A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Visszahódítottuk az Öreg-Királyt!

Barta Károllyal beszélgettünk 1. rész

2012-01-28 | Tóth Adrienn


Azt mondják, a rendszerváltás utáni óriási befektetési kedv egy idő után alábbhagyott Tokaj-Hegyalján. Nem lehetünk azonban kategorikusak ebben a kérdésben, hiszen a mai napig rendre új neveket tanulunk meg e borvidék kapcsán. Ilyen megjegyzendő név a Barta Pince, amely Mádon található, és néhány korai tételt követően mennyiségben a csak mostanában kifutó 2009-es évjárattal lépett piacra. Barta Károlyt, a pincészet egyik tulajdonosát a motivációjáról faggattuk először.


 

A 2000-es évek elején Sándor öcsémmel kitaláltuk, hogy paraszti család révén a földdel, a mezőgazdasággal is kellene foglalkoznunk. A tág körön belül aztán rögtön adódott a szőlő. Ezen az ösvényen elindulva hamarosan Hegyalján kötöttünk ki.

Demeter Ervin jó barátunk, neki akkor már szőlője volt errefelé, őt kértük meg, hogy segítsen nekünk. Emlékszem, amikor odahozta a Király-dűlő térképét, majdnem elnézést kért, hogy nem talált jobbat, hiszen akkor ezt a területet erdő fedte, régóta volt elhagyatott állapotban. Nekünk azonban rögtön felkeltette a kíváncsiságunkat, és amikor elmentünk, és bejártuk, láttuk, hogy a korábbi szőlőművelés bizonyítékaként az erdő fái között ott vannak a támfalak, a teraszok.

Ekkor már két-három éve tervezgettük a borászatot, ismerkedtünk a témával, de egészen addig nem voltak biztos pontok. Amint azonban megismertük ezt a területet, két napra rá eldöntöttük, hogy ez a dűlő érdekel minket. Plusz megerősítést jelentett számunkra Szepsy István 2000-es Úrágya Furmintja. Csak pár napra volt szükség a terület bejárása után, és már a szerződést írtuk alá.

Milyen koncepcióval indultatok neki a munkának?

Fontos kiindulási pont volt, hogy tudtuk, ezen dűlő esetében szemmel látható a történelmi múlt. A Király egy nagy kiterjedésű dűlő, 40-45 hektár potenciális termőterülettel, és több eltérő adottságokkal bíró aldűlővel, amelyek közül az egyik legértékesebb az Öreg-Király, másként Nagy-Király, ennek nagyobb részét mi, kisebb részét Demeterék vásárolták meg.

Emellett létezett még Kis, Lapos, Papok, Csáky vagy Dobozi előtaggal megkülönböztetett aldűlő itt, de tekintettel arra, hogy a régi térképek ezeket a részleteket és a pontos dűlőhatárokat nem jelölték, ma már nem lehet őket pontosan beazonosítani.

A dűlő adottságai egyértelműen potenciált jelentettek. Tudjuk, milyen különleges lehetőség, hogy ugyanott termelhetünk szőlőt, ahol ezt korábban azok tették, akik a legnagyobb presztízsű tokajikat készítették Tokaj fénykorában. Hiszen a Napkirály és a pápák udvarába is ezekről a földdarabokról indultak el a méltán híressé vált borok.

A lehetőség tehát óriási volt. Mikor kezdtetek bele a munkába?

2003-ban kezdtük el kiirtani az erdőt, majd jött a mélyforgatás. 2004-2005-ben indultak a telepítések, amelyeknek a meredek, teraszos hegyoldalon elég komoly költségei voltak. Jelenleg tíz hektáron művelünk szőlőt, de a Kővágóban van még parlagon 17 hektárunk.

Ez utóbbi dűlőt a történelmi források szintén első osztályú területként tartották nyilván, a világháború óta azonban teljesen elhanyagolták, innen ötven éve nem szüretelt senki semmit.

Mi határozza meg leginkább a szőlészet tekintetében számotokra a minőséget?

A szőlőművelés terén bio-közeli gazdálkodást folytatunk. Azért döntöttünk emellett a rendszer mellett, mert a Király-dűlő által egy olyan földterület áll a rendelkezésünkre, amely megmenekült a kemikáliákat nagy mennyiségben használó időszak művelésétől, és így mára egy több mint ötven éve pihentetett, vegyszermentes talaj áll a rendelkezésünkre.

Visszahódítottuk az Öreg-Királyt!

A Király-dűlőben lévő tízhektáros ültetvényről érdemes tudni, hogy meredeksége folytán a fele csak kézzel művelhető. Ezen az öt hektáron részben bakművelést alkalmazunk, amely a dűlő fekvése miatt bizonyos mértékig kényszerpálya volt.

Túlnyomó többségében T85-ös furmintklónnal dolgozunk, de kisebb részben telepítettünk a Szepsy István által kiszelektált régi, kisfürtű furmintokból is. Ezen a fajtán túl még sárga muskotállyal foglalkozunk, egyelőre minimális a hárslevelű és a kövérszőlő aránya.

Milyen körülmények között születtek meg az első borok?

Az első borunk a 2006-os évjáratban készült el, ekkor még mindössze pár palack furmintunk volt, mert a muskotályunkat az első években sajnos rendre leették a vadak, mivel az ültetvényt három oldalról is erdő veszi körül. Később ezért be kellett kerítenünk az ültetvényt.

A 2007-est tekintem az első, igazi szüretünknek, de még ekkor sem állt rendelkezésre nagyobb mennyiség. Két hektárról mindössze 500 palackra elegendő termést szedtünk le. Mindössze egy-két helyen került forgalomba, a többit közvetlenül a pincétől vitték el a gyűjtők.

Az Öreg-Király termőre fordulásának valamilyen különleges módon szerettünk volna emléket állítani. Ráadásul ekkor még nem volt feldolgozóterünk sem. Ezért egy egyedi rendszert találtunk ki a bor elkészítésére. Három, általunk tisztelt borásznak adtunk át egy-egy hordónyi borhoz szükséges szőlőt: Bárdos Saroltának, Bott Juditnak és Orosz Gábornak. Így ugyanabból a szőlőből három hordó különböző száraz furmint készült el, amiből mi hatvan-hatvan palackot kaptunk vissza. Időnként kinyitunk egyet-egyet a „háromféle” furmintból. Rendkívül tanulságos látni, hogy a különböző készítési módoknak (szüret eltérő ideje, különböző iskolázás, palackozási időpont stb.) köszönhetően mennyire eltérő módon fejlődnek ezek a borok.

Cikkünket hétfőn folytatjuk.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre! 

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!