, akinek a feleségének a neve teljesen hasonlóan hangzott az XY-hoz, és amikor meglátta, rögtön vásárolt 3 raklappal, de kikötötte, ezzel a névvel kéri.”
Ekkor került Ipacs Géza grafikus tervezőasztalára a kérdéses XY név, amiből címkét kellett varázsolni. A hangsúly a minimalista stíluson volt, ami érdekes ellentétben áll a borok kicsit sem minimális megmunkálásával. A letisztultsága azonban tükrözi mind a borok, mint Csaba személyiségét. Az első tervek után hasonló irányt vettek a többi címkénél is, letisztult, egyszerű, és legfőképp furfangos nevek a céljaik. Az XY sikerén a Hanga elnevezésű hárslevelű és olaszrizling cuvée-vel osztozik, aminek a neve egyrészt Csaba kislányának is neve, de igazából egy borszakértőtől ered, aki miután megkóstolta, vadon élő virágokhoz, egy réti virágos legelőhöz hasonlította a bor illatát. Ekkor kérdezett rá Csaba, hogy esetleg olyan, mint a Hanga? Egyértelmű helyeslésként jött a válasz.
Majd a sorban jött a 1/2 8 címkéje, ami négyféle szőlőből készült, és mint tudjuk, nyolcnak a fele négy, innen ered a siller neve is… A Törökverőt pedig egy családi emlékként adományoztaa bornak Csaba, ugyanis állandóan faggatta nagyapját, hogy mondjon régi egri borneveket. A Törökverő az Egervin egyik terméke volt, ahol egykor a nagypapa is dolgozott.
Látható, hogy e cikk alatt is rengeteg borfajta neve felmerült, így nem csoda, hogy amikor a jövő kérdése szóba került, Csaba elmondta, hogy már nem szeretnének új fajtát, a jelenlévők erősítése a cél, folyamatos telepítések zajlanak 4,5 hektáron, ami kellőképpen lefoglalja mindennapjaikat. A pincét is szeretnék kissé EU-komfortossá varázsolni, ennek a munkálatai azonban még váratnak magukra. Több borkóstolót szeretnének szervezni, és a borkóstoló helységet is szebbé kívánják varázsolni, vagyis Csabáék tele vannak tervekkel, ahogyan a borvidéken oly sokan mások is, de ezek hamarosan kiderülnek a további bemutatókból.
Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!