Borászok futball-lázban
Rövid borhírek Dél-Afrikából
2010-06-18 | Tóth Adrienn
Dél-Afrikában úgy tűnik, nem vitatkoznak azon a borászok, hogy mely szőlőfajtával kellene azonosítaniuk magukat a nemzetközi porondon. \"Variety is our Nature\", azaz a \"Változatosság számunkra természetes\" szlogen alatt igyekeznek inkább a sokszínűségre helyezni a hangsúlyt. A helyi boripar azonban nemcsak a szőlőfajták gazdagságát támogatja, hanem a helyi növény- és állatvilágét is, ennek érdekében külön program foglalkozik a borturizmus zöld vetületeivel és a kis pincészetekkel, így garantálva sokféleséget. Következő, a helyi borpiacról szóló hírösszefoglalónkban többek között arról is beszámolunk, mit várnak a helyi borászok a foci vb-től.
Focilabda a pincében
A június 11-én indult 2010-es Futball Világbajnokságnak Dél-Afrika ad otthont. A helyi boripar nem bízta a véletlenre, évek óta módszeresen készül arra az eseményre, amely több százezer külföldi látogatót vonz majd az országban, közöttük kiemelkedően sok újságírót. A siker érdekében a helyi szakmai szervezet, a Wines of South Africa külön logót terveztetett az alkalomra, amelyet a pincészetek rátehetnek palackjaikra és prospektusaikra, ingyenesen letölthető anyagokat kínál, valamint elkészített egy rövid kedvcsináló filmet, amelyet a borászatok feltölthetnek honlapjaikra.
A helyiek szerint azonban annak ellenére, hogy erre az időszakra hozzájuk sereglik a fél világ, mégsem könnyű saját boraikat megismertetni velük. A FIFA ugyanis egy italokat forgalmazó amerikai nagyvállalattal kötött szponzorációs szerződést, így a helyi pincészetek nem írhatják rá termékeikre a futball vagy a világbajnokság szavakat, illetve ezek közeli szinonimáit.
Egy kivétel azért akad, úgy tűnik a Distellnek jó kapcsolatai vannak sportvonalon. A főleg párlatokkal foglalkozó cégnek ugyanis tavaly áprilisban sikerült szerződést kötnie a FIFA-val, amely feljogosítja, hogy három limitált palackszámú világkupa borral lépjen a nemzetközi piacra. A Nederburg márka alatt megjelenő borcsalád egy cabernet sauvignont, egy sauvignon blanc-t és egy rozét ölel fel, és várhatóan év végéig lehet majd megvásárolni.
A jelentős előkészületek ellenére azért az óvatosabbak igyekeznek felkészíteni az ide látogató turistákat. Bruce Jack, a Constellation Wines South Africa főborásza a következőképpen fogalmazott egy, a Just-Drinks.com portálnak adott nyilatkozatában: „Ez nem olyan lesz, mint a németországi vb. Előfordulhat, hogy a taxi lerobban, hogy az ásványvíz nem szénsavas lesz, hanem mentes, és egyáltalán nem valószínű, hogy minden tökéletesen fog működni, de a lelkeket biztos hogy megérintjük.”
Majmok támadása
Nem sokkal az idei szüret kezdete előtt páviánok tartották rettegésben Franschhoek völgyének borászait. Egy jelentős erdőtűz után ugyanis egy, körülbelül ötven páviánból álló csapat menekült le a hegyekből a völgybe, hogy elkerüljék a tüzet, és élelmet találjanak maguknak.
A helyi borászok nyilatkozata szerint az egyáltalán nem buta állatok felkutatják maguknak az érett gyümölcsöt, így általában egy héttel azelőtt érkeznek a szőlőbe, mielőtt annak szüretére sor kerülne. Bár a problémát korábban is tapasztalták már a szőlészek, idén további növekedést észleltek, ami azt jelenti, hogy ezek az állatok egy hét alatt akár 2-3 tonna szőlőt is megehetnek, amely körülbelül 2000 palack veszteséget jelent. Van olyan termelő, aki csak a páviánok falatozása miatt, termése 40%-át elvesztette.
További érdekesség, hogy úgy tűnik, a meredek hegyoldalakon díszlő pinot noir ültetvények gyümölcsét kedvelik legjobban az állatok. A még nehéz helyzetben is pozitívan gondolkozó helyi gazdák szerint azonban ennek végül az lesz az eredménye, hogy a majmok által véghezvitt terméskorlátozás magasabb minőséget eredményez.
2010 nem hozott sok bort
Összességében alacsonyabb termésmennyiséggel, és nem rossz, de kiegyenlítetlen minőséggel számolhatunk a 2010-es évjárat kapcsán Dél-Afrikában. Egy hideg és nedves telet követően a tavasz elhúzódott, a rügyfakadásra a szokásosnál két héttel később került sor. Az igazi probléma azonban nem ebből, hanem a virágzási időszakban fújó erős szélből adódott, amely általánosságban 20%-kal csökkentette a későbbi termés mennyiségét. A legerősebben a chardonnay szőlőfajta szenvedte meg ezt az időt, esetében a 35%-os veszteség a normális, de vannak olyan ültetvények is, amelyek egyáltalán nem hoztak virágot.
A november is elég esősre sikerült, amely miatt nem mindenhol tudtak megfelelően permetezni, így decemberben sok helyütt gondot okozott a peronoszpóra. Idővel azonban szárazra fordult az időjárás, és áprilisig a legtöbb borvidéket elkerülték a komolyabb esőzések.
A tapasztalatok szerint az érési fázisban hulló jelentős mennyiségű csapadéknak és az átlagosnál kevesebb fürtnek köszönhetően, erőteljes növekedésnek indultak a szőlők, így különösen figyelni kellett a levélzet megfelelő ritkítására.
Fokváros környékén megszokottnak számít a január közepi hőség. Azok a fehérszőlőt termelő gazdák, akik ennek beköszönte előtt szüreteltek, jó savakkal számolhatnak, a késlekedőknek azonban bár nagy testű, de lágy fehérborok jutnak majd 2010-ből. A vörösborok frontján nincsenek ilyen szélsőséges különbségek, a syrah és a cabernet sauvignon például szépen be tudott érni márciusig, bár itt is előfordulnak eltérések.
Összességében nagyon nehéz és ellentmondásos volt ez az évjárat, hiszen a sok helyen irreálisan alacsony terhelés megváltoztatta a növények érési ciklusát. Több dűlőben odáig fajult a helyzet, hogy kifejezetten későn érő fajták előzték be például a kékszőlő fronton viszonylag korai érésűnek számító merlot-t.
A legöregebb
Dél-Afrika magát legöregebbnek tartó borászata, a Groot Constantia eljárást indított annak érdekében, hogy bebizonyítsa, valóban ő létezik a legrégebben. A cél elérése érdekében egy független szakértőt alkalmaztak, hogy az megvizsgálja a másik két, a címért ugyancsak versengő borászat múltját.
Dr. Con de Wet kutatásai bebizonyították, hogy bár a Boschendal úgy hirdeti magát, mint amely farmot 1685-ben alapítottak, a birtok első tulajdonosa a valóságban csak három évvel később 1688-ban érkezett Fokvárosba.
A másik szóba jövő pincészet, a Blaauwklippen vonatkozásában dokumentumok támasztják alá, hogy már 1682-ben is létezett, arról azonban, hogy bort is készített volna, már nem maradt fent írásos emlék.
A vizsgálat úgy tűnik, annak elindítójának győzelmével ér véget, hiszen a Groot Constantia 1685-ben kelt alapító okirata egyértelműen nyilatkozik arról, hogy a birtokon bort készítettek, ezzel hivatalosan is ők lesznek a legöregebb pincészet Dél-Afrikában.
Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!