A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A 2009-es évjárat a Mátrán

Jó lesz, de valószínűleg nem a legillatosabb

2009-10-29 | Tóth Adrienn


A Mátra a közelmúltban az illatos borok hazájaként kezdte el pozicionálni önmagát. Az ötletben nem találtunk komolyabb kivetnivalót, hiszen a hazai viszonylatban hűvösebbnek számító borvidék kifejezetten jó adottságokkal bír e bortípus szép példáinak előállításához. Előfordulhat azonban, hogy amíg a borászok általában elégedettek voltak az idei év termésével pont az illatbombák maradnak majd el 2009-ben.


 

A 2009-es év a Mátrán egy háromhetes faggyal vette kezdetét. A téli fagyról érdemes tudni, hogy amennyiben nem megy el az extremitásokig, mínuszok és időtartam tekintetében, általában jóindulatúnak és hasznosnak tartjuk. Ennek oka, hogy míg egy normális fagy a növényeknek nem árt, sőt álomba ringatja azokat, addig a kártevők állományában komoly pusztításokat végez. Így történt ez a Mátrán is, ahol december végétől január közepéig fordult igazán téliesre az idő.

A csak átmenetileg kemény tél azt is lehetővé tette, hogy a talaj ebben a hűvös évszakban felvegye a csapadékot. Mivel az nem fagyott merevvé túl hosszú időre, az ebben az időszakban hulló hó és eső beépülhetett a földbe. A lágyabb talaj viszont megnehezítette a szőlőben dolgozók életét, mivel sokáig nehéz volt rajta közlekedni, a szokásoshoz képest kitolódhatott a metszés kezdete.

Az igazi tavasz egy hirtelen felmelegedéssel vette kezdetét. Amikor máskor három-négy hétre van szüksége a szőlőnek, hogy megduzzadjanak a rügyek, és a metszésfelületeken abbamaradjon a csöpögés, ez ebben az évben egy hét alatt végbement.

\"\"

A gyors felmelegedés eredményeképpen májusban szépen megindult a növekedés, és egy több hónapos aszályosabb időszak után júniusban csapadék is esett. Losonci Bálint elmondta, hogy egy 1-2 hónapos csapadékmentes időszak azért nem bír végletes hatással a szőlőre, mert a borvidéken jellemző agyagtalaj kifejezetten jól tárolja a vizet.

A virágzás ideje azonban azon időszakok egyike, amikor kritikus jelentősége van annak, hogy esik-e az eső. Ebben a fázisban ugyanis ez nem túl előnyös. 2009-ben is okozott gondot a nem jókor jött csapadék, sok esetben nem ment végbe a kötődés, így kevesebb fürttel számolhattak a szőlők gazdái. A jelenség a korai fajtákat és a hűvösebb dűlőket érintette jobban, valamint azokat a termelőket, akik a szőlő eladásából élnek, akiknél így a mennyiségnek nagyobb súlya van a minőségnél.

\"\"

A nyár gyümölcsérlelő hónapjaira azonban ismételten a csapadék hiánya volt jellemző, és egészen október elejéig kitartott ez az időjárás, mindössze néhány esőt hozó naptól megszakítva. Németh Attila az aszály szőlőre gyakorolt hatásával kapcsolatban azon véleményének adott hangot, hogy míg úgy tűnt, látványosan nem szenvedték meg a szőlők ezt az időszakot, a gyümölcsön igenis érezhető a szárazság nyoma. Véleménye szerint a tápanyagok megfelelő áramlását és felhasználását gátolta a folyadék hiánya, a legtöbb akadályt valószínűleg a nitrogén beépülése elé gördítette a kialakuló hiány. Ennek következtében a héjban enyhe kesernyésség, cseresség érezhető és esetleg probléma merülhet fel azoknál az erjedéseknél, amelyek spontán módon, vadélesztők segítségével zajlanak.

A nyár sokáig úgy tűnt, mintha nem akart volna abbamaradni, október második hetében azonban hűvös, esős napok kezdődtek. Addig a nyár kiegyensúlyozottan meleg volt, kiugró kánikulák nélkül. A sokáig kitartó napsütötte idő pedig ideális körülményeket biztosított a szüret kitolására, különleges késői tételek készítésére, hiszen olyan egészségi állapotba hozta a szőlőt, hogy azt még az októberi rossz idő sem tudta kikezdeni, nem bukkantak fel jelentős fertőzések a csapadék miatt.

\"\"

Az általánosan békés hangulatot csak a seregélyek zavarták meg olykor, ahogy Karner Gábor beszámolt nekünk. Nála, a Vitézföld dűlő termésében komoly károkat tettek a madarak.

A szüret a Mátrán mindig kétarcú, a több mint 7000 hektáros borvidék termésének nagy részét ugyanis eladásra termelik, emellett mennyiségileg szinte elhanyagolható a palackba kerülő, magas minőségű mátrai bor. Míg az első csoport minél előbb szeretné biztonságban tudni az az évi termést, addig azoknak, akik nevüket adják a borhoz, más szempontok is lényegesek, így ők általában később szüretelnek.

A Losonci Pincénél a pinot noir szeptember eleji szürete kivételével a munka java október elején kezdődött, és amikor október végén beszéltünk Bálinttal, még arról számolt be, hogy a kékfrankosának egy része kint van, mert egyelőre nem elégedett a savakkal. Ekkorra a Karner és a Benedek Pincénél már lezajlott a szüret, viszont Németh Attilánál a termés kétharmada még a tőkéken volt, minél több késő őszi napsütést várva. A N.A.G. névre átkeresztelt pincészet borásza, várakozásai szerint november végén fejezi be 2009-ben a szüretet.

\"\"

A Mátrán is kiemelkedően egészséges termést hozott a 2009-es év, és bár a termésmennyiség elmaradt a megszokottól, ez a természetes terméskorlátozás jót tett a minőségnek. Benedek Péter összegzésként elmondta, szerinte az idei nem klasszikus mátrai évjárat lesz abban az értelemben, hogy nem az illatos fajtákról szól majd, hiszen azoknak aroma anyagaiban kárt tett a szeptember elején tomboló hőség.

Kedvezett viszont a kiegyensúlyozott meleg a kékszőlőnek, amelynek azért vannak elég rizikós évei a Mátrán. Ettől az évjárattól azonban szép kékfrankosokat és cabernet-ket várhatunk, köszönhetően a kellemes időnek.

A fentiek alapján úgy tűnik, érdemes lesz a 2009-es évjárat boraiból vásárolni a Mátrán. A természetes terméskorlátozásnak köszönhetően általánosan emelkedik ebben az évben a minőség, ami legdrasztikusabban azoknál a pincészeteknél érezhető majd, akik egyébként hajlamosak túlterhelni szőlőiket.

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!