Bulgáriában még nem olyan világos a terroir fogalma
Interjú Ivo Varbanovval 1. rész
2012-06-05 | Tóth AdriennÁprilis végén a magyar tagszervezet, a Vindependent meghívására hazánkban tartotta meg éves konferenciáját a CEVI, az Európai Független Szőlő- és Bortermelők Szövetsége. A kétnapos egyeztetésre Bulgáriából, Franciaországból, Kanadából, Luxemburgból, Olaszországból, Portugáliából, Spanyolországból és Svájcból érkeztek vendégek. A Vinoportnak a frissen csatlakozott Bulgária képviseletében Ivo Varbanov nyilatkozott.
Egy bortermelőket tömörítő szervezet konferenciájának résztvevőjeként elsőként hadd kérdezzük meg Öntől, hogyan kötődik a borok világához?
Elsősorban klasszikus zenét játszó zongorista vagyok, aki számára a bor az igazi szenvedély. Egy tizenöt hektáros birtok felett rendelkezem, amelyet 2006 óta lépésenként a következő fajtákkal telepítettünk be: syrah, marselan (grenache és cabernet sauvignon keresztezése), cabernet sauvignon, és újabban néhány fehérszőlő-fajta. A terveim között szerepel helyi fajták felvétele a portfólióba, de egyelőre tartok az ezekkel járó nehézségektől.
Saját feldolgozóval nem rendelkezem, a szőlőim mellett található Bratanovi Winerytől bérelek pincét, ott készítjük el borainkat. Folyamatosan zajlik a szőlőimben a bio- és biodinamikus rendszerre történő átállás. Egyelőre azonban még kísérletezek, ezen a téren nem vagyok dogmatikus.
A borokkal folytatott munka számomra egyszerre kihívás és egy álom megvalósulása. A kihívást az jelenti, hogy a lehető legmagasabb minőségű borokat készítsem el Bulgária Dél-Sakar vidékén, amely véleményem szerint óriási potenciált rejt, és igazán egyedi terroiradottságokkal bír. Dél-Sakar a görög és a török határ mellett fekszik, mediterrán éghajlata különösen forró és száraz nyarakban és enyhe telekben nyilvánul meg.
Miután részt vett a Magyarországon megrendezett konferencián, személyesen is felkeresett több hazai borvidéket, és beszélt az itteni szakemberekkel; hogyan hasonlítaná össze a magyar és a bolgár borászat helyzetét?
Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy a CEVI éves konferenciája alkalmából a BAIW (Bulgarian Association of Independent Winegrowers, azaz a Független Borászok Bolgár Szövetségének) képviselőjeként tett rövid magyarországi látogatás nagyon pozitív hatást gyakorolt rám. Több magyar, köztük különösen sok tokaji taggal találkoztam, és azt kell mondanom róluk, hogy szakterületükön kifejezetten jártas, világos terroirkoncepcióval rendelkező, vendégszerető embereket ismerhettem meg személyükben.
Úgy vélem azonban, hogy közös politikai múltunk ellenére a magyar és a bolgár borászat minőségi szegmensének fejlődése némileg eltérő úton jár. A legfőbb különbséget abban látom, hogy Magyarországon a legjobb terroirral rendelkező területeken tisztább a minőségi borkészítés koncepciója, míg ez Bulgáriában még nagyon is alakulóban van. Hiszek abban, hogy nekünk is vannak ugyanolyan értékes termőhelyeink, és a mediterrán klímának köszönhetően talán több potenciállal bírunk a vörösborok készítése terén, de még abban a borkategóriában is sok teendő áll előttünk.
Egy olyan szervezet tagjaként, amely jellemzően kisebb pincészeteket tömörít, miben látja az ezen birtokmérettel járó legnagyobb nehézségeket és az esetleges kiutat?
A kisebb bolgár pincészetek számára a hatékony kereskedelmi tevékenység jelenti a legnagyobb kihívást. Sajnos túl nagy a kifejezetten alacsony minőségű borok aránya mind a nagy, mind az olyan kis pincészetek esetében, amelyek éves termelése mindössze kétszáz literre rúg, és azt helyben barátoknak, ismerősöknek értékesítik. Ennek megfelelően a minőségi, palackozott borok iránti fogyasztói érdeklődés Bulgáriában kifejezetten alacsony, és főleg a nagyobb városokra koncentrálódik.
A minőségi bortermelésben érdekelt pincészetek számára így az egyedüli lehetőséget az exportértékesítés jelentené, de itt is komoly nehézségekkel kell szembenézniük a borászatoknak, hiszen a bolgár borok presztízsét teljes mértékben lerombolták azok az érdektelen vörösborok, amelyek nagy mennyiségben kerülnek értékesítésre Oroszországban, Skandináviában és az Egyesült Királyságban.
Jelenleg nagy nehézségek árán a bolgár bortermelés nemzetközi imázsának helyrehozatalán dolgozunk. Azt reméljük, hogy kormányunk úgy dönt, hogy a bort kiemelt nemzeti termékként kezeli majd, és ennek megfelelően határozott lépéseket tesz a minőségi bolgár borok promóciójáért.
Úgy vélem, hogy a bolgár kistermelők számára az egyetlen lehetséges megoldást az jelentené, ha összefogva dolgoznának a következő területek javításán: kutatás és fejlesztés, a termelés üzleti alapokra való helyezése, hálózatépítés és információcsere más bortermelő és borfogyasztó országokkal.
Interjúnkat holnap folytatjuk.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!