A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A pincészetekről és az ő lábnyomukról 2. rész

Avagy az általános felmelegedés és a bor

2008-08-19 | Tóth Adrienn


Tegnapi cikkünkben az általános felmelegedéssel járó jelenségekről esett szó, valamint arról, hogyan érinti ez majd a világ különböző bortermelő régióit. Ezek után ma mi mást is vehetnénk vizsgálat alá, mint a lehetséges megoldásokat. Sok pincészet ugyanis ilyen vagy olyan megfontolásból aktívan fellép környezete megóvása érdekében.


 

Globális megoldás vagy kötelező törvények egyelőre nincsenek. A világ különböző pontjain működő pincészetek azonban nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy lassítsák a folyamatokat.

Egy ausztrál pincészet például borainak egy részét ezentúl tetrapak csomagolásban bocsátja piacra, amely ugyan nem tűnik túl csábítónak, de 80%-kal kevesebb energia szükséges az előállításához, mint az üvegéhez.

Champagne is belehúzott

Champagne – egy különösen érzékeny és értékes terület - termelőinek szövetsége vállalta, hogy 2020-ra negyedével csökkentik a régió szén-dioxid kibocsátását. A Pommery pezsgőház – másokhoz hasonlóan - egy ISO 14001 elnevezésű stratégiát használ, ami úgy segít környezetkímélőbbé tenni a céget, hogy közben nem fenyegeti a gazdaságosságot, és nem gátolja a növekedést.

Ez a program több olyan elemből áll, amely bárki számára logikusnak tűnik, és akár a saját életünkbe is beilleszthető. Az alternatív, zöld energiaforrások használata mellett igyekeznek minél kevesebb teherautóval megoldani a szállításokat, a dolgozókat arra bíztatják, hogy inkább vonattal járjanak munkába az autó helyett. E mellett a kereskedelmi tevékenységekért felelős csapatnak hivatalból hibrid autókat adnak üzleti utazásaikhoz.



A program része lehet még fák ültetése, erdők telepítése, amelyet vagy személyesen végez el egy borászat, vagy kiadja kifejezetten erre specializálódott cégeknek a feladatot. Többen napraforgót ültettek, hogy ebből nyerjenek bio-üzemanyagot, amellyel traktoraikat működtethetik.

Egy légitársaságnak szállító pincészet könnyebb palackokba kezdte tölteni borát, ezáltal nemcsak kevesebb üveget használ, de a könnyebb szállítmány a repülőgépnek is kisebb terhet és üzemanyag-megtakarítást jelent.

A Pommery mellett más Champagne-i cégek, mint a Charles Heidsieck, a Louis Roederer, a Laurent-Perrier, a Piper Heidsieck, a Ruinart és a Veuve Clicquot is rendszeresen méri szén-dioxid kibocsátását.

De mit tesznek az Új-Világban?

A kaliforniai Napa és Sonoma völgyének pincészetei a napenergia és különböző geotermikus rendszerek mellett kezdik felfedezni maguknak – az egyébként évszázadok óta ismert - hőszigetelt pincék előnyeit, amelyek kevesebb hűtési és fűtési energia felhasználásával járnak.

Kalifornia, Új-Zéland, Dél-Afrika és Ausztrália borászati szövetségei is összefogtak és közös erővel idén februárban bemutattak egy pincészetek számára kifejlesztett rendszert, amely az egyes vállalatoknak az üvegházhatáshoz való hozzájárulását és szén-dioxid kibocsátását számolja össze. A www.nzwine.com honlapról letölthető Excel-alapú program segítségével a pincészetek maguk is belevághat környezetünkre gyakorolt hatásuk vizsgálatába.

A próbaüzem és az 1.1-es verzió tökéletesítése után az Új-Zélandon nagy jelentőségű szövetség, amely a fenntartható borászkodásért jött létre, kötelezővé teszi majd tagjai számára az eszköz használatát.

Dollárra váltható nemes lelkűség

Amíg néhány elkötelezett vállalat valóban a környezet megóvása miatt vállalja ezeket a lépéseket, addig olyanok is akarnak, akik gazdasági érdekből változtatnak. Bár Európában még csak mostanában kezdi felütni fejét a jelenség, amely szerint a fogyasztók hajlandóak többet fizetni egy olyan borért, amely bio- vagy biodinamikus gazdálkodásból származik, addig a tengerentúlon az is hozzáadott értéket jelent, ha egy pincészet nyíltan vállalja szén-dioxid kibocsátásának csökkentését.



A dél-ausztrál régió termelői nem is rejtegetik, hogy az egyik fő oka annak, hogy a 2009-es szürettől használni fogják a mérő programot az, hogy a tengerentúlon ez a tevékenység valószínűleg majd dollárra lesz váltható.

Nem kell azonban Amerikába utaznunk, ha „lábnyommal” megjelölt termékeket szeretnénk látni. Az angol Tesco hipermarket lánc például kísérleti jelleggel 30 saját márkás termékén tünteti fel a lábnyom nagyságát. Ha a próba beválik, várhatóan az ország többi áruházlánca is követni fogja a konkurencia példáját.

A jövő nemzedékért vagy saját anyagi biztonságáért aggódók mellett olyan termelő is akad, aki azért váltott a környezetkímélő, vegyszermentes üzemmódra, mert a tisztább levegő tisztább talajt, a kettő együtt pedig jobb minőségű, kiegyensúlyozottabb borokat eredményez.

És ha már megtörtént a változás?

A megteendő lépések másik kategóriája azokat a megoldásokat foglalja magába, amelyek az új szituációhoz való alkalmazkodást segítik elő. Ide tartozik bizonyos, a meleget jól toleráló szőlőfajták fokozott telepítése, mint a petit verdot, a malbec és a syrah. Az igazán fineszes, hűvösebb éghajlatot igénylő pinot noir jelenlegi piaci pozíciója ellenére is várhatóan háttérbe kerül. Sokan pedig a mumusként emlegetett génmódosított szőlőfajtáktól várják a megváltást.

Kérdés, hogy mit választanak majd a borászok: szőlőfajtát vagy területet? A téma egyik vezető szakértője egyszerűen így fogalmazott: „Nem szabad elfelejtenünk, hogy a holnap legnagyszerűbb terroirjait ma még lehet, hogy nem is ismerjük!”

Több tőkeerős nagyvállalat megteheti, hogy magát biztosítandó, inkább több lábra áll. Így a Spanyolországból ismert Miguel Torres a jövőre tekintve már komolyabb területeket vásárolt Chilében, néhány champagne-ház pedig Dél-Anglia felé terjeszkedik.



Hogy a tudósok sokszor túlzó jóslataiból mi lesz igaz, azt sosem tudhatjuk előre. A legrosszabbra való felkészülés – ami érett német borokat és kanadai vöröseket jelenthet – kevésbé a borúlátásra, mint inkább az aktív cselekvésre kellene, hogy ösztönözzön bennünket annak érdekében, hogy legalább lassítsuk a folyamatokat.

És, hogy miért is van erre szükség? Mert a klíma ugyan változhat, de a tudás és a tapasztalat nem biztos, hogy ugyanilyen könnyen megteszi ezt. Nem kis iróniával így fogalmazta ezt meg ez champagne-i borász: „Az általános felmelegedés következtében még az angolok is fognak tudni champagne-i színvonalú pezsgőt készíteni, úgy négy- vagy ötszáz év múlva.”

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!