A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Megszületett a szuperszőlő?

Kutatók állítják, áttörést értek el a penészgombák elleni harcban

2018-09-20 | Vinoport


Megszületett a szuperszőlő?

Francia tudosók állításuk szerint forradalmi áttörést értek el a penészgombák elleni harcban. Sikerült olyan szőlőfajtákat létrehozniuk, amelyek ellenállnak a rothadásnak és ezért gyakorlatilag nem igényelnek vegyszeres kezelést.


Többek között a telegraph.co.uk számolt be nemrégiben arról a kísérletről, amelyet a francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet (francia nevének kezdőbetűi: INRA) végez az ország keleti felében, Elzászban található Colmarban.

 

Ennek eredményeként sikerült olyan fehér- és kékszőlő fajtákat nemesíteniük, amelyek ellenállnak a gombás betegségeknek, úgymint a peronoszpóra és a lisztharmat.

 

Egyelőre 4 rezisztens szőlőfajtát „tenyésztettek ki” Araban, Floreal, Voltis és Vidoc néven, ezekből kísérleti jelleggel 2020-ra már bort szeretnének készíteni.

 

A problémával 15 éve foglalkozó INRA próbálkozása egyébként nem újkeletű. Az ilyen jellegű kezdeményezések az 1970-es években kaptak nagy lendületet, amikor az egyik szőlőfajtánál sikerült egy, a gombáknak ellenálló gént beazonosítani.

 

 

„80-90 százalékkal csökkenthető a vegyszerek használata” – állítja az INRA programot vezető Didier Merdinoglu. „Ez azt jelenti, hogy az évi 15 permetezés helyett elegendő 1-2 is, hogy a kártevőket megfékezzük.”

 

A környezetterhelés szempontjából is jelentős siker lenne, ha a szőlőművelésnél csökkenteni tudnák a vegyszerhasználatot. Franciaországban például a mezőgazdaságban kiszórt vegyszerek 20 százaléka kizárólag a szőlőre megy.

 

Szőlész-borász körökben finoman szólva nem aratott osztatlan sikert a bejelentés, több szakember sietett felhívni a figyelmet az esetleges hátulütőkre. Van, aki egyenesen „a szőlők Frankensteinjének" nevezte az új fajtákat. Sokan attól tartanak, hogy az olcsó, uniformizált „lombikszőlők” háttérbe szoríthatják azokat az őshonos fajtákat, amiket olykor évszázadokon keresztül nemesítettek azért, hogy  a legkifejezőbben közvetítsék az egyes borvidékek adottságait. Nézetük szerint ez hosszútávon megtizedelheti a borok ízében és aromájában ma tapasztalható változatosságot. Egyszersmind felhívják arra is a figyelmet, hogy a penészgombák ma már nagyon jól kezelhetők olyan környezetkímélő szerekkel, amiket még az organikus és biodinamikus gazdálkodás is megenged.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!