A fair trade eszméje
Avagy a szociálisan érzékeny borokról
2009-03-26 | Tóth AdriennA magyarra méltányos kereskedelemként fordított mozgalom főleg a kávé, kakaó és egzotikus gyümölcsök szegmensében jelentős, de az utóbbi években szerte a világon dinamikusan emelkedik a fair trade borok iránti kereslet is. A kezdeményezés azt a problémát hivatott kiküszöbölni, mely legszélsőségesebben a kávéiparban érezhető. Talán sokan nem is gondolnák, hogy mielőtt megisszuk reggeli kávénkat, annak alapanyaga körülbelül százötvenszer cserélt gazdát.
Ennek a túlburjánzó kereskedelmi tevékenységnek az eredménye, hogy annak, amit mi a kasszánál fizetünk, csak egy elhanyagolhatóan kis része jut el a termelőhöz, aki így a legtöbb esetben kénytelen feladni tevékenységét.
Mi is az a fair trade?
2005 óta Magyarországon is létezik fair trade szervezet, itthon is lehet kék-zöld logóval ellátott termékeket vásárolni, azonban Angliában és az Egyesült Államokban több évtizedes hagyománya van a mozgalomnak. A legtöbb fair trade cikk kávé, tea, kakaó, csokoládé vagy más mezőgazdasági áru.
Az ezen védjegyet viselő termékeket olyan emberek vásárolják, akik ily módon adományok helyett munkájuk „fair” megfizetésével kívánják támogatni a fejlődő országok lakosait. Ők így nem azt élik meg, hogy segélyt kapnak, hanem, hogy értékes munkát végeznek, ez pedig önbecsülésük szempontjából nagy különbséget jelent.
A fair trade emblémával ellátott árukért az őket előállító kistermelők korrekt ellenértéket kapnak. Ezen túl garantált, hogy az ilyen cégek sem anyagilag, sem fizikailag nem zsákmányolják ki munkavállalóikat, és számukra megfelelő munkahelyi körülményeket biztosítanak.
A legtöbb esetben azonban a szociális célkitűzések mellé környezetvédelmi elvek is társulnak. Így sok fair trade termelő alkalmaz biodinamikus vagy öko technológiát.
A fair trade termékek bizonyos mértékben drágábbak hasonló kategóriájú hagyományos társaiknál, hiszen árbevételük egy részét különböző szociális beruházásokra különítik el, amelyek az adott termék előállításának helyszínén valósulnak meg. Ilyen lehet például lakóházak, kórházak vagy iskolák építése, de a víztisztítás is ide tartozhat.
Ez nem képvisel jelentős felárat, hiszen a fogyasztói ár körülbelül 5%-nak felel meg az angol és amerikai piacokon, ahol kellő mennyiségben áll rendelkezésre áru. Nálunk, ahol a fair trade még gyermekcipőben jár, jóval nagyobb lehet az árkülönbség.
A világot behálózó szervezet központja Németországban van, és a FLO, azaz Fairtrade Labelling Organization névre hallgat, amely magyarul körülbelül annyit tesz, mint a méltányos kereskedelmet elismerő védjegy szervezete. Ők és persze a többi országban működő társszervezetek teszik hivatalossá, hogy ki minősül fair trade termelőnek és forgalmazónak.
Mi a helyzet a minőséggel?
A kávék és kakaók esetében már régóta megbízhatónak tartják a fair trade árukat, amelyek köszönhetően annak, hogy általában kistermelőktől származnak, sok esetben kiemelkedő minőséget képviselnek tömegtermelésű társaikhoz képest.
A borokra nem volt ez mindig igaz. Mára egyre több fair trade borász szembesült azzal, hogyha valaki adakozni akar, könnyedén megteheti. A borvásárlás terén azonban úgy áll a helyzet, hogy az emberek nem fognak rosszabbat inni pusztán azért, hogy támogassák egy fejlődő ország lakosságát.
A fair trade borok iránti érdeklődés egyértelműen azóta nőtt meg jelentősen, amióta felveszik a versenyt a saját árkategóriájukban lévő hagyományos borok minőségével. Ez a változás körülbelül 2002-re esett, a kék-zöld logó megjelenésének időpontjára. Fair trade borok egyébként jelenleg három országból származhatnak: Dél-Afrikából, Argentínából és Chiléből.
Nő a fogyasztói érzékenység az Egyesült Királyságban
Míg az Egyesült Államokban 2007-ben 1 milliárd dollár fölé emelkedett a fair trade szektor, addig az Egyesült Királyságban is egyre fontosabbak az ilyen termékek. 2008-ban 27%-kal nőtt a fair trade borok forgalma a szigetországban, és 2009-re több mint 42%-os emelkedést várnak. A tavalyi eredmény az összes boreladás kb. 1%-nak felelt meg, ha azonban a jelenlegi lendülettel haladnak tovább az események, akkor 2012-re ez a szám elérheti a 3%-ot. A növekedés azt mutatja, hogy a fogyasztók a gazdasági helyzet ellenére sem fordultak el az etikai koncepcióval bíró termékektől.
Egy 2009. februárjában, a szigetországban végzett felmérés szerint az egy évvel korábbi 65%-hoz képest idén a megkérdezettek 71%-a volt tisztában a fair trade fogalmával. Azoknak, akik ismerték a kifejezést, 72%-a nyilatkozott úgy, hogy hajlandó lenne palackonként fél extra fontot (kb. 160 forint) fizetni azokért a borokért, amelyek a védjegyet viselik. Míg közel minden második fogyasztó akár ennek a dupláját is kifizetné a jó ügy érdekében.
Jelenleg 200 fair trade bor kapható Angliában, amelynek többsége a 4-8 font (1300-2600 forint) közötti árkategóriában található, de vannak tételek a prémium borok között is. Ezen túl pedig sajnos előfordulnak bornak alig nevezhető tartalommal bíró palackok, bár ezek már jelentősen kisebb mennyiségben, mint pár évvel ezelőtt.
A bio és biodinamikus borok után tehát a méltányos kereskedelem, azaz a fair trade eszméinek megfelelő tételek jelentik az újdonságot sok piac számára. Hazánkba várhatóan lassabban fog begyűrűzni az új ágazat, mint az előző kettő, ha egyáltalán valaha is jelentősebb fogyasztói ismertségre tesz szert.
Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!