A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Dűlőben való gondolkodás Villányban

Az utolsó Vylyan válogatás 2006-ból

2011-04-19 | Tóth Adrienn


A dűlőszelektált borok jelentik manapság a legérdekesebb borkategóriát. Hitelességüket az az egyszerű összefüggés szolgáltatja, hogy egy bor akkor adhatja vissza legtisztábban a származási helyét, ha minél kisebb, minél egységesebb felületről származik a hozzá felhasznált szőlő. Az északi borvidékeken - gondoljunk csak Burgundiára, Elzászra vagy éppen Németországra - régóta kulcsfontosságú szerepet tulajdonítanak a származáshely minél pontosabb megjelölésének, ennek oka logikusan következik abból, hogy minél hidegebb a klíma, annál kritikusabb szerepe van a megfelelő tájolású és elhelyezkedésű dűlőknek a beérés kérdésében.


 

A délebbi borvidékeken sokáig talán pont ezért nem is volt megszokott a dűlőmegjelölés, azonban manapság már egyre többen alkalmazzák. Ipacs Szabó Istvánt, a Vylyan főborászát kerestük meg ezért, hiszen épp most mutatták be a Dobogót, a pincészet utolsó dűlőszelektált borát a 2006-os évjáratból. Először azt kérdeztük tőle, mi lehet a dűlőválogatás célja egyáltalán a Villányi borvidéken?

Nálunk valóban nem az a cél, hogy a legmelegebb fekvésű dűlőket találjuk meg, és a lehető legmagasabb érettségben szüreteljünk. Nálunk másképp kell feltenni a kérdést, hogy mi minősül a legjobb dűlőnek. Nekem már régóta az a fontos, hogy az adott fajta lehető legszebb arcát mutassam meg, így e csúcsboraink esetében mindig az adott szőlőfajtához legjobban illő termőterületet kerestem.

A 2006-os volt az első évjárat, amikor kijöttetek a Pillangóval, a Mandolással és most a Dobogóval. Miért vártatok eddig?

Ennek az oka egyrészt az volt, hogy a 2006-os évjárat különleges lehetőségeket biztosított számunkra. A másik fontos tényező pedig egyszerűen az ültetvények kora volt, úgy vélem ahhoz, hogy valóban kiemelkedő, komoly vörösbort készítsünk, a szőlőtőkéknek el kell érniük egy bizonyos kort.

Hány éves ezek szerint a Dobogó?

A közvetlenül a pince alatt húzódó cabernet sauvignon ültetvényt 1992-ben telepítettük, így 2006-ban tizennégy éves volt. Déli, napos fekvésű, de ezt a hatást csökkenti, hogy a hegy, szőlőtelepítés szempontjából legmagasabb sávján terül el, fölötte már csak egy természetvédelmi terület húzódik. A magasabb elhelyezkedésnek megvan az az előnye is, hogy jobban jár itt a szél, ez pedig segít a szőlő egészségének megőrzésében. A talaj könnyedebb, löszös-agyagos, de ennek Villányban kevesebb a jelentősége, nálunk inkább a fekvés számít.

Mit adott ezekhez a körülményekhez 2006, amitől kiemelkedőek lettek a borok?

Ezen tételek esetében alapból kis terhelést alkalmazunk, de ebben az évben a szél és a nap együttes munkája által a természet gondoskodott arról, hogy még annál is kisebb mennyiséget szüretelhessünk, mint amennyit eredetileg terveztünk. Ennek eredményeként tartalmas, gazdag, karakteres bor született. Az itt szüretelt szőlő egyébként már a korábbi években is meghatározó volt számunkra, több fontos házasításunk gerincét adta. Nem is véletlen, hiszen ez a legidősebb szőlő a birtokon.

Hogy alakult ennek a földdarabnak a története a borok szempontjából?

Először az 1999-es válogatott tételbe került bele az itteni szőlő, majd ezután 2003-ban palackoztuk önállóan. Akkor még nem tüntettük fel a dűlő nevét a palackon, mert ehhez tudni szerettük volna, hogy mire képes a többi ültetvényünk. 2006-ban kerültek a jelenlegi helyükre a dolgok, így megjelenhetett a Dobogó, ami nemcsak dűlő, de hordóválogatás is.

A szőlőben ez az évjárat egyébként azért is érdekes, mert pont ekkor váltottunk művelésmódot, a korábbi ernyős művelésről alacsony kordonra. A talajhoz való közelség hozzájárul ahhoz is, hogy plusz hőt kapjanak a fürtök, amire a cabernet sauvignonnak szüksége is van.

Dűlőben való gondolkodás Villányban

A borkészítés folyamán milyen műveletekkel kívántátok tovább fokozni a fajta megjelenítését?

Ha jók az ízek és megvan a kellő tartalom, érdemes hosszan héjon tartani a szőlőt. A másik két dűlőszelektált tételhez, a Pillangó merlot-hoz és a Mandolás cabernet franc-hoz képest hosszabban, a Dobogónál hat hétig tartott ez az időszak. Olyan ez, mint a feketetea, meg kell találni az optimális pontot.

Hogyan fogalmaznád meg, milyen lett végül a 2006-os Dobogó karaktere?

Ez a bor nem az a szeszélyes, hullámzó típus. Egyelőre nem változik sokat a pohárban, az első pillanattól masszív bor, és az is marad. Határozottabb, mint bármelyik korábbi évjárata, pedig kóstoltuk mostanában az 1999-est is, ami még mindig szép, a 2003-as pedig még mindig érik, látszik, hogy hosszú fejlődési görbét ír le. A 2006-os Dobogó cabernet sauvignonnal a borban rejlő erőt tudjuk megmutatni, erre a fajta egyébként is kifejezetten alkalmas.

Most tehát a Dobogóval lezárul a 2006-os dűlőszelektált borok sora, lesz folytatás a következő évjáratokban?

Az imént említett 2006 egyediségét bizonyítja, hogy ebből az évből három ilyen bort is palackba töltöttünk. 2007-ből és 2008-ból ezzel szemben csak egy-egy válogatás készült, a 2007-es Mandolás cabernet franc és 2008-as Gombás pinot noir dűlőválogatás. Érdekes lesz viszont 2009, amikor várhatóan újra több dűlős borral is bemutatkozunk, de ezek pontos kilétén most még gondolkozunk.

2006-ot és 2007-et összevetve azonban végül el kell mondanom azt a személyes véleményemet, hogy bár úgy tűnhet, hogy a 2007-es borok szebbek, behízelgőbbek, szerintem az élettartam szempontjából történő vizsgálat 2006-nak kedvez, úgyhogy ha valaki időtávban is gondolkozik, annak ez mindenképp fontos év lesz.

Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!