A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Villány ötöde

Gál Józsefet kérdeztük 1. rész

2014-03-14 | Tóth Adrienn


A Csányi Pincészet nevének hallatán sokaknak a hipermarketek polcain jelenlevő, alacsonyabb árkategóriába sorolható borok jutnak eszünkbe. És valóban, ezen borok teszik ki a portfólió többségét. Gál Józseffel, a villányi Csányi Pincészet ügyvezetőjével készített interjúnkban ezért részletesen foglalkoztunk a méretből adódó különbségekkel, megvizsgálva milyen szemléletbeli eltérést jelent egy évi kétmillió palack bort forgalmazó pincészet életének irányítása.


 

Hogyan, milyen körülmények között indult a pincészet?

A borászat 1999 végén, 2000 elején még a Villányi Borászati Rt. nevet viselte, ekkor vásárolta meg Csányi Sándor a szőlőterületeket és a pincét. Az ültetvényekre ekkor a rossz kondíció, a korszerűtlen térállás volt a jellemző, részben ennek volt köszönhető, hogy nem is állt a rendelkezésre elég alapanyag, amellyel ki lehetett volna szolgálni a piaci igényeket, még belföldön sem. Így helyben szőlőt kellett felvásárolni.

Hosszú távon is szerepet szántatok a termelőktől való szőlő átvételének?

Nem, ez már kezdetben sem szerepelt a stratégiai tervek között, és az ültetvények felújítása folytán elértük, hogy egyáltalán ne is legyen szükség rá. Ahhoz azonban, hogy idáig eljussunk az kellett, hogy bő egy évtized alatt 250 hektár szőlőt telepítsünk újra.

Az egy hektárra jutó tőkék számának növelésével elértük, hogy míg korábban 100 hektárról kb. 3300 hl bor jött le, addig ma ez a szám 5600 hl. Ehhez arra volt szükség, hogy megduplázzuk az egy hektárra eső tőkék számát anélkül, hogy megdupláznánk az egy tőkére jutó fürtök számát. 2013-ban 8 tonna alatti a hektáronkénti termésátlag, amely tőkénként 1,5 kg gyümölcsöt jelent. Ennél nem akarunk sem följebb, sem lejjebb menni, az egyensúly kialakítására törekszünk.

Meghatározható ebből a szempontból a pincészet borainak pozíciója?

Nem az abszolút top minőségre koncentrálunk, fontosabbnak tartjuk, hogy jó minőségű alapborokkal legyünk jelen a piacon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének prémium boraink, sőt méretünknél fogva, bár a pincészet összetermelésének kisebb hányadát adják, de palackszámra vetítve ezekből nem készítünk kevesebbet, mint a nagyobb villányi pincék.

Kor szempontjából milyen összetételű a tőkeállomány ma?

Jelenleg úgy néz ki az állomány, hogy kb. 90 hektáron művelünk 16-17 éves tőkéket oly módon, hogy hosszú távban gondolkozunk, és folyamatosan biztosítjuk a feltételeket a szőlők kondíciójának megőrzéséhez.. Van100 hektár olyan területünk, amelyen a legidősebb szőlők 4 évesek, az összes többi e két idősáv között helyezkedik el, 8-10 évesen. A sorok között most 2,3-2,4 méteres a távolság, a lejtősebb területeken nagyobb a szélesség, így az ültetvények alkalmasak arra, hogy kistraktorokkal műveljük őket.

Villány ötöde

Mindez nem jelenti azt, hogy a munka végére értünk volna, jelenleg például az idősebb területeken új termőkarokat alakítunk ki, ami a bevont ültetvények esetében egy év kiesést jelent. Ezt a műveletet évente 15 hektárnyi területen hajtjuk végre, a 90-ből eddig 30 felújításán vagyunk túl. A célunk az, hogy lejjebb vigyük fürtzónát így beállítva a gyümölcs ideális távolságát a talajtól.

A szőlőültetvényeken túl, gondolom, a borászatban is szükség volt átalakításokra.

Az eredeti épület fő tartófalait megtartva egy új borászat épült fel 2002-ben, amely 2004-ben kiérdemelte az építészeti nívódíjat.

Milyen szempontok voltak a meghatározóak a kialakításkor?

Minőségi borok elállításra alkalmas borászat létrehozása volt a cél, amely jól használható is egyben. Elengedhetetlen volt a nagyfokú tudatosság a tervezéskor, hiszen egy olyan üzemet kellett létrehozni, amely alkalmas évi kb. 2 millió palack bor előállítására úgy hogy ezek között egyaránt megtalálhatóak a prémium kategóriájú termékek és a közepes árkategóriába sorolható, nagyobb volumenű tételek.

A helyiségek és berendezések méretének kiválasztásakor alapvető kérdés volt, hogy a tervezett szőlőkapacitás összhangban legyen a borászattal. A szüretkor egyszerre beérkező szőlőnek elegendő erjesztőtartályt kell biztosítanunk. De például azt is figyelembe kellett venni a palackozó kialakításakor, hogy egy nap alatt egy tartálynyit tudunk letölteni, elkerülve így, hogy darabban álljon a bor. Ha pedig továbbgondoljuk, a palackozót összhangba kellett hozni a palackos raktárunkkal és a kereskedelmi igényekkel. Egy ilyen nagyméretű cégnél muszáj az optimális kialakításra törekedni, nem jó, ha fél kamion megy ki a pincéből, precízen kell ügyelni a logisztikára.

Részben megkönnyíti a munkánkat, hogy csak kék szőlővel dolgozunk, amelyből rozét és vörösborokat állítunk elő. Fehérboraink felvásárolt alapanyagból készülnek, gyakorlatilag a kereskedelmi igény miatt foglalkozunk ezzel a bortípussal.

Ugyancsak fontos kérdés ilyen méretek mellett a szervizelés. Ennek jobb kezelése érdekében a szőlőben egyetlen gyártó gépeit használjuk. A tipizálás elősegíti, hogy a korábbiakhoz képest 30%-kal kevesebb géppel 20%-kal nagyobb területet tudunk művelni.

Jelentős fejlesztéseken vagytok túl már eddig is. Várhatók továbbiak a közeljövőben?

Az ültetvények átalakításának következő fontosabb lépcsőjét 2016-ra ütemeztük. A mostani 370 hektár szőlő a következő négy évben 460-ra nő, amely egy 90 hektáros bővülést jelent. Ezzel a Villányi borvidék ötödét teszi majd ki a pince. A növekedést az teszi lehetővé, hogy az úgynevezett  szakcsoporti területek szerződései lejárnak. 2018-ra minden terület visszakerül hozzánk üresen.

Villány ötöde

Az új területekkel való bővülés miatt a feldolgozó kapacitását is növelnünk kell a jövőben. Mindezt egy lépésben szeretnénk végrehajtani, hiszen a jelenlegi stratégiát követve már 2018-ra nem lesz elég a feldolgozó befogadóképessége.

Nagyméretű pincészetként alkalmaztok olyan eszközöket, amelyek a kisebb pincék esetében nem tartoznak a bevett gyakorlathoz?

A kézi szüret mellett gépi szüretet alkalmazunk, ennek az adja meg a jelentőségét, hogy az őszi időszakban viszonylag rövid idő alatt jelentős mennyiségű szőlőt kell a pincébe szállítani, és a gépi szüret nagyfokú rugalmasságot biztosít ehhez. Ennek köszönhető például, hogy akár szitáló esőben is ki tudnak menni a kollégák a szőlőbe, így kevésbé vagyunk kiszolgáltatva az időjárásból eredő problémáknak.

A gyors reakció azért is fontos, mert ha hirtelen felüti egy betegség a fejét, hamar le tudjuk szedni a szőlőt, mielőtt a kár elterjedne az egész ültetvényen. A gyors munkavégzésen túl az előnyeként sorolható fel az is, hogy nem keveredik kocsány vagy levél a fürtök közé. Tapasztalataink szerint a kézi szüret esetében sokkal több levél kerül a pincébe. A hatékonyság pedig várhatóan csak fokozódik, hiszen a következő szüretre új gépeket veszünk, amely már a levélnyelet is képesek lesznek kiválogatni. Csak azt engedik majd további feldolgozásra, ami kerek, így összességében nagyobb tisztaság érhető el.

Azt már említetted, hogy kizárólag kék szőlővel foglalkoztok. Milyen a fajták aránya?

A legnagyobb mennyiség a cabernet sauvignon fajtából áll rendelkezésünkre, de emellett komoly területen termelünk a Villányhoz kötődő portugieserből. Ezentúl a kékfrankos az, amellyel a legnagyobb ütemben bővülünk, köszönhetően annak, hogy ez a fajta ideális rozéalapanyagnak bizonyult. Foglalkozunk még pinot noir, merlot, cabernet franc szőlőkkel, valamint a blauburgerrel a színanyagok miatt. A legújabb fajta, amelyből jelentősebb telepítések zajlottak le nálunk, a shiraz.

Cikkünket holnap ITT folytatjuk.

 

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!