A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Mekkora termés várható itthon az áprilisi fagyok és jégesők után?

Helyzetjelentés a tavaszi szélsőségesebb időjárás elmúltával

2021-05-06 | Vinoport


Mekkora termés várható itthon az áprilisi fagyok és jégesők után?

Május 14. az utolsó fagyosszent napja, a hagyomány szerint ezután már nem igen kell számítani a termést veszélyeztető nagyobb hidegekre. Ennek kapcsán néztünk szét, idén milyen károk keletkeztek tavasszal hazánkban illetve Európában.


 

Címlapfotó: twitter.com

 

Az utóbbi évtizedek legnagyobb pusztítását végezte Franciaországban az áprilisi fagy. A hírportálok és a közösségi média oldalai tele voltak beszámolókkal és még inkább fotókkal, amiken a gazdák többek között fáklyával vagy olajlámpával próbálják a fiatal rügyeket megóvni az átlagosnál nagyobb hidegtől a kertekben (a védekezési módszerekről lásd a keretes írást). Ezzel együtt a legfrisebb becslések szerint akár 15 millió hektoliterrel, vagyis közel harmadával csökkenhet idén a megtermelt francia borok mennyisége. A legrosszabbul Burgundia járt, a kárbejelentések alapján a gazdák itt átlag 50% terméskieséssel számolnak, Bordeaux-ban ugyanez az arány 30%. A francia kormány természeti katasztrófának nyilvánította az áprilisi fagyokat, 1 milliárd eurós alapot hoztak létre kármentésre.

 

 

Az egyik legegyszerűbb védekezési mód a fagy ellen a viasszal töltött és meggyújtott fém edény különösen Franciaországban elterjedt (a legtöbb nyelvben bougie-nak nevezik őket, ami franciául gyertyát jelent). Egyrészt meleget termel, füstje pedig megvédi a fagyott rügyeket a napégéstől. Chablis-ban ezzel szemben hideggel védekeznek a fagy ellen: a szőlőket „bepermetezik” vízzel, ami fagyás közben hőt ad le a környezetének utána pedig bevonatot képez a rügyeken, vesszőkön. Természetesen ez a megoldás csak ott jön szóba, ahol kiépítettek locsolórendszert. Más borvidékeken alkalmaznak még ezen kívül levegőkeringető berendezést (a felső melegebb légréteget juttatják földközelbe), illetve ipari hősugárzókat. A felsorolt módszerekben közös, hogy munka- és energia-, vagyis pénzigényesek, így tehát csak magas szőlőfelvásárlási ár mellett érdemes bevetni azokat. Hosszútávon olcsóbb lehet a fagynak ellenálló, úgynevezett interspecifikus fajták ültetése – sok helyen folynak ilyen irányú kísérletek –, illetve a hidegre érzékeny fajtáknál a metszés minél későbbre történő kitolása, hogy ha van is fagykár, maradjanak ép rügyek.

 

Mekkora termés várható itthon az áprilisi fagyok és jégesők után?

Fotó: www.thewinesociety.com

 

Távolról sem csak a francia szőlőkben okozott károkat a hideg időjárás, Olaszországból, Belgiumból, Ausztriából, Csehországból, Szlovákiávól hasonló jelentések érkeztek. Az olaszországi Umbria tartományban az a helyzet állt elő, hogy míg a prémium Montefalco Sagrantino DOCG borok alapanyagánál nem kell mennyiségi csökkenéstől tartani, addig az alacsonyabb kategóriába tartozó  Montefalco Rosso DOC és Montefalco Grechetto DOC borokból idén minden bizonnyal kevesebb készül. Előbbi alapját képező sagrantino fajta ugyanis lemaradásban van az utóbbiakba belekerülő sangiovéséhez és grechettóhoz képest, így ott még nem történt meg a rügyfakadás, vagyis nem tudtak a rügyek elfagyni. Piedmontban hasonló okok miatt a Barbera bor alapját képező nebbioló termés 40 százalékát vihette el a hideg idő, míg Emilia-Romagnában a lambrusco borok alapanyagát képező azonos nevű szőlő 80 százaléka veszhetett oda. „A koronavírus-járvány alatt elmaradtak a vendégek, de legalább a borainkon keresztül eljuthattunk hozzájuk. Most, hogy a bor került veszélybe, különösen fontos, hogy újra ki tudjunk nyitni és beinduljon a turizmus” – nyilatkozta Claudio Biondi, a Lambrusco Protection Consortium elnöke a vinepair.com-nak.

 

Mekkora termés várható itthon az áprilisi fagyok és jégesők után?Fotó: www.vinescapes.com

 

A Vinoport által megkérdezett Hegyközségek Nemzeti Tanácsa válasza alapján Magyarországot elkerülte tavasszal az extrém időjárás, nem érkezett bejelentés fagykárokról, a remények és az időjárás-előrejelzések szerint ez a kritikus választóvonalnak számító fagyosszentekig (május 12-14.) már nem is fog változni. „Április legelején érkezett a fagy, a rügyek viszont akkor még nem pattantak ki, idén ugyanis késői fakadásról beszélhetünk. Franciaországban enyhe volt a tél és a tavasz eleje, így az áprilisi, a miénknél ráadásul komolyabb hideg idejére már megjelentek a rügyek” – teszi hozzá Kovács Tibor, a Tokaji Kutatóintézet igazgatója. A leglátványosabb fotók  április elején a jégeső sújtotta Tokaji borvidékről kerültek a közösségi oldalakra, ám mivel alig borsó nagyságú szemek hullottak, ezek sem tettek kárt a növényben. Hozzájárultak viszont az idei bő csapadékellátáshoz, így most nedvességgel feltöltve, felkészülve várhatják a szőlőskertek az esetleges száraz nyarat, ami az utóbbi időkben szintén egyre több gondot okoz.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!