Egyre színesebb a hazai sajttérkép
Sajt! 2013 összefoglaló
2013-06-10 | Molnár Kata OrsolyaA Slow Food Central Budapest konvíviuma második alkalommal, ezúttal a Gourmet Fesztivál keretében rendezte meg a Sajt!-ot. Míg tavaly elsősorban a nagyközönséghez szólt a program, idén a konferencia a sajtkészítők és a vendéglátó szakma közti kommunikáció megteremtését tűzte ki céljául.
Az idei Sajt! a kötelező kóstoláson túl egy fontos szakmai beszélgetés kezdőállomása is volt. A meghívott előadók ízelítőt adtak az érdeklődőknek a sajtkészítés legtöbb vetületéből: szó esett az állattenyésztés fontosságáról, a kézművesség titkáról, a sajt és a gasztronómia viszonyáról, a biogazdálkodásról, és nem utolsósorban a sajt útjáról a termelőtől a boltokig, éttermekig.
Ficsor Árpád Zsolt magyartarka-törzstenyésztő arra hívta fel a figyelmet, hogy jó sajt csak és kizárólag jó alapanyagból, tehát kifogástalan minőségű tejből készíthető – éppen emiatt az állattenyésztés és a sajtkészítés kérdése elválaszthatatlan egymástól. A borkultúrából már ismert terroir fogalma itt merült fel először a délután folyamán: már az állattartás szintjén kialakulnak tájfajták, és ez később a végterméken is érződik.
Ehhez a gondolathoz csatlakozott Kiss Ferenc is, aki a különböző éghajlatokon elterjedt sajtfajtákat hozta példaként. A magyar kézművessajt-készítés egyik atyjának tartott mester két rendkívül fontos kérdésre hívta fel ezen túl a figyelmet. Elsősorban kiemelte az oktatás fontosságát. Az előadók szavaiból egyértelműen kiderült, hogy a fellendülőben lévő hazai sajtkultúra fejlődésének egyik motorja, hogy a szereplők nem restek egymástól tanulni, és nem sajnálják a másikkal megosztani tapasztalataikat. Arra is fény derült azonban, hogy ezen a téren van még hova fejlődni, de nemcsak a sajtkészítők, hanem a fogyasztók oldaláról is.
Kiss Ferenc másik fontos témája a kézművesség volt. Mint azt az egybegyűltek megtudták, az ipari sajtkészítés a mikrobák 2-3 törzsének mindösszesen 2-3 fajtáját alkalmazza, miközben ennél nagyságrendekkel több áll a készítők rendelkezésére. A kézművesség ott kezdődik – mondta a körösladányi Kiss Házi Sajt Manufaktúra vezetője –, ahol az sajtkészítők túllépnek az iparban használt mikrobák használatán, és megtalálják a saját stílusukat.
Sándor Tamás, a Bükki Kézműves Sajt alapítója visszakanyarodott a terroir kérdéséhez, hogy aztán a sajt gasztronómiai jelentőségéről szóljon. Külön felhívta a figyelmet a készítők és a felhasználók közötti kommunikáció szükségességére. A sajtkészítők örömmel veszik a sajtjaikat kínáló éttermek, szállodák, boltok visszajelzéseit, és örömmel alakítják termékeiket a fogyasztók szája íze szerint.
Forró Attila a Brevico Sajtüzem képviseletében a sajt táplálkozás-élettani jelentőségét említette, és bővebben beszélt az általuk készített rúzsos sajtokról, míg Méhesi Zoltán a biogazdálkodásról, az ipari ömlesztés veszélyeiről és a magyar sajthagyományokról tett említést.
A konferencia lezárásaképp a Sarki Fűszerestől Nemesvölgyi Attila beszélt: megerősítvén az előtte szólók szavait a szakmai párbeszéd szükségességét, a fogyasztónevelés felelősségét és az oktatás jelentőségét hangsúlyozta.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!