A bor hatása az egészségre – Molekulától a betegágyig 2.
A tények forgatagában
2007-12-03 | Vizi Csenge
„Ha naponta 2-3dl bort megiszunk, akkor 40, vagy akár 60%-al is csökkenhet a betegségek lehetősége.”- kezdte beszédét Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke. Sokan nevetnének ezen a kijelentésen, másokat pedig felháborítana. Valaki többet iszik, valaki kevesebbet, vagy inkább semmit. Ha ez a cikk nem az egészségmegőrzés céljából jött volna létre, akkor talán el kezdeném fejtegetni, hogy aki többet iszik, az már alkoholista, aki kevesebbet, de legfőképp semmit, az meg antialkoholista. De nem áll szándékomban senki lelkivilágába belegázolni, így inkább nézzük a tényeket felhasználva néhány professzor előadását a teljesség igénye nélkül!
Bármily hihetetlen, Hippokratész már Krisztus előtt írt a bor kedvező hatásáról. Miben látott ő pozitív eredményeket? Szívinfarktus, depresszió, alvási zavarok, vízkór. Mintha csak korunk betegségeiről lenne szó. Ismerős, igaz?
És ha már Hippokratész (akinek neve egy borfajtát is fémjelez, a hippokratészi bor-t vagyis vinum absinthinum, melyet életelíxirnek tartanak, a középkorban előszeretettel fogyasztották is a férfiak lefekvés előtt), akkor álljon itt egy idézet, mely bár viccesnek tűnhet, de elárul valamit a megfelelő alkoholbevitelből: „Alkoholista az, aki többet iszik mint az orvos”.
Első előadóként Dr. Rosivall László egy igencsak átfogó képet adott a hallgatóságnak a bor egészségre gyakorolt hatásának történelmi hátteréről, majd felvetette a kérdést, vajon a bor gyógyszer vagy méreg? Végül megpróbált a segítségünkre lenni: igyunk vagy ne igyunk vörös és fehér nedűket.
Talán először mi is tekintsük át a történelmet, de csak röviden, hisz biztosan mindenkit leginkább az érdekel, hogy vajon ihatunk-e bort és ha igen, mennyit?
Hippokratészt már említettük, de most menjünk vissza egészen a Biblia koráig, amiben – pontosabban Lukács evangéliumában - olvashatunk egy példázatot az irgalmas szamaritánusról: „Egy ember ment le Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek. Történetesen egy pap ment azon az úton, de amikor meglátta, elkerülte. Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, és amikor meglátta, ő is elkerülte. Egy úton lévő samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta; odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Aztán feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és ápolta.” A történet magáért beszél…
Majd nézzük meg Julius Cezart, aki minden nap 1,5 liter bort rendelt katonáinak, így sikerült sok betegség és fertőzés (tífusz, kolera) felütését elkerülnie a nagy hadjáratok során. Azóta már vizsgálatok is bizonyítják, hogy a tífusz bacillusok néhány perc alatt elhaláloznak a borban, tehát a híres hadvezér elgondolása meghaladta kora tudományát.
Kicsit a magyar középkorba is visszasétálhatunk, ahol már igencsak a mindennapok része volt a bor. Elődeink is előszeretettel ürítették kupájukat, legyen szó egy családi ebédről, vagy épp egy politikai vitáról, a bor kellett, akkoriban nagyon veszélyes volt vizet inni, rengeteg betegség melegágyai voltak a tisztítatlan vizek…
Most ugorjunk egy nagyot, hisz ennyi talán elég ahhoz, hogy megalapozzunk bortudományunk történelmét és belássuk, az ősök már hitték, akkor mi miért ne tennénk?
A mai kor népbetegsége a szív- és érrendszeri betegségek körében keresendő. Jóval nagyobb a zsírbevitel és jóval kisebb a mozgáslehetősége a mai kor emberének. Ez a kettő pedig egyenes út az idő előtti halálhoz.
Talán az egyik „leghétköznapibb” betegség a magas vérnyomás. Főleg a férfiak körében hódít ez a kór. Sajnos egyre több és fiatalabb áldozatot szedve. A kutatók már jó ideje vizsgálják, hogy a bor milyen hatással van a szívre és az érrendszerre. Meglepő módon – 1,5-2 millió ember borfogyasztási szokásait vizsgálva 5, 10 vagy akár 15 éven át – arra a megállapításra jutottak, hogy 1-1 pohár bor bevitele havonta 20%-al, 1-1 poháré hetente 40%-al, míg ugyanennyi mennyiség naponta 56%-al csökkenti a hipertóniát.
A megfigyelések alapján az összhalálozás ugyanezen emberek körében 30%-al csökkent. Így már meg is állapítható, hogy a dózis teszi a bort méreggé vagy adott esetben gyógyszerré.
Mekkora ez a dózis?
Férfiak esetén a napi 50g alkohol bevitel már kifejezetten ártalmas, tehát mindenképp ezalatt érdemes fogyasztani. Egy németországi felmérés szerint a naponta 0g alkoholt fogyasztók relatív halálozási kockázata a legmagasabb, hasonlóan az 50g fölött fogyasztókéhoz. Tehát egészségi állapottól függően (valahol a testtömeg indexet is figyelembe veszik, vagyis a magasság-kor-súly arányt mértékként) 1-49g alkohol az ideális. Azonban ha valaki ß-blokkolót, angiotenzin-blokkolót (receptor működést blokkoló szerek, melyeket hipertónia, azaz magas vérnyomás, szívelégtelenség, szívinfarktus kezelésében alkalmaznak) szed, illetve cukorbeteg, akkor vigyáznia kell! Bár az elővigyázatos orvosok azt mondják, hogy ne igyon az ilyen beteg egy csepp alkohol tartalmú italt sem, a mai tudomány állása szerint heti 10g körüli alkohol kifejezetten erősíti a gyógyszer hatását, növeli a túlélési esélyeket.
Ez a 10g-os érték biztosan bűvös szám lehet, ugyanis nők esetén az ajánlott napi alkoholbevitelnek is ez alatt van egészségmegőrző hatása. Sőt! Menapauza után kifejezetten ajánlják ennek a mennyiségnek az elfogyasztását!
Miután tisztáztuk a mértékkel ivás kérdését, nézzük végig, hogy miben segíti elő a keringési rendszerünk egészségét (csakis és kizárólag napi 2-3 dl) bor elfogyasztása:
• Javítja a vérszérum összetételét
• Antithrombotikus (vérrögképződést, vagyis trombózist megakadályozó) hatású
• Csökkenti a szabadgyököket (ROS)
• Kedvező hatással van az érfalban található endothélium sejtekre
Mégis mely anyagok lehetnek azok, ami ilyen pozitívan befolyásolják a keringési rendszert? Polifenoloknak hívják őket. A barrique-olt hordókban érlelt „szőlőlevek”-ben keressük legfőképp ezeket!
Mire hat még jótékonyan a bor?
• Segít megelőzni az osteoporozist (csontritkulást)
• Javítja a kognitív funkciókat (konyhanyelven jót tesz az „ész”-nek). Itt időzzünk is el egy kicsit. Ugyanis végeztek egy kísérletet 12 000 idős ember bevonásával, akik mindannyian 70-80 év közöttiek voltak és naponta 15g alkoholt fogyasztottak. Az ő esetükben kifejezett látható volt, hogy eszük nem hagyta el őket. Frissen és az adott korhoz mérten gyorsan vágott. Goethe írta valahol, hogy a megfelelő mennyiségű alkohol erősíti az okost, a butát azonban még jobban butítja.
• Infarktus után 1-1 pohár bor elfogyasztása kifejezetten jó eredményekkel kecsegtet.
• Végül, de nem utolsó sorban a krónikus betegségben szenvedők is betegségük enyhülésről számoltak be.
De vigyázzunk, ugyanis a sok bor átlendíthet a ló túlsó oldalára: hipertóniát okozhat!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!